A franciák, hollandok, olaszok, németek és britek több mint 50 százaléka támogatja a Schengen-megállapodások felfüggesztését.
Sikerül-e Romániának az év végéig csatlakozni a Schengen-övezethez? Románia a legjobb esetben is
a repülőterekkel csatlakozhatna.
Ez egy jó ideje számításba vett kompromisszumos megoldás. Az Európai Unió soros elnökségét július 1-én átvevő Luxemburg nagykövete azonban eléggé visszafogott volt, és óvakodott az ígérgetésektől. „Támogatjuk Románia felvételét a Schengenbe. Az ország minden technikai feltételt teljesített és ezek alapján csatlakoznia kellene. De egyes tagállamoknak még vannak bizonyos fenntartásaik”, mondta hétfőn Christian Biever, megjegyezve ugyanakkor, hogy az Igazságügyi és Belügyi Tanács októberi ülésén, elvileg, napirendre kerülhetne az ügy.
Ám Bukarestben egy ideje egy újabb kérdés merült fel: Romániát vajon nem akkor fogják befogadni a Schengen-övezetbe, amikor a szabad közlekedés már nem az lesz, ami volt? Az EU-n kívülről érkező migrációs hullám azok véleményét tolta előtérbe, akik szerint
fel kellene függeszteni a Schengen-rendelkezéseket,
és a nemzeti határoknál vissza kellene állítani az ellenőrzést, legalábbis ideiglenesen. Ez régóta napirenden van, és emlékezzünk vissza Traian Băsescu volt elnök kérésére, aki azt szorgalmazta, hogy Romániát a Schengen-szabályok megváltoztatása előtt vegyék fel, nehogy a románok egy korábbinál szigorúbb szabályokkal rendelkező térségen kívül találják magukat. Azóta nem történt semmi jelentős. Németország és Franciaország belügyminisztereinek kérésére elfogadták a szabad közlekedés rövid időre szóló, a brüsszeli Bizottság engedélyével végrehajtott felfüggesztésének lehetőségét, de a térség lényegében nyitott maradt.
Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata, hogy minden tagállam a lakosságszám arányában vegyen át illegális bevándorlókat, nagy mértékben növelte az elégedetlenséget, és a közvélemény-kutatások alapján azt hihetnénk, hogy Európa nyugati felében többségbe kerültek a Schengen-szerződés felfüggesztését támogatók. Persze, a felmérések illékony hangulatokat tükröznek, de az események alakulása egyelőre nem a kedélyek lecsillapodása felé mutat. Ezért úgy gondoljuk, hasznos lenne egy pillantást vetni egy friss kutatásra.
Egy IFOP-felmérés szerint, melyet a Le Figaro kérésére készítettek (a megrendelő is számít), a legnagyobb és leggazdagabb nyugati országokban
a lakosság több mint fele támogatná
a határőrizet visszaállítását. Megemlítendő, hogy a felmérés nem az európaiak európai országokon belüli szabad közlekedésére vonatkozik – ezt (szinte) senki sem kérdőjelezi meg –, hanem a nem európai eredetű migráció korlátozására. Ennek megfelelően a Schengen-megállapodások felfüggesztését támogatja a franciák 67, a (Schengenhez nem is tartozó, de magukat mégis érintettnek érző) britek 63, a hollandok 59, az olaszok 57 és a németek 53 százaléka.
Ezek az eredmények valószínűleg összefüggésben állnak azzal, hogy az utóbbi fél évben az Európai Unió országaiban robbanásszerűen megnőtt a menedékkérők száma. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) által közölt információk szerint, „2015 első öt hónapjában, a tavalyi év hasonló időszakához képest, 68 százalékkal nőtt az EU-ban nemzetközi védelmet kérők száma”. De még fontosabb a már régebb óta tapasztalható növekedési tendencia. Ennek megfelelően
2014-ben 43 százalékkal volt több menedékkérő,
mint előző évben, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint másfél év alatt megkétszereződött a migráció.
A budapesti kormányt kemény bírálatok érték, mert bejelentette, hogy falat (így! – a szerk.) épít a déli határánál (csak a szerbiai szakaszon – a szerk.), de meg kell említeni, hogy 2015 első három hónapjában a legtöbb menedékkérő Koszovóból érkezett és – természetesen – Magyarországot választották arra, hogy belépjenek az EU-ba. A koszovóiak idén többen voltak, mint a legtöbb menedékkérőt kitevő szíriaiak, de a leglátványosabb elem a kísérő nélkül érkező afganisztáni, eritreai, szíriai és szomáliai gyermekeké, vagy az olasz és görög partok felé zsúfolt és nem biztonságos vízi járművekkel elinduló tengeri illegális menekülteké.
Miközben az emberek könnyebben el tudják fogadni, hogy Szíria és Afganisztán menekültek forrásai lehetnek, sokkal nehezebb megérteni, miért távoznak ilyen sokan Koszovóból és Szerbiából. Mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy nagyrészt gazdasági migrációról van szó, mely csak tovább növekedhet egy óriási egyenlőtlenségek által terhelt világban. De az ilyenfajta, állandóan kiújuló válságok körülményei között valószínűleg egyre több mentséget találnak majd a román ügy elodázására.