Az elmúlt évek egyik irodalmi szenzációja volt Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye, amely a magyar irodalom- és kultúrtörténet egyik kevéssé ismert fejezetének állít emléket. Mégpedig annak a rejtélyes kapcsolatnak, amely Kazinczy Ferencet, a nyelvújítás atyját, a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakját egy Angelo Soliman nevű fekete és tudós szabadkőműveshez fűzte.

Önmagában persze nem a szabadkőműves kapcsolat a meglepő, hiszen maga Kazinczy is az volt, hanem az afrikai származású Angelo európai, bécsi „pályafutása” és az a baráti viszony, amelyet Kazinczyval kialakított. A mór világfi testét egyébként halála után kitömték és múzeumi látványosságként lehetett megtekinteni. A fények századának hangulata, a Habsburg-birodalom ellentmondásos – pompás és nyomorúságos – viszonyai, raboskodás, szerelem (kolera idején is): mind ott kavarog a Kitömött barbárban.