Érzelmes szöveg a zászló és az identitás összefüggéseiről.
A román monarchisták figyelmét felkeltette egy törvényjavaslat, mely a legvalószínűbb módon* a magyar és a székely zászló kitűzését akarta megakadályozni. Úgy tűnik, hogy a törvény nemcsak az identitást kifejező zászlók nyilvános kitűzését érinti majd hátrányos módon, hanem a Román Királyság zászlójáét is. Miközben egyeseken a félelem, vagy a felháborodás uralkodik el, Daria Gănescu barátnőnk néhány szívből jövő sorral áll elő zászlókról, szabadságról, tilalmakról és szeretetről.
* Itt tanulmányozhatók a törvényjavaslat releváns részletei. De kérdéses, hogy mennyire tudja majd megakadályozni a székely zászló kitűzését, tekintettel arra, hogy az egy helyi identitást és legfeljebb egy lehetséges autonóm régiót képvisel, és nem egy „állami igénnyel fellépő entitást”. Következzen tehát a szöveg. (Sever Ioan Miu szerkesztő)
Daria Gănescu szövege
Már régebb óta tapasztalok egyfajta fokozódó forrongást olyan témákkal kapcsolatosan, mint a hazafiság, zászló, autonómia, egység és a többi.
Tapasztaltam, hallgattam, mondtam ezt-azt, finoman, szinte egyszavas mondatokban.
De mit tehetnék? Természetemet nem lehet kordában tartani és mindenképpen kikívánkozik belőlem.
Ti, akik fogtok egy zászlót és kitűzitek azt gerendákra, oszlopokra, kapukra…, vajon a szívetekben is hordjátok? Mert
A zászlók nem a (mégoly decens) nacionalizmus jelképei, hanem annak a szeretetnek, egybeforrásnak, amit egy talpalatnyi földért, vagyis az Anya húsának egy darabjáért érzünk. Egy zászló csak arról tanúskodik, hogy számodra az anya testének melyik része az otthon. Csak arról fog árulkodni, hogy az Anya keze, válla, vagy combja egyik sejtje vagy-e. Nem arról fog szólni, hogy bárki másnál okosabb, dolgosabb, vagy szebb lennél.
„Ők” korlátozni akarják ezt a hovatartozási vallomásotokat. Na, és? Ettől kevésbé fogtok ahhoz tartozni? Elidegenít Anyátoktól? Apátok lelket adott nektek, Anyátok testet. Ezáltal az egyesülésük folyamatos, állandó.
Hordjátok magatokban és magatokon a zászlót! Hordjátok a nyakatokban, hordjátok a hajatokban, hordjátok a szavatokban és a gondolatotokban! Ezt senki sem tudja korlátozni, csak akkor, ha féltek, csak akkor, ha eltűritek a zablát.
Furcsa, hogy egy törvényjavaslatban papírra vetett néhány sor képes felszabadítani a félelmet az emberekben. Már meg is ijedtetek, hogy elveszik azt, ami kedves nektek! Mit vehetnek el? A szeretetet? Az identitást?
Ha ellopják a személyiteket vagy az anyakönyvi kivonatotokat, akkor ezek szerint már nem léteztek? Azt fogjátok mondani: „De igen, mert a személyi számom szerepel az állam számítógépében valahol”. És? Az a számsor vagytok ti? Ennyire redukálódik a létezésetek?
Nem ítéllek el benneteket, mert ezt vagy azt a zászlót ki akarjátok tűzni, sőt, örömmel tölt el, ha lobogtatjátok. Csak annyit kérek, hogy tegyétek félre a pánikolást és a nyavalygást, és használjátok a létező megoldásokat. Úgy vélitek, hogy korlátozzák a szabadságotokat? Azt hittétek, hogy szabadok vagytok? Csak a lélek szabad.
Apám sok idővel ezelőtt mondott nekem egy nagy igazságot:
Értsetek ebből azt, amit és ahogy tudtok.
Egy dolog biztos: ők csak azokat a dolgokat tiltják, amiktől félnek. Ha egy darab rongytól félnek… Még mostanra sem értették meg, hogy egy zászlót a szívben kell hordani, nem egy karó tetején! Ők nem értették meg, hát ti?
Ahelyett, hogy siránkoznátok, inkább szórakozzatok, „felpiszkálva” az agyukat! Ajándékba kaptátok a lehetőséget, hogy bebizonyítsátok, mennyit jelent nektek egy zászló és mennyit értettetek meg a jelentéséből és az üzenetéből. Itt a lehetőség, hogy találékonyak legyetek, vagyis, hogy hagyjátok a lelketeket megnyilvánulni!
Daria Gănescu bábjátékos, „bohócdoktor”, oktató ezeken és sok más területen. A cikk eredetileg a szerző blogján jelent meg és nem tükrözi feltétlenül a MagyaRománia/MaghiaRomânia csapat véleményét.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.