// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Történelmi korok ízeivel csábítanak a Várkert Fesztiválra

// HIRDETÉS

Különböző korok konyhái elevenednek fel a Várkert Fesztivál gyalui lakomáján. Még lehet jelentkezni a főzőversenyre.

Az október 10–11-én zajló Várkert Fesztivál keretében Korok, konyhák, kóstolók címmel főzőversenyt szerveznek, melynek célja: „a térség gazdag történelmi múltjának, és a különböző korok étkeinek, receptjeinek felelevenítése”. A fesztivál sajtóirodája által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a fakanálforgatás október 10-én, reggel 9-kor kezdődik.

Olyan profi vagy amatőr szakácsok, baráti társaságok, munkaközösségek jelentkezését várják, akik szívesen főznének szabadtéren valamelyik történelmi kor receptje szerint. Jelentkezni október 5-ig a varkertfesztival@gmail.com e-mailcímen vagy a 0742-591-639-es telefonszámon lehet. Szakmai zsűri fogja díjazni az ételeket, de

nemcsak az ízük, hanem a tálalás, díszítés, az adott kor hiteles megjelenítése alapján.

A főzéshez szükséges alapfelszereléseket (előzetesen jelzett igény alapján tűzifát, vagy gázpalackot és gázégőt, egy 3x3 méteres sátrat, egy sörasztalt, valamint két sörpadot ) a szervezők biztosítják, a hozzávalókról a csapatoknak kell gondoskodniuk. Az elkészült ételeket a zsűri és a Várkert Fesztivál látogatói fogyasztják el.

A 10 lejes kóstolójegyekből befolyt összeget, a Kolozsvári Magyar Napok adománygyűjtő akciójához kapcsolódva a kárpátaljai gyerekeknek ajánlják fel a szervezők. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt étel készítői a Gyalui Várkert Mesterszakácsa 2015 címét nyerik el. Másnap egy mintegy 450 kg-os nyárson sült ökörhöz illő körettel lehet megmérközni a Gyalui Várkert Köretmestere címért. A benevezett csapatok legtöbb 5 főből állhatnak.

Minden tag ingyen vehet részt a fesztivál mindkét napján.

A szervezők felhívják a figyelmet, hogy a főzőverseny a castrum területén, zöld övezetben lesz, ezért az októberi változékony időjárás miatt gumicsizma és esőkabát ajánlott mindenkinek. A jó hangulat garantált, mivel mezőségi és kalotaszegi népzenészek fogják húzni a talpalávalót.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS