// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Hova is tűzzük a zászlót?

// HIRDETÉS

Érzelmes szöveg a zászló és az identitás összefüggéseiről.

A román monarchisták figyelmét felkeltette egy törvényjavaslat, mely a legvalószínűbb módon* a magyar és a székely zászló kitűzését akarta megakadályozni. Úgy tűnik, hogy a törvény nemcsak az identitást kifejező zászlók nyilvános kitűzését érinti majd hátrányos módon, hanem a Román Királyság zászlójáét is. Miközben egyeseken a félelem, vagy a felháborodás uralkodik el, Daria Gănescu barátnőnk néhány szívből jövő sorral áll elő zászlókról, szabadságról, tilalmakról és szeretetről.

* Itt tanulmányozhatók a törvényjavaslat releváns részletei. De kérdéses, hogy mennyire tudja majd megakadályozni a székely zászló kitűzését, tekintettel arra, hogy az egy helyi identitást és legfeljebb egy lehetséges autonóm régiót képvisel, és nem egy „állami igénnyel fellépő entitást”. Következzen tehát a szöveg. (Sever Ioan Miu szerkesztő)

Daria Gănescu szövege

Már régebb óta tapasztalok egyfajta fokozódó forrongást olyan témákkal kapcsolatosan, mint a hazafiság, zászló, autonómia, egység és a többi.

Tapasztaltam, hallgattam, mondtam ezt-azt, finoman, szinte egyszavas mondatokban.

De mit tehetnék? Természetemet nem lehet kordában tartani és mindenképpen kikívánkozik belőlem.

Ti, akik fogtok egy zászlót és kitűzitek azt gerendákra, oszlopokra, kapukra…, vajon a szívetekben is hordjátok? Mert

ha csak „hazafias” büszkélkedés, akkor felesleges.

A zászlók nem a (mégoly decens) nacionalizmus jelképei, hanem annak a szeretetnek, egybeforrásnak, amit egy talpalatnyi földért, vagyis az Anya húsának egy darabjáért érzünk. Egy zászló csak arról tanúskodik, hogy számodra az anya testének melyik része az otthon. Csak arról fog árulkodni, hogy az Anya keze, válla, vagy combja egyik sejtje vagy-e. Nem arról fog szólni, hogy bárki másnál okosabb, dolgosabb, vagy szebb lennél.

„Ők” korlátozni akarják ezt a hovatartozási vallomásotokat. Na, és? Ettől kevésbé fogtok ahhoz tartozni? Elidegenít Anyátoktól? Apátok lelket adott nektek, Anyátok testet. Ezáltal az egyesülésük folyamatos, állandó.

Hordjátok magatokban és magatokon a zászlót! Hordjátok a nyakatokban, hordjátok a hajatokban, hordjátok a szavatokban és a gondolatotokban! Ezt senki sem tudja korlátozni, csak akkor, ha féltek, csak akkor, ha eltűritek a zablát.

Furcsa, hogy egy törvényjavaslatban papírra vetett néhány sor képes felszabadítani a félelmet az emberekben. Már meg is ijedtetek, hogy elveszik azt, ami kedves nektek! Mit vehetnek el? A szeretetet? Az identitást?

Ha ellopják a személyiteket vagy az anyakönyvi kivonatotokat, akkor ezek szerint már nem léteztek? Azt fogjátok mondani: „De igen, mert a személyi számom szerepel az állam számítógépében valahol”. És? Az a számsor vagytok ti? Ennyire redukálódik a létezésetek?

Nem ítéllek el benneteket, mert ezt vagy azt a zászlót ki akarjátok tűzni, sőt, örömmel tölt el, ha lobogtatjátok. Csak annyit kérek, hogy tegyétek félre a pánikolást és a nyavalygást, és használjátok a létező megoldásokat. Úgy vélitek, hogy korlátozzák a szabadságotokat? Azt hittétek, hogy szabadok vagytok? Csak a lélek szabad.

Apám sok idővel ezelőtt mondott nekem egy nagy igazságot:

„Csak a nyolcévnyi (politikai) börtönben voltam szabad”.

Értsetek ebből azt, amit és ahogy tudtok.

Egy dolog biztos: ők csak azokat a dolgokat tiltják, amiktől félnek. Ha egy darab rongytól félnek… Még mostanra sem értették meg, hogy egy zászlót a szívben kell hordani, nem egy karó tetején! Ők nem értették meg, hát ti?

Ahelyett, hogy siránkoznátok, inkább szórakozzatok, „felpiszkálva” az agyukat! Ajándékba kaptátok a lehetőséget, hogy bebizonyítsátok, mennyit jelent nektek egy zászló és mennyit értettetek meg a jelentéséből és az üzenetéből. Itt a lehetőség, hogy találékonyak legyetek, vagyis, hogy hagyjátok a lelketeket megnyilvánulni!

Daria Gănescu bábjátékos, „bohócdoktor”, oktató ezeken és sok más területen. A cikk eredetileg a szerző blogján jelent meg és nem tükrözi feltétlenül a MagyaRománia/MaghiaRomânia csapat véleményét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS