Bogdan Diaconu pártelnök felszólította az RMDSZ seggét nyaló román pártokat, viselkedjenek hazafiasan, és tegyék fel a magyaroknak a fontos kérdéseket.
Bogdan Diaconu, a PRU (Egységes Románia Párt – a szerk.) elnöke, akinek egyáltalán nem tetszik, hogy a nagy romániai pártok vezetői pénteken elmentek az RMDSZ kolozsvári kongresszusára, azt üzente nekik, hogy ha már amúgy is elmentek szavazatokat koldulni, jó lenne, ha az RMDSZ következő gondjainak tisztázását is kérnék a Szövetségtől.
Az RMDSZ 12. kongresszusán nem kevesebb, mint 770 küldött és 150 meghívott vett részt, magyarországi és romániai politikai vezetők, mint például a PSD vezetője, Victor Ponta kormányfő, a PNL társelnökei, Alina Gorghiu és Vasile Blaga, Daniel Constantin PC-s (Konzervatív Párt – a szerk.) vezető, Călin Popescu Tăriceanu PLR-elnök (Liberális Reformpárt – a szerk.), Magyarország kormányfő-helyettese, Semjén Zsolt, és a listát tovább lehetne folytatni.
Bemutatjuk azt az öt témát, melyeket Bogdan Diaconu szerint nyilvánosan meg kellett volna vitatni az RMDSZ kongresszusán:
1. A parlamenti mandátumáról lemondott Markó Attila szökevény képviselő helyzete, akit az RMDSZ hivatalosan is megvédett, diszkriminációval és a magyarok jogai elleni támadással vádolva az igazságszolgáltatást. A román politikai vezetőknek meg kell érdeklődniük az RMDSZ-től, hogy a szervezet elismeri-e, vagy sem Románia igazságszolgáltatását és törvényeit, és elhatárolódik-e, vagy sem Markó Attila minősíthetetlen viselkedésétől.
2. A Markó Attilát bújtató Magyarországgal fenntartott kapcsolat, mely semmibe veszi a román államot. Azt kell kérniük az RMDSZ vezetőitől és szervezet elnökétől, Kelemen Hunortól, hogy döntsék el, az RMDSZ jogi személyként, illetve az RMDSZ minden egyes vezetője személy szerint Magyarországhoz, vagy Romániához hűséges.
3. Az RMDSZ vezetői hozzák nyilvánosságra, rendelkeznek-e magyar állampolgársággal és készek-e Markó Attilához hasonlóan Magyarországra menekülni, ha a törvény célkeresztjébe kerülnek.
4. Ezen kívül az RMDSZ vezetői magyarázzák el a román pártok színeiben érkezett meghívottaiknak, hogy a területi autonómia lesz-e azoknak a politikai szövetségeknek a feltétele, melyeket a jövőben megkötnek, továbbá parlamenti szavazataikkal fogják-e megzsarolni a jövőbeni kormányokat, hogy az elszakadás valamilyen formáját elérjék Románia területén.
5. A román politikusoknak azt kell követelniük az RMDSZ-esektől, tisztázzák azt is, hogyan viszonyulnak a Romániát fenyegető Magyarország–Oroszország szövetséghez, és támogatni fogják-e ezt az Európa- és románellenes szövetséget.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.