A természet a város közepén is élni akar.
Frappáns lépéssel próbálja eloszlatni a nagyváradi önkormányzat azokat a lakossági aggodalmakat, miszerint a megújuló Szent László tér sivár kőrengeteg lesz, ahol hírvivője sem lesz a zöld növényzetnek.
A tér már részben elkészült harmadában a kiültetendő facsemeték számára kialakított részeken egyszerűen hagyták elburjánzani a gazt, amitől sajátos, romantikus, „vissza a természetbe” hangulatot kapott a megújuló főtér.
A spontán füvészkert legnagyobb sztárja minden bizonnyal a parlagfű, amely az összes lehetséges helyszínen vadul burjánzik, úgyhogy az erre érzékenyeknek már most szólnánk, hogy július végére, augusztus elejére tankoljanak fel allergiagyógyszerből. Vagy gázálarc nélkül ki se mozduljanak a lakásukból.
Amúgy nekünk az eddig elkészült rész kimondottan tetszik, a térkövek színvilága és a minta kimondottan esztétikus, és a jobban sikerült nyugat-európai főtereket idézi. Az pedig kifejezetten pozitívum, hogy a jövőben a gépjárműforgalmat is korlátozzák majd, így megszűnik a teret kettévágó kétszer kétsávos gyorsforgalmi út, amelynek „áldásos” hatásairól a régi, „zöld” Szent László teret ma is agresszívan sirató nosztalgiázók hajlamosak folyamatosan megfeledkezni.
Ha minden igaz, előbb-utóbb a facsemeték is kikerülnek a számukra fenntartott ágyásokba. Addig viszont a botanika iránt lelkesedő turisták bőséges ízelítőt kapnak a Partium fővárosában jellegzetesnek számító gyomnövényekből. Mindezt anélkül, hogy el kellene hagyniuk a Szent László teret.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.