Sokkal több pénzt visznek haza augusztustól a főméltóságok.
A korrumpálhatóságot próbálják csökkenteni a legmagasabb rangú állami vezető havi fizetésének emelésével. Az augusztusban életbe lépő változást kormányhatározat rögzíti, amelyet szerdai ülésén fogadott el a kabinet, és 48 tisztséget betöltő személyt érint: az államelnököt, a kormányfőt, a minisztereket, a parlament házelnökeit, a hírszerző szolgálatok és más állami intézmények vezetőit.
A döntés indoka az, hogy a magas rangú állami vezetők fizetése gyakran alacsonyabb, mint más állami alkalmazottaké.
Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök korábban azt mondta: nem normális, hogy egy európai ország államfője mintegy 1500 eurót kapjon havonta, és az sem, hogy egy miniszter kevesebbet keressen, mint a beosztottjai.
Az állami vezetők bére a következőképpen növekedik (nettó bér, előbb a jelenlegi majd az augusztustól érvényes fizetés):
Államelnök: 6500 – 15108
Miniszterelnök: 6184 – 15108
Házelnökök: 6184 – 15108
Kormányfőhelyettes: 5800 – 14024
Miniszterek: 5350 – 13365
Szintén 13365 lejre emelkedik a hírszerző szolgálatok vezetőinek, az államelnöki tanácsosoknak a fizetése is. A legfelsőbb bíróság elnöke ugyanannyit keres majd augusztustól, mint az államfő, a kormányfő és a házelnökök.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.