Nem sérti az alaptörvényt a parlament június 9-i határozata, amellyel megakadályozta, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) összeférhetetlenség gyanújával bűnvádi eljárást indítson Victor Ponta kormányfő ellen – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A taláros testületnél a Nemzeti Liberális Párt (PNL) emelt óvást a parlamenti határozat és a házszabály azon cikkelye ellen, amelynek alapján a parlamenti voksolást megszervezték. Az ellenzéki párt azt vélte alaptörvénybe ütközőnek, hogy – a házszabály előírásának megfelelően –
nem a legfőbb ügyész kiadatási kéréséről voksolt a parlament, hanem a jogi bizottság határozati javaslatáról,
amelyben a testület azt indítványozta, hogy a honatyák ne adják ki Pontát az igazságszolgáltatásnak. A PNL szerint így akkor sem indulhatott volna eljárás a miniszterelnök ellen, ha ezzel a képviselők többsége egyetért, voksukkal ugyanis legfeljebb a jogi bizottság határozat-javaslatát utasíthatták volna el.
Az alkotmánybíróság megalapozatlannak minősítette az óvást. Indoklást később tesz közzé. A parlament annak a vádpontnak a kivizsgálását akadályozta meg, amely Ponta miniszterelnöki ténykedésével áll összefüggésben. A DNA szerint a kormányfő megsértette az összeférhetetlenségi törvényt, amikor volt megbízóját és üzlettársát, Dan Șovă szenátort miniszteri tisztségekbe juttatta.
Az összeférhetetlenségi gyanú vizsgálatát a képviselők határozata felfüggesztette addig, amíg Ponta tagja a parlamentnek.
A politikus ellen korábbi ügyvédi tevékenységével kapcsolatban is vizsgálódik a DNA, amire nem terjed ki parlamenti mentessége. A vádhatóság szerint a 2007–2008-as időszakban Ponta ügyvédként valós munkavégzés nélkül, hamisított tevékenységi beszámolók alapján vett fel havi két-háromezer eurós ügyvédi honoráriumot üzlettársa, Dan Șovă ügyvédi irodájától, a DNA ezért okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel gyanújával elindította ellene a bűnvádi eljárást.
Ez utóbbi vádpontok miatt hétfőn zárolták Ponta vagyonának egy részét. A miniszterelnök ártatlannak mondja magát, és több ízben megerősítette: nem mond le kormányfői tisztségéről, mert a demokrácia megcsúfolásának tartaná, ha a választók helyett egy ügyész dönthetne arról, ki legyen az ország miniszterelnöke.