Ez az, amire sokan egy éve várnak.
A négy napos szotyogtatás, időhúzás, meg a Szamos-parti hipsztergyülekező után holnap, azaz pénteken végre megnyitja nem létező kapuit a sétatéri Jazz in the Park fesztivál.
Egyes kritikusok már tavaly megjegyezték, igen szellemesen, hogy a Jazz in the Park az a dzsesszfesztivál, ahol nem játszanak dzsesszt. Nos, a helyzet idén sem változott sokat, viszont a hangulat várhatóan ugyanolyan isteni lesz, mint a korábbi években. Benépesül a Sétatér, jön a zsibvásár, ott lesznek a könyvesek, a képzőművészek, a függőágyak, a kocsmák, a játékterek, a sportterek, no meg a zenészek. Ja, figyelem, kedves közönség, holnaptól viszont a Szamos-bazár zár be. Jó tudni!
És akkor nézzük a programot.
A sétatéri Ifi Színpadon már déli 12 órakor beindul a Jazz in the Park nemzetközi verseny. A műsorfüzetből semmi többet nem lehet megtudni. A honlapon viszont ott vannak a nevezési feltételek, határidők és, ami még fontosabb, a versenyzők. Jó hír a magyaroknak: ringbe száll a Jazzybirds és a FunKorporation is! Lehet menni szurkolni!
Aztán hattól berúgják a motorokat a nagyszínpadon is.
Elsőként a temesvári Exit Oz nevű banda lép fel. Folkból, ambientből és free jazzből építkező muzsikájuk kicsit sötét, kicsit túl konceptuális, de állja a helyét.
Utánuk a Barabás Lőrinc Quartet következik. Ők is vegyes elegyet alkotnak (a zenészek az Eklektricből, az Akkezdet Phiaiból és a Kéknyúl Hammond Bandből érkeztek), és a leírás szerint CSAK jazzrockot tolnak. Hát, lássuk.
Őket a kolozsváriak üdvöskéje, a Jazzybirds követi. Tavaly és tavalyelőtt is láthattuk a bandát a Sétatéren: kedvesek, fiatalok, saját stílusuk nincs, de hátha lesz majd, a zene viszont szórakoztató. Nagyon is. Még ha nem is túl jazz. Hanem inkább jazzy.
Az estét a norvég Hilde Louise Asbjørnsen zárja. Aki otthonában sikeres színésznő, kabaré-énekesnő és... dzsesszt is énekel. Egyesek azt írják róla, beleköltözött Billie Holiday szelleme. Hát, nem tudom. De hogy profi, az tény.
Szóval, holnaptól tényleg dübörög a fesztivál. Lehet bulizni!
Fotó: Szántai János (ja, tavalyi - mert az idén MÉG NEM VOLT Jazz in the Park, hehe.)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.