Kérem, hogy ismertessék a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport megalakulásának körülményeit!
Gerillacsoportunk a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport megszűnése után alakult, melyet 2014 májusában alapította a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A csoport tagjai civilek, aktivisták, akiknek célja az volt, hogy a marosvásárhelyi egynyelvű, részlegesen kétnyelvű utcanévtáblákat a város vezetése, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal módosítsa, és a városban jelenjenek meg valódi kétnyelvű utcanévtáblák.
Olvasson még:
- Vadászokra támadt egy medve. Napenergia-boom lesz Romániában – vasárnapi hírmix
- Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát…
- Miért válhat Kolozsvár a világ egyik közepévé? Hova lettek a tősgyökeres kolozsváriak? – beszélgetés Lukács József helytörténésszel – 1. rész
Számos civil érdekérvényesítési módszerrel dolgoztunk. Egyrészt egy figyelemfelkeltő és tudatosító jelleggel megfogalmazott online petíciót készítettünk, amelynek címzettjei az RMDSZ politikusai voltak, majd flashmobot szervezetünk. A városi tanácsüléseken csendes tüntetéssel tiltakoztunk több mint egy éven át az egynyelvű utcanévtáblák ellen, lobbitevékenységet végeztünk, figyelemfelkeltő akciókat szerveztünk, stb.
Az utolsó nagy akciónk során – amelynek keretén belül több mint száz általunk készített és felszerelt kétnyelvű utcanévtáblát adományoztunk az erre igényt tartó városi lakosságnak, magánházak tulajdonosainak – a helyi rendőrség két aktivistánkat táblaszerelés közben igazoltatta, és fejenként 5 ezer lejes büntetést rótt ki rájuk, azért mert illegálisan „reklámtáblákat” helyeztek ki magánházak falaira, kerítéseire.
A két aktivista megbüntetése után egy kemény, jól szervezett rendőrségi razzia keretében zaklatták a marosvásárhelyi lakosokat. Ezt követően döntött úgy csoportunk, hogy gerillaakció formájában folytatja tevékenységét.
A civil aktivizmusnak miért éppen ezt a formáját választották?
A fenti események elemzése után ezt a formát tartottuk a leginkább hatékonynak. Ez a módszer is eredményes lehet, más civil aktivista módszerek ötvözésével még inkább. A városban a táblákon gyakran lehet román nyelven megfogalmazott matricákat látni, ilyenek például a „Basarabia este România” szövegű feliratok. Arra gondoltunk, hogy ha Bretfelean üldözi a kétnyelvűséget követelő matricázókat, akkor a román nyelvű öntapadók kiragasztóit is üldözni fogja…
Milyen rövid- és hosszútávú célokat tűzött ki a csoportosulás?
Elsődlegesen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét képviseljük, de valószínűleg kiterjesztjük majd akcióinkat azokra a kereskedelmi egységekre is, amelyeknek tulajdonosai magyarok, de csak román feliratokat jelenítenek meg. Ezen kívül azokra a közigazgatási egységekre is oda fogunk figyelni, amelyekben kötelező a kétnyelvűség, de csak románul kommunikálnak a lakossággal, esetenként akadályozzák a kétnyelvűséget.
Hány tagja van jelenleg? Mi árulható el a csoport tagjairól?
Erről nem beszélhetünk. Tagjaink száma változó, nem vagyunk sokan, egyelőre nem is szeretnénk túlzott nagy létszámban dolgozni. Maradjunk annyiban, hogy tíznél kevesebben vagyunk.
Milyen a kétnyelvűség pillanatnyi helyzete Marosvásárhelyen?
Bátran kijelenthető, hogy nem létezik marosvásárhelyi kétnyelvűség, a 215/ 2001- es közigazgatási törvényben megfogalmazott lehetőségek nem működnek, vagy csak részlegesen teljesülnek. Teljesen gazdátlan ez az ügy, a civil kezdeményezések nélkül sehol nem tartana a folyamat. A városban van egy ezen a téren aktív civil szervezet, de politikai akaratról nem igazán beszélhetünk.
Nincs kétnyelvűség a közigazgatásban mindamellett, hogy 25 évig Marosvásárhely számított az RMDSZ fellegvárának. A marosvásárhelyi magyar emberek szavazata által sokan lettek képviselők, szenátorok, miniszterek, sőt származik innen korábbi miniszterelnök-helyettes is, ennek ellenére elfeledett városnak tűnik.
A Főtér egy román város képét mutatja, az állami, úgynevezett dekoncentrált intézményekben sincs kétnyelvűség, nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák, az állami szolgáltatások is egynyelvűek, semmi sem jelzi azt, hogy itt él a legnagyobb romániai magyar közösség, mintegy 60 ezer ember.
Miért éppen most lendültek akcióba?
Így hozta a helyzet. A kétnyelvűség miatt választottuk ezt az utat, de természetesen vannak Vásárhelyen más kétnyelvűséget célzó akciók, amelyekkel reméljük, hogy kiegészítjük majd egymást annak érdekében, hogy a városban valódi kétnyelvűség alakuljon ki.