A román állam az igazságügyi rendszert, a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) eszközként használja fel arra, hogy megakassza a restitúciós folyamatot, újból államosítson már visszaszolgáltatott ingatlanokat – mondta a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott interjújában Markó Attila, aki szerint igazságtalanul vonták őt felelősségre Romániában, nem is akar visszatérni oda, Magyarországon akar új életet kezdeni.

A 47 esztendős Markó Attila 1989-ben egyik alapítója volt az RMDSZ-nek, volt kisebbségügyi államtitkár és a román restitúciós bizottságnak a tagja, Markó Béla volt RMDSZ-elnök névrokona. Most büntetett előéletűnek számít országában, holott vallja, hogy csupán bukaresti kormányhatározatot hajtott végre, amikor az illetékes bizottság tagjaként az erdélyi református egyháznak visszaszolgáltatta a kommunisták által 1948-ban elkobzott, sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Emiatt három évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tavaly novemberben. Egy másik ügyben az ügyészség novemberben tanúként akarta kihallgatni, de attól tartott, hogy gyanúsítottá válik, ezért maradt Magyarországon. Azóta ejtették ellene ezt a vádat.

A napokban lemondott parlamenti képviselői mandátumáról, nem kér a mentességi jogból, de nem akar visszatérni Bukarestbe, miután az Országos Korrupcióellenes Ógyosztály (DNA) most egy újabb ügyben vádat emelt ellene, akárcsak a kártérítési bizottság többi nyolc tagja ellen. A DNA szerint a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként a többi taggal együtt a piaci árhoz képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg kártérítéseket.

Markó szerint a Mikó-perben hozott jogerős döntéssel

a román igazságszolgáltatás kisiklott, félreértelmezett és szándékosan manipulált módon kezdett viszonyulni bizonyos kérdésekhez.

„Nem tudtam vállalni, hogy ezzel a rendszerrel szemben szélmalomharcot vívjak” – mondta.

„Egyetlen percig sem kételkedtem abban, hogy a korrupció elleni küzdelmet végig kell vinni Romániában. Aki korrupt, azt el kell ítélni, viszont nem hiszem azt, hogy ezzel a hullámmal a nyulat bokrostul ki kell lőni” – mondta, hozzáfűzve: nem tartja jogszerű eljárásnak, hogy ha egy testületben valaki korrupciós cselekményt követ el, azért a testület egésze feleljen. „Nem tartom korrektnek azt sem, hogy most már mindenkit kivétel nélkül csak előzetesben tudnak kivizsgálni” – mondta.

Emlékeztetett, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében a bizottság egy érvényben lévő jogszabályt alkalmazott. Csakhogy a bírósági ítélet nyomán a református egyház elvesztette tulajdonjogát az ingatlan felett, így az visszakerült az államhoz, nevezetesen a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz.

„Ha a román állam a bíróságot felhasználva államosít vissza épületeket, akkor gyakorlatilag nincs biztonságban semmi, se ember, se épület.

Bármit elvehetnek és bárkit bezárhatnak” – fejtette ki a politikus, aki szerint az állam az igazságügyi rendszert és a DNA-t fel akarja használni a restitúció – a kommunista időszakban önkényesen elvett javak, ingatlanok visszaszolgáltatása – folyamatának megfékezésére.

Markó Attila utalt arra, hogy Románia még a kilencvenes években felvállalta az „in integrum” restitúciót, azaz a teljes vagyon-visszaszolgáltatást, ez utóbbi viszont kétségtelenül nagyon hosszú időbe telik, rengeteg pénzbe kerül. Ha az ország ezt nem bírja el, akkor már a kilencvenes években részleges kárpótlás alapján kellett volna elindítania a folyamatot, amelynek értelmében visszaadja a legfontosabb ingatlanokat, ezzel párhuzamosan pedig az egyházakkal és magánszemélyekkel megegyezve zár le kártérítési ügyeket. Markó szerint tehát magát a rendszert kellett volna másként felépíteni, nem pedig burkoltan, az igazságszolgáltatás kezével leállítani a folyamatot. Ha Románia huszonöt évvel ezelőtt politikai vállalást tett ez ügyben, akkor azt valamilyen módon tovább kell vinne – mondta.

Markó rendkívüli módon sérelmezi: az egyik ügyben úgy kérték az előzetes letartóztatását, hogy közben tudták, ő nem volt ott azon a bizottsági ülésen, amelyen állítólag törvénytelen döntést hozott a testület.

Arra a kérdésre, miszerint mit tenne, ha esetleg európai vagy nemzetközi elfogatási parancsot adnának ki ellene, Markó azt felelte: „a magyar állam több ízben és több formában is tudtomra adta, hogy nem engedi el a kezemet, mert a magyar állam is úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben szó sincs bűncselekményről. Ez magyar ügy, önmagában az, hogy egy magyar embert jogtalanul meghurcolnak, közös ügy a magyar állam szempontjából”.

Budapesten új életet kell kezdenie, ott akar dolgozni a megélhetésért

– mondta a politikus, aki egyébként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett a jogi karon. Kifejezte reményét, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatát hasznosítani tudja majd Magyarországon is.

„Még mindig látok esélyt arra, hogy Romániában a dolgok letisztulnak, (…) véget érnek a visszaélések, és az igazságügy valóban igazságot tud szolgáltatni” – mondta Markó Attila a Határok nélkül című műsorban.