A filmtörténet első leszbikus szerelmi kalandját kíséri a kolozsvári filharmónia zenekara.
Pénteken, szeptember 25-én este hét órakor rövid időre mozivá, pontosabban filmszínházzá változik a Kolozsvári Filharmónia Farkas utcai épülete.
A filharmónia zenekara Georg Wilhelm Pabst Pandóra szelencéje című, 1929-es némafilmjét fogja kísérni.
S akkor mi van? Megint egy uncsi némafilm, ráadásul fekete-fehér, és nem is 3D. Ez részben igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy Louise Brooks Lulu-alakítása gyakorlatilag új lapot nyitott a női erotikum filmes ábrázolásában. A sztorit nem meséljük el, aki le akarja lőni magának a poént, itt megteheti.
Viszont azt eláruljuk, hogy Louise Brooks filmbeli frizurája ma is divatban van, és Lulu-frizura névre hallgat.
És azt is, hogy a filmben szereplő Anna Geschwitz grófnő figurája (Alice Roberts alakítja) a filmtörténet első leszbikus karaktere.
A filmet hamar elásták, morális alapokra hivatkozva, és nem csak a náci Németországban. Majd' 40 évnyi porosodás után az 1970-es években került újra elő, hogy akkor már megfelelő értékelés kíséretében befussa diadalútját.
A jelenlegi előadás filmzenéjét a német Dominik Schuster szerezte, 2014-ben.
Na, hát ilyen filmszínházi előadás lesz pénteken, a filiben. Fekete-fehér ide, némafilm oda, ezt látni kell.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.