Az Európa iránti lelkesedést tekintve, a romániai közvélemény az Európai Unióhoz csatlakozást előkészítő években eltántoríthatatlan volt. Romániát nyolc évvel ezelőtt felvették az EU-ba, most a szabad mozgást biztosító Schengen-övezethez való csatlakozásra vár, de úgy tűnik, még ez sem csorbította az Európai Unió népszerűségét. A Szabad Európa Rádió bukaresti tudósítója ezt az új tagállamok között szinte egyedülálló jelenséget elemzi.

A románok számára az Európai Unió elsősorban a közlekedési jogot (53%), másodsorban a demokráciát (29%) és az eurót (25%) jelenti, derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométerből.

Az Unióhoz való csatlakozás után hét évvel a románok euro-lelkesedése a Románia és a nyugati államok, valamint az emberek elvárásai közötti nagy eltérésből fakad, akik azt remélik, hogy a Brüsszel által Bukarestre gyakorolt nyomás eredményeként hazájuk is eléri azok szintjét.

A csatlakozás előtt a románok 85 százaléka bízott az Európai Unióban. Ma csaknem 75 százalék állítja azt, hogy az Európai Unió elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a globális gazdaságban megvédje Európa érdekeit. Ugyanennyien szeretnék azt, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az adók szabályozásában. A románok többsége különben egyáltalán nem ellenezné, ha itthoni elfogadása előtt

Brüsszel véleményezné az állami költségvetést.

Talán ebben rejlik a honi euro-derűlátás fő magyarázata: a román állam intézményeivel, a honi politikussal és tisztviselővel szembeni bizalmatlanságban. Ez a bizalmatlanság egyenesen arányos az emberek Európa iránti igényével: minél nagyobb a bukaresti kormány alkalmassága iránti bizalmatlanság, annál nagyobb az Európai Unió iránti bizalom.

Románia azért is őrizte meg Európa iránti lelkesedését, mert az emberek az EU-csatlakozás után pozitív változást érzékeltek saját életükben. A csatlakozás utáni időszak egy 7 és 9 százalék közötti példátlan gazdasági növekedéssel esett egybe, az addig elrettentő hitelek elérhetővé válásával együtt.

Ezen kívül a románok nagy számban mentek el Spanyolországba, Olaszországba, de más európai államokba is dolgozni, az európai munkaerő-piac pedig 2014-től végleg megnyílt Románia előtt. Az emberek, főleg a nagyvárosokban élők, az EU-csatlakozás után összességében véve jobban kezdtek élni. Bár a nyugdíjak még mindig az európai standardok alatt maradtak, mégis magasabbak, mint korábban.

Az egyetlen időszak, amikor drámaian csökkent az Európai Unió iránti bizalom, a 2010-től 2013-ig tartó gazdasági válság volt, amikor a románoknak csak 45 százaléka bízott Brüsszelben. De a románok még akkor is a leginkább derűlátó európaiak közé tartoztak, az EU-s átlagnál 10 százalékkal magasabb értéket mutatva.

A válság előtti euro-derűlátáshoz való visszatérés szintén a gazdaság talpra állást követi, mert a románok most derűlátóbbaknak és a saját életükkel elégedettebbnek mondják magukat, mint másfél évvel ezelőtt. Ezen kívül az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) lépései a 2007-es 26 százalékról 2014-ben 46 százalékra növelte az igazságszolgáltatás iránti bizalmat, és ahhoz az értelmezéshez vezettek, hogy a magisztrátusok függetlensége és hatékonysága Brüsszel folyamatos nyomásgyakorlásának eredménye.

A románok számára az Európai Unió annak ígéretét jelenti, hogy

az ország olyan lehet, mint a nyugatiak,

ahol az emberek tisztességesen élhetnek, ahol mindenki egyformán betartja a szabályokat, ahol a kórházak tiszták, az orvosok civilizáltan viselkednek és az iskolákban komoly munka folyik. Ez az életmodell szemben áll az Oroszország és a Balkán által képviselt nyugtalan kelettel, ahol a törvények azért születnek, hogy megsértsék azokat. A románok a politikusok előtt járnak, és azt várják el tőlük, hogy az általuk óhajtott valósághoz igazodjanak. Ezért támogatja az emberek többsége, például, az adóhatóság utóbbi időben tapasztalható fellépéseit.