Érzelmes szöveg a zászló és az identitás összefüggéseiről.
A román monarchisták figyelmét felkeltette egy törvényjavaslat, mely a legvalószínűbb módon* a magyar és a székely zászló kitűzését akarta megakadályozni. Úgy tűnik, hogy a törvény nemcsak az identitást kifejező zászlók nyilvános kitűzését érinti majd hátrányos módon, hanem a Román Királyság zászlójáét is. Miközben egyeseken a félelem, vagy a felháborodás uralkodik el, Daria Gănescu barátnőnk néhány szívből jövő sorral áll elő zászlókról, szabadságról, tilalmakról és szeretetről.
* Itt tanulmányozhatók a törvényjavaslat releváns részletei. De kérdéses, hogy mennyire tudja majd megakadályozni a székely zászló kitűzését, tekintettel arra, hogy az egy helyi identitást és legfeljebb egy lehetséges autonóm régiót képvisel, és nem egy „állami igénnyel fellépő entitást”. Következzen tehát a szöveg. (Sever Ioan Miu szerkesztő)
Daria Gănescu szövege
Már régebb óta tapasztalok egyfajta fokozódó forrongást olyan témákkal kapcsolatosan, mint a hazafiság, zászló, autonómia, egység és a többi.
Tapasztaltam, hallgattam, mondtam ezt-azt, finoman, szinte egyszavas mondatokban.
De mit tehetnék? Természetemet nem lehet kordában tartani és mindenképpen kikívánkozik belőlem.
Ti, akik fogtok egy zászlót és kitűzitek azt gerendákra, oszlopokra, kapukra…, vajon a szívetekben is hordjátok? Mert
A zászlók nem a (mégoly decens) nacionalizmus jelképei, hanem annak a szeretetnek, egybeforrásnak, amit egy talpalatnyi földért, vagyis az Anya húsának egy darabjáért érzünk. Egy zászló csak arról tanúskodik, hogy számodra az anya testének melyik része az otthon. Csak arról fog árulkodni, hogy az Anya keze, válla, vagy combja egyik sejtje vagy-e. Nem arról fog szólni, hogy bárki másnál okosabb, dolgosabb, vagy szebb lennél.
„Ők” korlátozni akarják ezt a hovatartozási vallomásotokat. Na, és? Ettől kevésbé fogtok ahhoz tartozni? Elidegenít Anyátoktól? Apátok lelket adott nektek, Anyátok testet. Ezáltal az egyesülésük folyamatos, állandó.
Hordjátok magatokban és magatokon a zászlót! Hordjátok a nyakatokban, hordjátok a hajatokban, hordjátok a szavatokban és a gondolatotokban! Ezt senki sem tudja korlátozni, csak akkor, ha féltek, csak akkor, ha eltűritek a zablát.
Furcsa, hogy egy törvényjavaslatban papírra vetett néhány sor képes felszabadítani a félelmet az emberekben. Már meg is ijedtetek, hogy elveszik azt, ami kedves nektek! Mit vehetnek el? A szeretetet? Az identitást?
Ha ellopják a személyiteket vagy az anyakönyvi kivonatotokat, akkor ezek szerint már nem léteztek? Azt fogjátok mondani: „De igen, mert a személyi számom szerepel az állam számítógépében valahol”. És? Az a számsor vagytok ti? Ennyire redukálódik a létezésetek?
Nem ítéllek el benneteket, mert ezt vagy azt a zászlót ki akarjátok tűzni, sőt, örömmel tölt el, ha lobogtatjátok. Csak annyit kérek, hogy tegyétek félre a pánikolást és a nyavalygást, és használjátok a létező megoldásokat. Úgy vélitek, hogy korlátozzák a szabadságotokat? Azt hittétek, hogy szabadok vagytok? Csak a lélek szabad.
Apám sok idővel ezelőtt mondott nekem egy nagy igazságot:
Értsetek ebből azt, amit és ahogy tudtok.
Egy dolog biztos: ők csak azokat a dolgokat tiltják, amiktől félnek. Ha egy darab rongytól félnek… Még mostanra sem értették meg, hogy egy zászlót a szívben kell hordani, nem egy karó tetején! Ők nem értették meg, hát ti?
Ahelyett, hogy siránkoznátok, inkább szórakozzatok, „felpiszkálva” az agyukat! Ajándékba kaptátok a lehetőséget, hogy bebizonyítsátok, mennyit jelent nektek egy zászló és mennyit értettetek meg a jelentéséből és az üzenetéből. Itt a lehetőség, hogy találékonyak legyetek, vagyis, hogy hagyjátok a lelketeket megnyilvánulni!
Daria Gănescu bábjátékos, „bohócdoktor”, oktató ezeken és sok más területen. A cikk eredetileg a szerző blogján jelent meg és nem tükrözi feltétlenül a MagyaRománia/MaghiaRomânia csapat véleményét.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.