Sokkal több pénzt visznek haza augusztustól a főméltóságok.
A korrumpálhatóságot próbálják csökkenteni a legmagasabb rangú állami vezető havi fizetésének emelésével. Az augusztusban életbe lépő változást kormányhatározat rögzíti, amelyet szerdai ülésén fogadott el a kabinet, és 48 tisztséget betöltő személyt érint: az államelnököt, a kormányfőt, a minisztereket, a parlament házelnökeit, a hírszerző szolgálatok és más állami intézmények vezetőit.
A döntés indoka az, hogy a magas rangú állami vezetők fizetése gyakran alacsonyabb, mint más állami alkalmazottaké.
Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök korábban azt mondta: nem normális, hogy egy európai ország államfője mintegy 1500 eurót kapjon havonta, és az sem, hogy egy miniszter kevesebbet keressen, mint a beosztottjai.
Az állami vezetők bére a következőképpen növekedik (nettó bér, előbb a jelenlegi majd az augusztustól érvényes fizetés):
Államelnök: 6500 – 15108
Miniszterelnök: 6184 – 15108
Házelnökök: 6184 – 15108
Kormányfőhelyettes: 5800 – 14024
Miniszterek: 5350 – 13365
Szintén 13365 lejre emelkedik a hírszerző szolgálatok vezetőinek, az államelnöki tanácsosoknak a fizetése is. A legfelsőbb bíróság elnöke ugyanannyit keres majd augusztustól, mint az államfő, a kormányfő és a házelnökök.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.