Az elnök számos elvi és jogi kifogást emelt a március közepén nagy szavazattöbbséggel elfogadott jogszabály ellen, amely szerinte jelenlegi formájában nem teszi átláthatóbbá és tisztességesebbé a pártok pénzelését, nem zárja ki az üzleti szféra és a politikusok érdekösszefonódásának gyanúját. A jogszabály szerint a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában, a

jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot.

Johannis szerint azonban a jogszabály továbbra sem zárja ki a bújtatott finanszírozás lehetőségét, vagyis az olyan „kölcsönöket”, amelyeket a – nekik lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő – szponzorok később elmulasztanak visszakérni a jelöltektől. Az elnök azt is kifogásolta, hogy a számvevőszék már nem ellenőrizhetné a pártfinanszírozást, holott – a választási kampányok idején – ahhoz közpénzeket használnak fel.

A pártfinanszírozási törvény az első, amelyet a bukaresti parlament elfogadott

abból a csomagból, amellyel a romániai választási rendszert akarják megújítani. A szövegező különbizottság a párttörvény és a helyhatósági választási törvény tervezetét is kidolgozta már. A továbbiakban a parlamenti és az elnökválasztás szabályozására is új törvénytervezetet dolgoznak ki Romániában.

A választási reform gondolatát elvileg minden parlamenti párt támogatta, amikor Iohannis államfő konzultációt rendezett a témáról. A pártok vállalták, hogy a tavaszi ülésszak végéig elfogadják a törvénycsomagot, ugyanis a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – azt kérte a tagállamoktól, hogy a voksolást megelőző egy évben már ne módosítsák a választási szabályozást.