A videófelvételekből kiderült: egy járókelő egyszerűen hazavitte.
Augusztus végén a Főtér is beszámolt arról, hogy nagyváradi Garasos hídról ismét eltűnt az a dombormű, amelyet a korábban itt álló gyalogoshíd felavatásának centenáriuma alkalmából készített az RMDSZ megbízásából Deák Árpád helyi szobrászművész. Mivel a magyar vonatkozású domborművet felavatása óta többször is megrongálták, ezúttal is vandalizmusra gyanakodtak a hatóságok. A térfigyelő kamerák előzetes kielemzéséből kiderült, hogy az időjárás miatt leesett a földre a dombormű, majd onnan nyoma veszett.
A helyi rendőrség nem siette el a nyomozást: két hónap elteltével, pénteken közölte, hogy azonosították azt az illetőt, aki elvitte a bronzplakettet, és meg is találták az elkövető lakhelyén. Arról nem szólt a hír, hogy mikor helyezik vissza.
A váradiak közkedvelt hídját először 1910. december 10-én avatták fel. Nevét onnan kapta, hogy aki átkelt rajta, annak egy garast kellett elhelyeznie a hídfőknél felállított perselybe. Ezt a gyalogoshidat 1974-ben bontották le, helyére a most is álló vasbeton szerkezetű átkelőt építették.
Fotó: Reggeli Újság
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.