Peres úton próbálja az Átlátszó Erdély kideríteni, hogy vannak-e még Debreczeni Hajnalkák a közszolgálati rádió magyar szerkesztőségeiben? A kézenfekvő kérdés azt követően merült föl, hogy elült az RMDSZ-elnök sajtósának a munkavállalásával kapcsolatos botrány.
A márciusban kirobbant ügy lényege az volt, hogy Debreczeni Hajnalka – miközben érdemi munkát nem végzett, a szerkesztő kollégái pedig sosem látták a szerkesztőségben – csinos havi fizetést vett fel a Kolozsvári Rádiótól körülbelül 4 éven keresztül.
Olvasson még:
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
- Hírek szerdán: Szebeni műemlék hídon akciózott Dorel, a mekkmester. A medvék már Bukarestben vannak
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe
Április 2-án az Átlátszó Erdéky közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rádiótársasághoz, melyben azt kérte: küldjék el három szerkesztőség – a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztősége, valamint a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Szerkesztőség – alkalmazottainak a listáját, az alkalmazás időpontját, valamint az általuk betöltött munkakört, beleértve azokét is, akiknek a munkaszerződése fel van függesztve.
Április 22-én egészen érdekes választ kaptak: eszerint az Országos Rádiótársaság nem sorolható azon közintézmények közé, melyek közérdekű adatigénylésekre kötelesek válaszolni. Kifogásolták még, hogy az adatigénylést nem írták alá, és kijelentették: a kért lista személyes adatnak minősül.
Hiába érvelt az Átlátszó amellett, hogy az Országos Rádiótársaság – mivel közpénzből működik – igenis az 544-es törvény hatálya alá esik, kérésünk pedig azért nem sérti a személyes adatok védelméről szóló törvényt, mert a rádiónál munkát végző újságírók, szerkesztők nevei jelenleg is nyilvánosak, a neveket adásban beolvassák, mi több, azok a rádió honlapján, az impresszumokban is megtalálhatóak.
Végül az Átlátszó panaszt tett a Kolozsvári Törvényszéken: mondja ki a bíró, hogy ebben az esetben személyes adatnak számítanak-e az újságírók nevei, vagy sem.