A filmtörténet első leszbikus szerelmi kalandját kíséri a kolozsvári filharmónia zenekara.
Pénteken, szeptember 25-én este hét órakor rövid időre mozivá, pontosabban filmszínházzá változik a Kolozsvári Filharmónia Farkas utcai épülete.
A filharmónia zenekara Georg Wilhelm Pabst Pandóra szelencéje című, 1929-es némafilmjét fogja kísérni.
S akkor mi van? Megint egy uncsi némafilm, ráadásul fekete-fehér, és nem is 3D. Ez részben igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy Louise Brooks Lulu-alakítása gyakorlatilag új lapot nyitott a női erotikum filmes ábrázolásában. A sztorit nem meséljük el, aki le akarja lőni magának a poént, itt megteheti.
Viszont azt eláruljuk, hogy Louise Brooks filmbeli frizurája ma is divatban van, és Lulu-frizura névre hallgat.
És azt is, hogy a filmben szereplő Anna Geschwitz grófnő figurája (Alice Roberts alakítja) a filmtörténet első leszbikus karaktere.
A filmet hamar elásták, morális alapokra hivatkozva, és nem csak a náci Németországban. Majd' 40 évnyi porosodás után az 1970-es években került újra elő, hogy akkor már megfelelő értékelés kíséretében befussa diadalútját.
A jelenlegi előadás filmzenéjét a német Dominik Schuster szerezte, 2014-ben.
Na, hát ilyen filmszínházi előadás lesz pénteken, a filiben. Fekete-fehér ide, némafilm oda, ezt látni kell.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.