Ez az, amire sokan egy éve várnak.
A négy napos szotyogtatás, időhúzás, meg a Szamos-parti hipsztergyülekező után holnap, azaz pénteken végre megnyitja nem létező kapuit a sétatéri Jazz in the Park fesztivál.
Egyes kritikusok már tavaly megjegyezték, igen szellemesen, hogy a Jazz in the Park az a dzsesszfesztivál, ahol nem játszanak dzsesszt. Nos, a helyzet idén sem változott sokat, viszont a hangulat várhatóan ugyanolyan isteni lesz, mint a korábbi években. Benépesül a Sétatér, jön a zsibvásár, ott lesznek a könyvesek, a képzőművészek, a függőágyak, a kocsmák, a játékterek, a sportterek, no meg a zenészek. Ja, figyelem, kedves közönség, holnaptól viszont a Szamos-bazár zár be. Jó tudni!
És akkor nézzük a programot.
A sétatéri Ifi Színpadon már déli 12 órakor beindul a Jazz in the Park nemzetközi verseny. A műsorfüzetből semmi többet nem lehet megtudni. A honlapon viszont ott vannak a nevezési feltételek, határidők és, ami még fontosabb, a versenyzők. Jó hír a magyaroknak: ringbe száll a Jazzybirds és a FunKorporation is! Lehet menni szurkolni!
Aztán hattól berúgják a motorokat a nagyszínpadon is.
Elsőként a temesvári Exit Oz nevű banda lép fel. Folkból, ambientből és free jazzből építkező muzsikájuk kicsit sötét, kicsit túl konceptuális, de állja a helyét.
Utánuk a Barabás Lőrinc Quartet következik. Ők is vegyes elegyet alkotnak (a zenészek az Eklektricből, az Akkezdet Phiaiból és a Kéknyúl Hammond Bandből érkeztek), és a leírás szerint CSAK jazzrockot tolnak. Hát, lássuk.
Őket a kolozsváriak üdvöskéje, a Jazzybirds követi. Tavaly és tavalyelőtt is láthattuk a bandát a Sétatéren: kedvesek, fiatalok, saját stílusuk nincs, de hátha lesz majd, a zene viszont szórakoztató. Nagyon is. Még ha nem is túl jazz. Hanem inkább jazzy.
Az estét a norvég Hilde Louise Asbjørnsen zárja. Aki otthonában sikeres színésznő, kabaré-énekesnő és... dzsesszt is énekel. Egyesek azt írják róla, beleköltözött Billie Holiday szelleme. Hát, nem tudom. De hogy profi, az tény.
Szóval, holnaptól tényleg dübörög a fesztivál. Lehet bulizni!
Fotó: Szántai János (ja, tavalyi - mert az idén MÉG NEM VOLT Jazz in the Park, hehe.)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.