Nagy feszültségeket szült a Ceauşescu-kultuszt és a legionárius jelképeket tiltó törvény: a történészek cenzúrát kiáltva vitatkoznak, a ceauşiszta nosztalgiázók és a szélsőjobb fanatikusai pedig azt mondják, készek börtönbe menni az elveikért.

Az Adevărul elbeszélgetett a szélsőségesség-ellenes törvény kezdeményezőivel, történészekkel és az új jogszabály érintettjeivel, és megpróbál némi fényt vetni a legionarizmusról, fasizmusról és ceauşizmusról szóló sötét vitára.

2015. július 27-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 217/2015-ös törvény. Ez a jogszabály egy 2002-es, a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszának hirdetését tiltó kormányhatározatot módosít és egészít ki.

A Crin Antonescu, George Scutaru és Andrei Gerea liberális parlamenti képviselők által 2013-ban kezdeményezett és Klaus Johannis elnök által 2015. július 22-én kihirdetett új törvény három jelentős módosítást hajt végre a 2002-es rendeleten:

bevezeti a román Holokauszt fogalmát,

a fasizmussal egyenértékűvé nyilvánítja a legionarizmust és tiltja a genocídium miatt elítélt személyek kultuszát. A szélsőségesség-ellenes törvény rendelkezéseinek megszegése 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel vagy bírsággal büntethető. A törvény újdonságai heves vitát váltottak ki a legionárius mozgalom szimpatizánsai és a ceauşiszta nosztalgiázók között. A történészek egymással veszekednek, míg a bal- és jobboldali szélsőségesek azzal fenyegetőznek, hogy ez nem fogja őket abban megakadályozni, hogy azt éltessék, akit akarnak, zöld ingeket viseljenek és abban, hogy Ceauşescu sírjánál sírjanak.

„Alig várom, hogy letartóztassanak!”

A legnagyobb hatása annak a hírnek volt, hogy többé nem lehet nyilvánosan kifejezni a Nicolae Ceauşescu iránti tiszteletet. „Tekintettel arra, hogy Ceauşescut genocídiumért ítélték el, rá is vonatkozik ez a törvény. Tehát tilos a kultusza. Mit jelent az, hogy kultusz? Pozitív kép kialakítása a nyilvánosság előtt Ceauşescuról. Ha Ceauşescu arcképét viseled egy pólón, az már azt jelenti, hogy pozitív képet festesz róla. Nem mondhatod, hogy Ceauşescu hős volt, nem mondhatod, hogy jelkép, nemzeti vezér volt, hogy követnünk kellene a példáját. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet Ceauşescuról beszélni, vagy a történészeket bármi is akadályozza majd a kutatásban”, magyarázza Alexandru Florian, az Elie Wiesel Romániai Holokausztkutató Intézet (INSHR-EW), aki intenzíven támogatta e törvény elfogadását.

Az Adevărul elbeszélgetett néhány emberrel azok közül, akiket az új jogszabály célba vett. „Alig várom, hogy elítéljenek azért, mert folytatom Ceauşescu személyi kultuszát. Megtiltják, hogy azt mondjam, Ceauşescu hős volt? Nos, így gondolom, és komoly érveim vannak. Az a film is, a Nicolae Ceauşescu önéletrajza (Autobiografia lui Nicolae Ceauşescu) is Nicolae Ceauşescu személyi kultuszáról szól, mert én abban egyetlen jelenetet sem láttam, mely negatívan ábrázolná Ceauşescut”, mondja Petre Ignatescu, a Román Kommunista Pártot Újjászervező Bizottság (zsebpárt) elnöke.

Gheorghe Ungureanu, a Legnagyobb-Elnök, Nemzeti Hős-Mártír Nicolae Ceauşescu Emlékének Tiszteletéért Nemzeti Bizottság elnöke aljasnak minősíti az új törvényt, de egyben fontosnak is érzi magát, hiszen közvetlenül érinti egy jogszabály: „Egy ilyenfajta hihetetlen, csak egy terrorista és fasiszta államban lehetséges aberrációt látva úgy ítéljük meg, hogy az 1990-ben létrehozott bizottságunk lényegében elérte a célját, tekintettel arra, hogy az állam nevében beszélő figuránsok félnek és hidegrázást kapnak, mert elvakítja őket a Dák Nép tíz évezredes létezésének legnagyobb vezére által képviselt nagy Fényesség.”

Constantin Rotaru, a Román Szocialista Párt elnöke alig várja, hogy ő és pártja hatalomra jussanak és genocídiummal vádolhassák meg Románia jelenlegi vezetőit: „Ezek önmaguk alatt vágják a fát. Hiszen Románia népessége hárommillió lakossal csökkent 1989-től mostanáig. Ez nem genocídium? Ha mi, a Román Szocialista Párt hatalomra kerülünk, a saját törvényeik alapján ítéljük el őket. Amit Ceauşescu tett, az nem volt genocídium, hisz nem hiába akasztotta fel magát az a bíró, Gică Popa. Az a genocídium, ami ma történik.”

Ignatescu, Ungureanu és Rotaru a leghangosabbak a nosztalgiázók közül. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a nosztalgia Románia jelentős részére kiterjed. Az INSCOP által az Adevărul számára készített egyik 2014-es felmérés szerint Nicolae Ceauşescut tartják Románia eddigi legjobb elnökének, a válaszolók 24,7 százalékának véleménye alapján. Összehasonlításképpen, Băsescu és Constantinescu együtt nem kapott annyi támogatást, mint Ceauşescu. A románok 70 százaléka ezen kívül úgy gondolja, hogy hibás volt a Ceauşescuval szembeni 1989. decemberi ítélet.

Miért ítélték el genocídiumért Ceauşescut

Nicolae és Elena Ceauşescut 1989. december 25-én genocídiumért ítélték el. Az Elie Wiesel Intézet szerint a genocídium meghatározása: „Egy csoport, vagy a csoport részének etnikai, vallási, vagy társadalmi származása miatti szándékos, szisztematikus és programszerű fizikai kiirtása.”

Dan Voinea, a Ceauşescu-per ügyésze sem tudja megindokolni, miért genocídiummal vádolta meg a Ceauşescu-házaspárt: „Mondjuk úgy, kulturális genocídium is volt, de elsősorban a kommunizmus bűneiről van szó. Így minősítették a kommunista államot, genocídiumot végrehajtó államnak. Számos kategóriát üldöztek és semmisítettek meg fizikailag. Ott voltak a kollektivizálás áldozatai, a deportálások áldozatai, a vallási áldozatok… Aztán Ceauşescu a kollektivizálás alatt részt vett parasztok meggyilkolásában. Ceauşescuval szemben szerintem megállja a helyét a genocídium vádja.”

Valójában az a genocídium vád, amelyet a târgoviştei rendkívüli bíróság kimondott a Ceauşescu-házaspárra, a forradalom napjaiban lábra kapott szóbeszédeken alapult: akkoriban azt állították, hogy kettejük parancsára 60.000 embert öltek meg. A Román Televízió híradójában a Ceauşescuék kivégzését mutató felvételt a következő magyarázat kísérte: „1989. december 25-én zajlott le a Rendkívüli Katonai Bíróság előtt Nicolae Ceauşescu és Elena Ceauşescu pere. Vádpontok: genocídium – több mint 60.000 áldozat.”

Valójában a Nicolae és Elena Ceauşescu rovására írható, vagyis a Központi Bizottság épületéről történt elmenekülésük előtti áldozatok száma 306 volt (a Román Forradalom Intézete – IRR – statisztikája szerint). „Tekintettel arra, hogy a pert nem tárgyalták újra, van egy jogerős ítélet, melyet figyelembe kell vennünk”, szögezi le Zoe Petre történész.

Mit jelent a személyek kultusza?

A szélsőségesség-ellenes törvény egy sor kérdést vet fel, ha az alkalmazás módja kerül szóba. Corneliu Vadim Tudor, Nicolae Ceauşescu nagy csodálója felvet egy problémát, melyre a törvény szövegében nincs egyértelmű megoldás: „Ki dönti el a személyi kultusz korlátait? Egy dicsőítő cikk megírása személyek kultuszát jelenti? Senki sem tilthatja meg törvénnyel egy politikus dicsőítését. Azokat a szerencsétleneket is letartóztatják majd, akik kivisznek egy szál virágot a Ghenceában lévő sírhoz (bukaresti temető, itt van eltemetve a Ceauşescu-házaspár – a szerk.)?”, kérdezte a Tribunus.

Zoe Petre is lát nehézséget egy személy kultuszának korlátozásában: „Nagyon nehéz meghatározni Ceauşescu személyiségének kultuszát. Hol kezdődik és mettől kezdve tiltható? Nagyon kényes helyzetben lesznek azok az ügyészek, akiknek ilyen ügyeket kell majd foglalkozniuk.” Crin Antonescu, a törvény egyik kezdeményezője azt mondja, a háború utáni Németország példáját kellene követnünk: „A törvényt azért is lehet majd alkalmazni, mert Németországban is sokan éreztek nosztalgiát Hitler után, mégis alkalmazható volt. Alkalmazni lehet és alkalmazni is kell majd, hiszen törvényről van szó. Nagyon világos, hogy ez nem fogja megszüntetni Romániában a kommunista rezsim és a Ceauşescu iránti nosztalgiát, de legalábbis a hivatalos formáiban ez többé nem lesz jelen a közéletben.”

Legionarizmus = fasizmus?

Szintén elégedetlenséget váltott ki, hogy a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek, jelképek és tettek mellett a legionárius mozgalom jelképeit is letiltották. Radu Ciuceanu, a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST) igazgatója élen jár ebben. Ciuceanu közleményt is kiadott, melyben kijelenti, hogy a Legionárius Mozgalom szimpatizánsai között olyan világháborúk közötti személyiségek is voltak, mint Nae Ionescu, Mircea Eliade, Constantin Noica és Petre Ţuţea. „A politikai gyilkosságokat és merényleteket hirdető szervezetekhez való tartozás bűne egyéni, nem kollektív”, áll a közleményben. E gondolat nyomvonalát követve Marius Oprea történész az Adevărul Live-nak adott interjújában kijelentette: „A törvény vázlatossága nagy akadályokat támaszt, és politikailag helytelennek tartom, mert bizonyos alkotmányos jogok korlátozásához vezet. Nem tudom, hogy az új törvény fényében kimondhatom-e Petre Ţuţea nevét, nem tudom, hogy folytathatok-e történészi kutatást a Vasgárdáról. A törvényhozók elméjében uralkodó sötétség olyan törvényt szült, mely rendkívül veszélyes a román demokráciára nézve.”

E heves támadás ellenére, a törvény szövegében egyetlen paragrafus sem bünteti a kutatást. „A törvény csak bizonyos jelképek tilalmára vonatkozik. Nyilvánosan tilos a zöld ing, a vállszíj, a Legionárius Mozgalom jelképével ellátott zászló használata. Akárcsak a horogkereszté. És még ez esetében sem arról van szó, hogy ezentúl tilos róluk beszélni, csak nem lehet pozitív értelemben népszerűsíteni. Az emberek véleménye pedig, akár szakemberek, akár nem, nem tartozik a törvény hatálya alá”, magyarázta az Adevărulnak Alexandru Florian történész.

„A törvény bünteti a Vasgárda bűneinek tagadását”

Radu Ciuceanu azonban sajátosan értelmezi a „hülyeségnek” nevezett törvényt. „Hihetetlen dolgot tettek. Most komolyan, megsemmisíteni mindazt, ami a román nép szovjet megszállással szembeni ellenállását jelenti? Az antikommunista ellenállás 70-75 százalékát a legionáriusok adták. Felelőtlenség kiiktatni a román nép bolsevik rezsimmel szembeni ellenállásának többségét”, mondta nekünk Ciuceanu.

Ilarion Ţiu történész indokolatlannak tartja szakmabeli kollégái félelmeit. „A történelem a legrégebbi intellektuális foglalkozás, még a legkegyetlenebb zsarnokok sem tudták eltörölni. Csodálkozom is, hogy egyes nagyon komoly és számomra kedves történészek miként tudtak beleesni ebbe a csapdába. A törvény a Vasgárda bűneinek tagadását, egyes volt legionáriusok kultuszát, más szóval, a történelem misztifikálását tiltja.”

„Ennek a törvénynek ellentétes hatása lesz: egyesíteni és mozgósítani fogja a szélsőjobboldaliakat. Ilyen a román természete: azt teszi, amit megtiltanak neki”, állítja Marius Oprea történész.

„A törvénnyel nem lehet alkudozni”

Alexandru Florian azt mondja, hogy a legionárius jelképek törvényi tiltásának gyakorlati okai voltak: „Nem járt a várt eredményekkel az, hogy a 2002-es sürgősségi rendeletben csak a fasiszta kifejezés szerepelt. Minden bejelentés alkalmával az illetékes intézmények arra hivatkoztak, hogy a legionárius jelképek nem azonosak a fasiszta jelképekkel. Azt mondták, különbség van a legionáriusok és a fasiszták között. És így a törvényt nem lehetett a legionáriusokkal szemben alkalmazni. Közismert, hogy a legionárius mozgalom azzal, ahogy ideológiaként és politikai gyakorlatként a világháborúk közötti időszakban, 1937-től és 1941 januárjáig működött, amikor Ion Antonescu felszámolta, fasiszta típusú ideológia volt.”

Az is vitát váltott ki, hogy a törvény szövegében fasiszta szervezetnek minősítik a Legionárius Mozgalmat. Egy sor nacionalista irányultságú elektronikus kiadvány, Dan Berindei történész egyik állásfoglalására hivatkozva, elutasítja ezt. Berindei szerint a Legionárius Mozgalomnak ideológiailag nem volt fasiszta jellege. Az Adevărul által megkeresett Berindei nem igazán akart nyilatkozni: „Nem olvastam a törvényt és így nehezen tudok véleményt mondani. Erőltetett lehet a két fogalom összekapcsolása, de ha a Parlament így döntött, akkor a törvénnyel nem lehet alkudozni.”

Ilarion Ţiu történész azt mondta, hogy a legionárius mozgalom két miniszterelnök elleni nyilvános merényletért, de főleg az 1941. január 21–23-i legionárius lázadás alatti zsidógyilkosságokért felelős. „A Vasgárda elsősorban ideológiailag «kapcsolódik» a fasizmushoz. A Vasgárda létrehozásától kezdve a kisebbségek jogainak korlátozásáért küzdött, erőszakosan antiszemita üzenettel és viselkedéssel. A legionáriusok erőteljesen bírálták a többpárti rendszert, nemzetárulással vádolva a kor politikusait. Egyes időszakokban félkatonai szervezeteket hoztak létre, melyek nem haboztak fizikai erőszakot alkalmazni az ellenfelekkel szembeni politikai vitákban. Tehát hasonló stratégia tapasztalható, mint a világháborúk közötti Európában általában «fasisztának» nevezett szervezetek esetén.”

„A fiatalokat a demokratikus értékek tiszteletének szellemében kell nevelni. Miként segíthet ebben egy olyan szervezet dicsőítése, mely a zsidók megtizedeléséért harcolt?”, mondja Ilarion Ţiu történész.

A legionárius eskü

Şerban Suru, a romániai legionárius mozgalom vezetője nyugodtan várja, hogy ő is a törvény hatálya alá kerüljön: „Én semmilyen formában nem fogok öncenzúrát alkalmazni. Továbbra is használni fogom a jelképeket. A törvény aberráció. Uram, én letettem a legionárius esküt, melyet halálomig be fogok tartani!”

Többé nem lehet tagadni a román Holokausztot

A Klaus Johannis által nemrég kihirdetett 217-es törvény másik új rendelkezése a román Holokausztra vonatkozik. „Eddig csak általában volt szó a Holokausztról. Most kiemelik az ebben az országban végrehajtott Holokausztot. A törvény tiltja a Holokauszt nyilvános tagadását. Románia területén senki sem mondhatja, hogy itt nem volt Holokauszt, hogy a 40-es években nem került sor a zsidók deportálására – ez a Holokauszt tagadását jelenti”, mondja Alexandru Florian, az INSHR-EW elnöke.

Szabályok

Mit tehetsz:

– szabadon véleményt mondhatsz a történelmi eseményekről és szereplőkről.

Mit nem tehetsz:

– nem állíthatod, hogy Romániában nem volt Holokauszt;

– nem viselhetsz legionárius jelképeket (zöld inget a legionárius kerítés szimbólumával, Corneliu Zelea Codreanut ábrázoló pólókat, zászlókat és más jelképeket),

– nem népszerűsíthetsz genocídium, vagy háborús bűnök miatt elítélt személyeket (Nicolae Ceauşescu, Ion Antonescu marsall); nem dicsőítheted e személyek tetteit;

– nem hozhatsz létre (legalább három személyből álló) csoportokat fasiszta, legionárius, rasszista, idegengyűlölő, antiszemita gondolatok terjesztésére.

A 215/2015-ös törvény megsértésével kapcsolatosan a polgárok a tett elkövetésének helyén illetékes rendőrségen, vagy ügyészségen tehetnek bejelentést.