Csak aztán sajnos felnőnek, és - tisztelet a kivételnek - elbutulnak.
Románként az a szerencse ért, hogy magyar óvodába járhattam. E szerencse nélkül később nem ismerhettem volna meg magyar nemzetiségű barátaimat, szeretőimet és oktatóimat, akik számos, még mindig nagyon kedves emlékkel töltötték meg az életemet.
Nagyon érdekes esemény érttette meg velem saját magam és a többi gyermek közötti nemzetiségbeli különbséget.
Az óvodában egy alkalommal Tamással együtt rajzolgattam, én a román zászlót, majd büszkén megmutattam neki: „Íme! Ez a zászlónk!”
Tamás értetlenül nézett rám, gyorsan lerajzolta a magyar zászlót és azt mondta: „Nem igaz! Ez a zászlónk!”
Akkor értettem meg először (már amennyire egy gyermek képes megérteni), hogy nagyon nagy különbség van aközött, ahogy én románként, Tamás magyarként látja a dolgokat.
Egy kicsit mindketten elgondolkodtunk, hogy miként oldjuk meg a dilemmát.
Óriási megoldást találtunk: mindketten készítettünk egy új rajzot. Azon mindketten szerepeltünk, a saját zászlónkat és egymás kezét fogva. Barátok voltunk, annak ellenére, hogy különbözött a zászlónk.
A gyermekek más szemmel nézik a világot, és éppen ezért szeretjük mindnyájan az ártatlanságukat. De többször kellene odafigyelnünk rájuk és tanulnunk tőlük.
A gyermekek tudják a legegyszerűbb és legszebb megoldást nyújtani a felnőtteknek.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.