A természet a város közepén is élni akar.
Frappáns lépéssel próbálja eloszlatni a nagyváradi önkormányzat azokat a lakossági aggodalmakat, miszerint a megújuló Szent László tér sivár kőrengeteg lesz, ahol hírvivője sem lesz a zöld növényzetnek.
A tér már részben elkészült harmadában a kiültetendő facsemeték számára kialakított részeken egyszerűen hagyták elburjánzani a gazt, amitől sajátos, romantikus, „vissza a természetbe” hangulatot kapott a megújuló főtér.
A spontán füvészkert legnagyobb sztárja minden bizonnyal a parlagfű, amely az összes lehetséges helyszínen vadul burjánzik, úgyhogy az erre érzékenyeknek már most szólnánk, hogy július végére, augusztus elejére tankoljanak fel allergiagyógyszerből. Vagy gázálarc nélkül ki se mozduljanak a lakásukból.
Amúgy nekünk az eddig elkészült rész kimondottan tetszik, a térkövek színvilága és a minta kimondottan esztétikus, és a jobban sikerült nyugat-európai főtereket idézi. Az pedig kifejezetten pozitívum, hogy a jövőben a gépjárműforgalmat is korlátozzák majd, így megszűnik a teret kettévágó kétszer kétsávos gyorsforgalmi út, amelynek „áldásos” hatásairól a régi, „zöld” Szent László teret ma is agresszívan sirató nosztalgiázók hajlamosak folyamatosan megfeledkezni.
Ha minden igaz, előbb-utóbb a facsemeték is kikerülnek a számukra fenntartott ágyásokba. Addig viszont a botanika iránt lelkesedő turisták bőséges ízelítőt kapnak a Partium fővárosában jellegzetesnek számító gyomnövényekből. Mindezt anélkül, hogy el kellene hagyniuk a Szent László teret.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.