A filmtörténet első leszbikus szerelmi kalandját kíséri a kolozsvári filharmónia zenekara.
Pénteken, szeptember 25-én este hét órakor rövid időre mozivá, pontosabban filmszínházzá változik a Kolozsvári Filharmónia Farkas utcai épülete.
A filharmónia zenekara Georg Wilhelm Pabst Pandóra szelencéje című, 1929-es némafilmjét fogja kísérni.
S akkor mi van? Megint egy uncsi némafilm, ráadásul fekete-fehér, és nem is 3D. Ez részben igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy Louise Brooks Lulu-alakítása gyakorlatilag új lapot nyitott a női erotikum filmes ábrázolásában. A sztorit nem meséljük el, aki le akarja lőni magának a poént, itt megteheti.
Viszont azt eláruljuk, hogy Louise Brooks filmbeli frizurája ma is divatban van, és Lulu-frizura névre hallgat.
És azt is, hogy a filmben szereplő Anna Geschwitz grófnő figurája (Alice Roberts alakítja) a filmtörténet első leszbikus karaktere.
A filmet hamar elásták, morális alapokra hivatkozva, és nem csak a náci Németországban. Majd' 40 évnyi porosodás után az 1970-es években került újra elő, hogy akkor már megfelelő értékelés kíséretében befussa diadalútját.
A jelenlegi előadás filmzenéjét a német Dominik Schuster szerezte, 2014-ben.
Na, hát ilyen filmszínházi előadás lesz pénteken, a filiben. Fekete-fehér ide, némafilm oda, ezt látni kell.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.