Terjedelmes interjút adott Horthy Miklós kormányzó unokája a Mandinernek. Horthy István Sharif (mindjárt kiderül, honnan a második utónév) ugyan Londonban él, de Budán is van egy villalakása, itt fogadta Stumpf Andrást. Horthy – aki szinte a megszólalásig hasonlít a nagyapjára – többnyire kerüli a nyilvánosságot, nem szokott interjút adni, most viszont meglepő őszinteséggel válaszolt a személyes jellegű kérdésekre, de beszélt aktuális problémákról, például a bevándorlásról vagy Horthy Miklós mai megítélésének ellentmondásairól is.
Íme néhány téma, amit kiemelnénk.
Olvasson még:
• Horthy Miklósra nagyon tisztán emlékszik, valósággal apjaként tiszteli őt, mert édesapja, id. Horthy István korai halála (1942-ben egy háborús bevetésen lezuhant a repülőgépével) után szoros kapcsolat alakult ki közte és nagyapja között.
• A kormányzóról szerinte sokkal sötétebb kép alakult ki – jórészt a háborút követő kommunista propagandának köszönhetően –, mint amit megérdemelne. A mai szélsőjobb és a balliberális oldal egyaránt félreértelmezi a kormányzó politikai örökségét. Ugyanis fasiszta diktátornak tartják, csak ez a jobbikosoknak tetszik, míg a balosok elítélik – pedig ez nem igaz, Horthy meggyőződéses antináci volt. Arról meg szó sincs, hogy az Orbán-kormány – egyes vádakkal ellentétben – restaurálni szeretné a Horthy-korszakot. (Két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián ugyanott, a Mandineren közzétett gyors reagálású írásában azt állítja, hogy az unokát „megcsalja a memóriája”, ami Horthy történelmi szerepét illeti.)
Három Horthy-férfigeneráció: István, Miklós és az ifjabb István
• Majdnem királlyá koronázták, de ezt épp a saját nagyapja akadályozta meg. Mindkét alkalommal, amikor hatalmi körökben felvetődött, hogy gyerekként a fejére helyezzék a Szent Koronát, a kormányzó elutasította ezt a lehetőséget, mert ez „akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet”.
• 1956-ban az emigrációban élő Horthy felvillanyozódott, azt remélte, végre felszabadul Magyarország a szovjet elnyomás alól, és ők hazamehetnek. A forradalom leverése hatalmas csalódás volt számára, valósággal belebetegedett, két hónap múlva meg is halt, pedig nem volt szervi baja.
• Horthy István beszél spirituális fejlődéséről és a muszlim hitre való áttéréséről is. Az ötvenes években talált rá a Szubud mozgalomra, amely nem hitvilág, hanem gyakorlat, „kapcsolat az egyetemes erővel”. Néhány évvel később, 25 esztendősen muszlim lett, ekkor vette fel a Sharif nevet is. Naponta ötször imádkozik, alapesetben a hagyományos előírások szerint, szőnyegen, Mekka felé fordulva. Arabul azonban – még – nem tud rendesen. Édesanyja, aki hithű katolikus, viszonylag jól fogadta „megtérését”.
• A tömeges muszlim bevándorlásról azt gondolja, hogy önmagában nem probléma, a gond az, hogy amit most látunk, csak a jéghegy csúcsa. A nyitott kapukat látva további milliók jöhetnek Európába, a mostani civilizációnk pedig nem lesz képes ezt kezelni. A bevándorlóknak ott kéne jobb életet teremteni, ahol születtek.
A teljes interjút elolvashatja az alábbi linkre kattintva.
Címlapfotó: Földházi Árpád/Mandiner