// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Elemista lecke székelyekből, románoknak

// HIRDETÉS

De ez is haladás már, na. Ahhoz képest, hogy korábban románfalóknak nevezték őket!

A romániai magyarok és székelyek lehetséges közös eredete állandó vitaforrás a történészek között.

Az évek folyamán több elméletet is megfogalmaztak. A legrégebbi elmélet szerint a magyarokhoz hasonlóan a székelyek is hun eredetűek. „A történelmi kutatások megerősítették, hogy ez a nép (a székelyek – a szerz.) az Attila által vezetett, a Kr. u. V. században a Kelet-Római Birodalom és a Nyugat-Római Birodalom politikai-földrajzi területén elhelyezkedő Hun Birodalomból származik. Attila 453-ban bekövetkezett halála után belháború tört ki, amely a birodalom széteséséhez vezetett. Ekkor a hunok egy része Erdélybe húzódott vissza, székekbe szerveződve és magukat magyarul «székelyeknek» nevezve, ami «székekben (államszervezési forma – a szerz.) élőket» jelent”, állítja a Szilágy megyei drd. Benedek László történész.

Egy másik elmélet szerint a székelyek türk eredetűek és egy, a hunokkal rokon népességből származnak. A Szilágy megyei Elena Musca történész szerint ez az elmélet szerepel az 1966-ban kiadott Románok középkora című kézikönyv I. részében, ahol ez áll: „Egyes történészek a hun eredet, mások az avar eredet és megint mások éppenséggel a magyar eredet mellett álltak ki. Az újabb kutatások kimutatták, hogy a székelyek bizonyos türk eredetű törzsek – együttélés során bekövetkező – beolvadás útján történt asszimilációjából származó népesség.” A történész szerint a székely név a türk nyelvekben „kiválasztott nép” jelentésű „sikil” kifejezésből származik.

Az írás a türk eredetet támasztja alá

A székelyek türk eredete mellett szólhat a székelyekre jellemző és mai napig használt rúnikus írás. A „rovásírásként” is ismert rúnikus írás (az eredeti szöveg hű követése miatt a szövegben megőriztük a „rúnikus írás” kifejezést – a szerk.) egy különleges ábécé, melyet a X. századig használtak Erdélyben és Magyarországon, amikor itt is bevezették a latin betűs írást. Az ezt követő évszázadokban a rúnákat a latin írás alternatívájaként használták. Benedek László szerint főleg kódolt üzenetek rögzítésére alkalmazták, melyeket a székelyek ellenségei nem tudtak megfejteni. Az utóbbi években újra előtérbe került a rúnikus írás, főleg a 2008-as Székely Nemzetgyűlés után, amikor ezt az ábécét alkalmazták az előadások hivatalos feliratozására.

Az idők folyamán a székelyek bolgár, besenyő, kun, gepida, kabar, avar és román eredetét hirdető elméletek is születtek, sőt egyesek a székelyek eredetét az Atlanti-óceánon túlra, az amerikai kontinensre helyezik át.

Hogyan érkeztek Erdélybe

A pannóniai magyarok keleti irányú expanziója 900 előtt kezdődött el, és Elena Musca szerint „lépésről lépésre” történt. 900-ig a Kis-Szamosig terjedő területeket hódították meg, 1000 környékén eljutottak a Marosig, hogy aztán a XII. század végére elérjék az Olt erdélyi szakaszát. A magyarok az Erdély meghódítását célzó hadjárataikban magukkal hozták a székelyeket is, akiket előbb határőrzésre használnak. „A székelyeket a magyarok hozták és bízták meg Erdély keleti határainak őrzésével, hogy megvédjék azt a tatárok betörésétől. Ma is itt találhatók, igazi szigeteket alkotva a román lakosság közepette. Főleg Háromszék, Udvarhely, Csík és Maros megyékben találhatók meg nagyobb számban”, áll egy világháborúk közötti történelemtankönyvben. A székelyeket ugyanilyen célból telepítik le a Küküllők mentén is, ahonnan a XIII. század elején helyezik át őket az általuk ma is lakott területekre.

A csángók a Kárpátokon túli székelyek

Az Erdély keleti határához telepített székelyek egy része átkelt a Kárpátokon és Moldvában telepedett le, létrehozva a ma csángóknak nevezett etnikai csoportot. Benedek László szerint a csángók zöme a – XVIII. század közepén – székely határőrezredek létrehozására törekvő osztrák hadseregtől menekülve érkezett Moldvába. A székelyek egy részének ellenállása miatt 1764-ben tömeges kivégzésre került sor, amikor az osztrák katonák nagyjából 400 székely férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg a Hargita megyei Madéfalván. Ez volt a székelyek Kárpátokon túlra vándorlásának csúcspontja.

Harcias jellem

A történetírás kitűnő katonai képességekkel ruházza fel a székelyeket. Ez volt az oka annak, hogy a határőri feladatokon túl zsoldosként különféle hadjáratokban és háborúkban vettek részt. Elena Musca történész szerint a székelyek harcosi szerepét Anonymus is megemlíti az A magyarok cselekedeteiben (Gesta Hungarorum), ahol ezt állítja: „A székelyek részt vettek Pannónia meghódításában, sokáig együtt éltek a magyarokkal és – a másokhoz csatlakozott népségek szokásának megfelelően, mindig az élcsapatban – részt vettek a magyarok által a X–XII. századokban folytatott különféle hadjáratokban és háborúkban.”

Harcoltak a magyarok ellen

Érdekes, hogy a székely katonák a történelem folyamán a magyarok ellen is harcoltak. Ez történt, például, a Szilágy megyei Magyargoroszlón, ahol Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) 1601. augusztus 3-án az utolsó harci győzelmét aratta, alig néhány nappal azelőtt, hogy Torda mellett aljas módon meggyilkolták. A Giorgio Basta tábornokkal szövetkező Vitéz Mihály által vezetett, zömmel székelyekből álló hadsereg Báthory Zsigmond seregével találkozott, hogy legyőzze és eltávolítsa Erdély trónjáról, és ezzel visszavezesse a fejedelemséget a II. Rudolf német császár által kezdeményezett oszmánellenes frontba.

Elena Musca történész szerint a székelyek nemcsak a katonai szolgálatért járó fizetségért harcoltak Vitéz Mihály oldalán, hanem bizonyos kiváltságok (például az adómentesség) visszaszerzéséért is, melyektől Báthory András bíboros, a harcoló fejedelem unokatestvére fosztotta meg őket. Különben úgy tűnik, hogy a Báthory-családdal szembeni ellenséges érzések a mai napig megmaradtak a székelyekben, pedig öt évszázad telt el azóta.

Szintén a mai napig megmaradt a székelyek kolerikus jelleme. „A székelyektől mindig is féltek a harcias jellemük miatt. A második világháború után volt is egy mondás, hogy a székelyek csizmájában mindig van egy feketelista és egy bicska”, mondja Elena Musca történész.

A magyarok és a székelyek ugyanazt a nyelvet beszélik

Bár elképzelhető, hogy eredetileg némileg különbözött a magyarok és a székelyek által beszélt nyelv, mára, nagyrészt az erdélyi magyar nyelvű oktatás miatt, ezek a különbségek eltűntek. Benedek László szerint a még mindig meglévő különbségek a hangsúlyban érhetők tetten, ugyanúgy, ahogy, például, az erdélyi románok hangsúlya is különbözik a moldvaiakétól. Másrészt a csángók nyelvében erősen érezhető a román nyelv hatása. Benedek szerint a Kárpátokon túli székelyek részben, különösen bizonyos ceremóniák esetében, átvették a többségi lakosság nyelvét.

A magyarok vallásilag asszimilálták őket

A történészek azt állítják, hogy a székelyek vallási szempontból eredetileg római katolikusok voltak. Időközben áttértek a magyar lakosságra jellemző (így! – a szerk.) református felekezethez (így! – a szerk.). Jelenleg az erdélyi székely lakosság csaknem fele református. A csángók azonban zömmel római katolikusok maradtak.

A székelyeknek van zászlójuk és himnuszuk

A közös történelem által egyesített székelyek egy sor kulturális identitási elemmel különböztetik meg magukat a magyaroktól. „A székelyek és magyarok közötti kulturális különbségek elsősorban a csak a székelyekre jellemző rúnikus írás használatában mutatkoznak. Másodsorban a székelyek a legősibb idők óta híresen jó fafaragók, magas, csak rájuk jellemző kapukat készítve, melyeken olyan díszítőelemek láthatók, melyek az inkáknál is tapasztalható napkultuszban gyökereznek”, mondja Benedek.

A székelyeknél, némiképp e fafaragói képességekkel összefüggésben, határoszlopok, megemlékezési és kulturális szereppel rendelkező tárgyak is megfigyelhetők (a szerző valószínűleg a kopjafára utal ezzel – a szerk.).

Nem utolsó sorban, a székelyek saját zászlóval és saját himnusszal is rendelkeznek. Benedek László ez utóbbiról azt mondja, hogy a székely nép történetét eleveníti fel, és ugyanakkor ima is: „Maroknyi székely porlik, mint a szikla, / Népek harcának zajló tengerén. / Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, / Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”

Különbségek a népviseletben

A történész szerint a hagyományos székely és magyar népviselet közötti különbséget a Kolozs megyei Szék székely közösségének tagjai által ünnepnapokon viselt ruhák mutatják a legjobban, ahol létezik egy székely „enklávé” Erdély szívében. „A székiek jó példái a magyarok és székelyek közötti kulturális különbségeknek. A férfiak nagyon magas, helyi mesterek által készített szalmakalapban járnak és fehér inget, valamint nagyon világos kék lajbit hordanak, amilyet nem nagyon látunk magyaroknál. A nők csak fehéret, pirosat és feketét használnak: rövid, térdig érő és ráncos, piros pöttyökkel tarkított fekete szoknyát, fehér inget és fekete ködmönt hordanak. Kötelező módon hordanak gyöngyöket, az idősebb nők feketét, a fiatalok pirosat, de kendőt is. Ezzel szemben a magyarok nem használják azt a nagyon világos kék színt, ezzel szemben zöldet igen”, magyarázza Elena Musca. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás alkalmával Romániában 1.227.623 személy vallotta magát magyarnak. Azonban a székelyek hivatalos száma nem ismert.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS