A 80-as években felrobbantották azt a kriptát, ahova Bogdanovich Ferenczet (a nevek valódi helyesírása bizonytalan, a szerző következetlenül használja őket – a szerk.), Bogdanovitz Leopoldina (így! – a szerk.) grófnő fiát temették el.

A Ruszka-havas (Poiana Ruscă) szívében található Ruszkatő-völgyi (Poieni Strâmbu) uradalom a XIX. században egy grófnő, Stojánovits Leopoldina (helyesen, valószínűleg: Sztojánovics Leopoldina – a szerk.) tulajdona volt. Minden nyáron Ruszkatőre látogatott, és a helybeliek „Fenségnek” nevezték. A falu közelében volt egy nyári laka egy dombtetőn. Mára csak az alapok maradtak meg.

Leopoldinának egy fia volt, Bogdanovich Ferencz, aki 18 éves korában beleszeretett egy budapesti lányba, akinek viszont egy másik férfi is udvarolt, ezért párbajt vívtak, és vesztett. Egyesek szerint Bogdanovich a párbaj során halt meg, mások azt állítják, hogy a szíve választottja elvesztése miatt érzett szégyen és fájdalom miatt agyonlőtte magát.

A „Fenség” 1881-ben utasítást adott egy kripta megépítésére a ruszkatői erdőben, és ide temette el a fiát. Néhányszor még meglátogatta, majd nyomtalanul eltűnt. A Ruszkatő-völgyi „Fenség” történetét a www.prinbanat.ro oldal szerzői egészítették ki.

„A ruszkatői uradalmat a XIX. században birtokló Fenség története nem idegen azok számára, akik hajdanán a Ruszka-havasi táborba jártak. A kérdések általában rögtön a kripta megpillantása után felmerültek, mely ma is ott áll, alig pár száz méterre a Ruszkatő-völgy felé vezető főúttól. Ott nyugszik Bogdanovich Ferencz, a Fenség fia, aki egy párbajnak esett áldozatul. Röviddel a halála után a Fenség eltűnt a föld színéről, ebek harmincadjára hagyva minden Ruszka-völgyi birtokát. És nagyjából ennyit tudunk erről. Bár folyamatosan igyekeztünk több információt szerezni, csak idén sikerült kiegészítenünk a történetet és megtudnunk, mi történt valójában a Fenséggel”, írják a prinbanat.ro szerzői.

Válása után megőrizte a birtokot

Megtudtuk, hogy Leopoldina a 28 évvel idősebb Vilibald Bogdanovich szerb százados felesége volt, aki több birtokkal is rendelkezett, köztük lévén a Ruszkatő-völgyi is.

„Egy fiuk volt közösen, az 1863-ban született Ferencz. Ötévnyi házasság után az asszony hűtlenség miatt beadta a válókeresetet, a bírók pedig neki ítélték a Ruszkatő-völgyi birtokot. Néhány évvel később Vilibald meghalt, Ferencz lett az örökös, Leopoldina pedig az egész vagyon közvetlen kezelője. Leopoldina hozzáment Otto von Bismarck sógorához, Karl von der Osten-Plathe-hoz. Újdonsült férjével és Ferencz-cel egy nürnbergi palotába költözött. Röviddel később Karl meghal, Leopoldina pedig egyre gyakoribb vendége lett a budapesti nemesi paloták szalonjainak. Nagyon befolyásos nővé vált a birodalomban, akit még a tengerentúlon is ismertek”, olvasható a prinbanat.ro oldalon.

Sziklába vájt kripta

Ferenczet Budapesten, egy ideiglenes kriptába temették el. Néhány hónappal később, 1881-ben hozták Ruszkatőre. Ferencz temetésére a Fenség, akit a bánsági Sztojánovits-rokonság is támogatott, fenséges, sziklába vájt és két helyiségből álló kriptát építtetett.

„A kristálykoporsó az első helyiségben volt közszemlére téve, a kripta bejárata előtti földbe pedig Lordot, a Fenség kutyáját temették el. Alig egy évvel a temetés után a kriptát kirabolták, a holttestet pedig a Bégába vetették (A térkép szerint Ruszkatő-völgy közelében két folyó, a Temes és a Maros folyik, de még a közelebb lévő Maros is túlságosan messzinek tűnik, hogy a történet igaz legyen – a szerk.) A Fenség mérgében visszahelyezte a fia testét a koporsóba és a hátsó helyiségbe költöztette, majd befalazta, a kriptát pedig kovácsoltvas-kapuval zárta le. Ezután a grófnő többé soha nem tért vissza Ruszkatőre”, olvasható még a prinbanat.ro oldalon.

A legenda szerint a fiú ideje zömét pont azon a sziklán töltötte, ahol most a kripta van. A párbaj előtt állítólag arra kérte anyját, hogy ha meghal, ide temessék el.

Felrobbantották a kripta falait

Többször is sikertelenül próbálkoztak a kripta falának szétrobbantásával. Akkor kivették Ferenczet a koporsóból és a földre tették, egy lepedőre. „A jelenlevők úgy emlékeznek, hogy a fiú teste érintetlen volt, mintha alig egy nappal és nem 100 évvel korábban halt volna meg. Aztán visszatették a hullát a kriptába és újra befalazták. Ugyanakkor fényképeket is készítettek, de ezeket sohasem sikerült előhívni, mert a film fényt kapott. A kripta elleni ismételt vandalizmus a 80-as évek után is folytatódott. Ma lyukak vannak a falon, melyeken keresztül láthatók Ferencz maradványai, a kaput pedig ellopták és ócskavasként eladták”, írják a prinbanat.ro szerzői.

Utolsó éveit a grófnő Budapesten élte le, 1906-ban pedig 4-5 millió koronáért az Állami Bányatársaságnak adta el a ruszkatői birtokait.