A természet a város közepén is élni akar.
Frappáns lépéssel próbálja eloszlatni a nagyváradi önkormányzat azokat a lakossági aggodalmakat, miszerint a megújuló Szent László tér sivár kőrengeteg lesz, ahol hírvivője sem lesz a zöld növényzetnek.
A tér már részben elkészült harmadában a kiültetendő facsemeték számára kialakított részeken egyszerűen hagyták elburjánzani a gazt, amitől sajátos, romantikus, „vissza a természetbe” hangulatot kapott a megújuló főtér.
A spontán füvészkert legnagyobb sztárja minden bizonnyal a parlagfű, amely az összes lehetséges helyszínen vadul burjánzik, úgyhogy az erre érzékenyeknek már most szólnánk, hogy július végére, augusztus elejére tankoljanak fel allergiagyógyszerből. Vagy gázálarc nélkül ki se mozduljanak a lakásukból.
Amúgy nekünk az eddig elkészült rész kimondottan tetszik, a térkövek színvilága és a minta kimondottan esztétikus, és a jobban sikerült nyugat-európai főtereket idézi. Az pedig kifejezetten pozitívum, hogy a jövőben a gépjárműforgalmat is korlátozzák majd, így megszűnik a teret kettévágó kétszer kétsávos gyorsforgalmi út, amelynek „áldásos” hatásairól a régi, „zöld” Szent László teret ma is agresszívan sirató nosztalgiázók hajlamosak folyamatosan megfeledkezni.
Ha minden igaz, előbb-utóbb a facsemeték is kikerülnek a számukra fenntartott ágyásokba. Addig viszont a botanika iránt lelkesedő turisták bőséges ízelítőt kapnak a Partium fővárosában jellegzetesnek számító gyomnövényekből. Mindezt anélkül, hogy el kellene hagyniuk a Szent László teret.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.