Az RMDSZ elnöke szerint újraindíthatja a Romániában elakadt egyházi ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot az Egyesült Államok kongresszusi bizottságának a múlt héten elfogadott számon kérő határozata. Kelement az MTI kérdezte a képviselőház költségvetési bizottságának azzal a határozatával kapcsolatban, amely felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy
90 napon belül készítsen jelentést
azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett.
Olvasson még:
- A román külügy vértolulást kapott, mert kiderült: a britek az EU polgárai közül jórészt csak a román állampolgárokat vegzálják a határon
- Felmásztunk a Szent Mihály-templom tornyának legtetejébe, hogy Önnek ne kelljen (VIDEÓ)
- Készítse az oltási igazolását, mert hétfőtől a moziban, a kávézóban is kérhetik, ha be akar menni
Kelemen Hunor nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol kongresszusi képviselőkkel, külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, vallásügyi és emberi jogi szakértőkkel, valamint az amerikai magyar közösség képviselőivel tárgyalt a romániai restitúciós folyamatról. Arról igyekezett meggyőzni tárgyalópartnereit, hogy a biztonsághoz az emberi, a kisebbségi jogok és a tulajdonjog tiszteletben tartása is hozzátartozik.
Kelemen szerint bizakodásra ad okot, hogy a reakció ennyire gyors volt: „Ugyan a csodavárás nem politikai kategória, de bízom benne, hogy reális jelentés kerül a kongresszus elé, és remélem, hogy
ennek hatására újraindul a restitúció”
– mondta. Az RMDSZ elnöke arra alapozza optimizmusát, hogy Romániát mégiscsak a legfontosabb szövetségese kéri számadásra, és bár az elmúlt évtizedekben számos példa volt, amikor a geopolitikai és katonapolitikai érdekek felülírták az egyéb szempontokat, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jogok kérdése nélkül nincsen tartós biztonságpolitika. Kelemen szerint amikor az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, az alapvető demokratikus értékeket zárójelbe tették más, fontosabbnak tűnő problémák miatt, nem született tartós megoldás – ezért „mindig vissza kellett térni az emberi jogokhoz, az alapvető értékekhez, amelyektől csak ideig óráig lehet eltekinteni”.