A videófelvételekből kiderült: egy járókelő egyszerűen hazavitte.
Augusztus végén a Főtér is beszámolt arról, hogy nagyváradi Garasos hídról ismét eltűnt az a dombormű, amelyet a korábban itt álló gyalogoshíd felavatásának centenáriuma alkalmából készített az RMDSZ megbízásából Deák Árpád helyi szobrászművész. Mivel a magyar vonatkozású domborművet felavatása óta többször is megrongálták, ezúttal is vandalizmusra gyanakodtak a hatóságok. A térfigyelő kamerák előzetes kielemzéséből kiderült, hogy az időjárás miatt leesett a földre a dombormű, majd onnan nyoma veszett.
A helyi rendőrség nem siette el a nyomozást: két hónap elteltével, pénteken közölte, hogy azonosították azt az illetőt, aki elvitte a bronzplakettet, és meg is találták az elkövető lakhelyén. Arról nem szólt a hír, hogy mikor helyezik vissza.
A váradiak közkedvelt hídját először 1910. december 10-én avatták fel. Nevét onnan kapta, hogy aki átkelt rajta, annak egy garast kellett elhelyeznie a hídfőknél felállított perselybe. Ezt a gyalogoshidat 1974-ben bontották le, helyére a most is álló vasbeton szerkezetű átkelőt építették.
Fotó: Reggeli Újság
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.