A videófelvételekből kiderült: egy járókelő egyszerűen hazavitte.
Augusztus végén a Főtér is beszámolt arról, hogy nagyváradi Garasos hídról ismét eltűnt az a dombormű, amelyet a korábban itt álló gyalogoshíd felavatásának centenáriuma alkalmából készített az RMDSZ megbízásából Deák Árpád helyi szobrászművész. Mivel a magyar vonatkozású domborművet felavatása óta többször is megrongálták, ezúttal is vandalizmusra gyanakodtak a hatóságok. A térfigyelő kamerák előzetes kielemzéséből kiderült, hogy az időjárás miatt leesett a földre a dombormű, majd onnan nyoma veszett.
A helyi rendőrség nem siette el a nyomozást: két hónap elteltével, pénteken közölte, hogy azonosították azt az illetőt, aki elvitte a bronzplakettet, és meg is találták az elkövető lakhelyén. Arról nem szólt a hír, hogy mikor helyezik vissza.
A váradiak közkedvelt hídját először 1910. december 10-én avatták fel. Nevét onnan kapta, hogy aki átkelt rajta, annak egy garast kellett elhelyeznie a hídfőknél felállított perselybe. Ezt a gyalogoshidat 1974-ben bontották le, helyére a most is álló vasbeton szerkezetű átkelőt építették.
Fotó: Reggeli Újság
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.