A filmtörténet első leszbikus szerelmi kalandját kíséri a kolozsvári filharmónia zenekara.
Pénteken, szeptember 25-én este hét órakor rövid időre mozivá, pontosabban filmszínházzá változik a Kolozsvári Filharmónia Farkas utcai épülete.
A filharmónia zenekara Georg Wilhelm Pabst Pandóra szelencéje című, 1929-es némafilmjét fogja kísérni.
S akkor mi van? Megint egy uncsi némafilm, ráadásul fekete-fehér, és nem is 3D. Ez részben igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy Louise Brooks Lulu-alakítása gyakorlatilag új lapot nyitott a női erotikum filmes ábrázolásában. A sztorit nem meséljük el, aki le akarja lőni magának a poént, itt megteheti.
Viszont azt eláruljuk, hogy Louise Brooks filmbeli frizurája ma is divatban van, és Lulu-frizura névre hallgat.
És azt is, hogy a filmben szereplő Anna Geschwitz grófnő figurája (Alice Roberts alakítja) a filmtörténet első leszbikus karaktere.
A filmet hamar elásták, morális alapokra hivatkozva, és nem csak a náci Németországban. Majd' 40 évnyi porosodás után az 1970-es években került újra elő, hogy akkor már megfelelő értékelés kíséretében befussa diadalútját.
A jelenlegi előadás filmzenéjét a német Dominik Schuster szerezte, 2014-ben.
Na, hát ilyen filmszínházi előadás lesz pénteken, a filiben. Fekete-fehér ide, némafilm oda, ezt látni kell.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.