Az Európai Unióhoz való közeledést célzó, a moldovai közbeszédben és médiában európai integrációnak nevezett nagyon fontos folyamat (bár az igazi európai integrációra azután kerül majd sor, hogy a moldovai állam csatlakozott az EU-hoz) közepette Moldova Köztársaságnak mind a 28 tagállamhoz közelednie kell, de különösen azokat a tapasztalatokat kell átvennie, melyek hasznára lehetnek.

Annak ellenére, hogy az EU valamennyi tagállama azonos értékeket és civilizációs standardokat vall, vannak csak egyes országokra jellemző, azokat egymástól megkülönböztető vonások is. És ebben a tekintetben csak a Chişinău-i vezetőktől függ, hogy feltárják és átvegyék az egyes európai államok által mutatott hasznos példákat.

Magyarországé az egyik példa, amit Moldova követhet.

Az EU gazdasági struktúráiba megfelelően integrált és a közösségen belüli kapcsolatokat nem elhanyagoló magyar állam a moszkvai kormány döntéshozóival nemrég folytatott találkozók nyomán (ld. V. Putyin elnök budapesti látogatását) kifejezte készségét arra, hogy a gazdaság területén minden kölcsönhatási lehetőséget kihasználjon a keleti államokkal, jelen esetben az Orosz Föderációval. Az AEÁ Chişinău-i nagykövete, James Pettit nemrég az egyik tévéadónak adott interjújában a következőt mondta:

„Sem az AEÁ, sem az EU nem akarja, hogy Moldova csak a Kelettel, vagy [csak] az EU-val működjön együtt, tekintettel Moldova földrajzára, mely kitűnő helyzetet biztosít ahhoz, hogy kulturális, politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tarthasson fenn a Kelettel.”

Magyarország jó példa a Nyugattal és Kelettel kiépített kiegyensúlyozott kapcsolatokra. Márpedig a kelet-európai geopolitikai konfrontációk közepette hajlamosak vagyunk elhanyagolni, ha nem éppen meg is szakítani a kapcsolatokat Oroszországgal.

Izrael a pragmatikus megközelítés másik példája.

Külügyminisztere, a Moldova Köztársaságban született Avigdor Lieberman nemrég azt nyilatkozta egy moszkvai rádióadónak, hogy mivel országa már élvezi egy társulási (és implicit módon szabad-kereskedelmi) megállapodás előnyeit az EU-val, az izraeli kormányzat az Eurázsiai Unió vámuniójához való csatlakozásról szóló megállapodásról tárgyal.

Moldova Köztársaság követendő példaként tekinthetne az élelmiszer-biztonság szavatolására vonatkozó magyar törvényekre is. Közismert, hogy mostanáig az EU nyolc állama tiltotta be területén a génmódosított szervezeteket (GMO): Luxemburg, Németország, Franciaország, Ausztria, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Bulgária.

Magyarországon akár három év börtönt is kaphat az, aki GMO-kat visz be és/ vagy termeszt az országban. Tekintettel arra, hogy az EU közvéleményén belül erős ellenérzés van a Transzatlanti Együttműködési Megállapodással (TTIP) szemben, melyről Brüsszel és Washington jelenleg tárgyalásokat folytat (az AEÁ-ban az utóbbi időben óriási méreteket öltött az GMO-k termesztése, az ottani GMO-termelő korporációk csillagászati nyereséget érnek el, melyet tovább szeretnének növelni), Magyarország nemcsak a magyar nép, hanem az egész EU érdekeinek (élelmiszer-, tehát biológiai biztonságának) is a védelmezője.

Az biztos, hogy Magyarország tapasztalata csak az egyik EU-n belüli példa, amit Moldova Köztársaságnak követnie érdemes. És e tapasztalat átvétele józanságot, éleslátást és bátorságot igényel majd a Chişinău-i vezetőktől.