// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Holnap végre elkezdődik a Jazz in the Park fesztivál!

// HIRDETÉS

Ez az, amire sokan egy éve várnak.

A négy napos szotyogtatás, időhúzás, meg a Szamos-parti hipsztergyülekező után holnap, azaz pénteken végre megnyitja nem létező kapuit a sétatéri Jazz in the Park fesztivál.

Egyes kritikusok már tavaly megjegyezték, igen szellemesen, hogy a Jazz in the Park az a dzsesszfesztivál, ahol nem játszanak dzsesszt. Nos, a helyzet idén sem változott sokat, viszont a hangulat várhatóan ugyanolyan isteni lesz, mint a korábbi években. Benépesül a Sétatér, jön a zsibvásár, ott lesznek a könyvesek, a képzőművészek, a függőágyak, a kocsmák, a játékterek, a sportterek, no meg a zenészek. Ja, figyelem, kedves közönség, holnaptól viszont a Szamos-bazár zár be. Jó tudni!

És akkor nézzük a programot.

A sétatéri Ifi Színpadon már déli 12 órakor beindul a Jazz in the Park nemzetközi verseny. A műsorfüzetből semmi többet nem lehet megtudni. A honlapon viszont ott vannak a nevezési feltételek, határidők és, ami még fontosabb, a versenyzők. Jó hír a magyaroknak: ringbe száll a Jazzybirds és a FunKorporation is! Lehet menni szurkolni!

Aztán hattól berúgják a motorokat a nagyszínpadon is.

Elsőként a temesvári Exit Oz nevű banda lép fel. Folkból, ambientből és free jazzből építkező muzsikájuk kicsit sötét, kicsit túl konceptuális, de állja a helyét.

 

 

Utánuk a Barabás Lőrinc Quartet következik. Ők is vegyes elegyet alkotnak (a zenészek az Eklektricből, az Akkezdet Phiaiból és a Kéknyúl Hammond Bandből érkeztek), és a leírás szerint CSAK jazzrockot tolnak. Hát, lássuk.

 

 

Őket a kolozsváriak üdvöskéje, a Jazzybirds követi. Tavaly és tavalyelőtt is láthattuk a bandát a Sétatéren: kedvesek, fiatalok, saját stílusuk nincs, de hátha lesz majd, a zene viszont szórakoztató. Nagyon is. Még ha nem is túl jazz. Hanem inkább jazzy.

 

 

Az estét a norvég Hilde Louise Asbjørnsen zárja. Aki otthonában sikeres színésznő, kabaré-énekesnő és... dzsesszt is énekel. Egyesek azt írják róla, beleköltözött Billie Holiday szelleme. Hát, nem tudom. De hogy profi, az tény.

 

 

Szóval, holnaptól tényleg dübörög a fesztivál. Lehet bulizni!

 

Fotó: Szántai János (ja, tavalyi - mert az idén MÉG NEM VOLT Jazz in the Park, hehe.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS