Kárpát-medencei vetélkedőt hirdetett meg a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakiteleki Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és csíkszeredai magyar főkonzulátus, hogy ismertebbé tegyék Erdély legendás római katolikus püspökének, Márton Áronnak az életpéldáját.
Amint a www.martonaronmuzeum.ro honlapon közzétett felhívásban közölték, a Márton Áron, a XX. század püspöke című játékos versenyre Kárpát-medencei középiskolásokból álló háromtagú csapatok benevezését várják. A vetélkedő feladatait három részletben, havonta jelentetik meg a múzeum honlapján, a válaszokat postán vagy e-mailen kell beküldeni a megjelentetésüket követő 30 napon belül.
Az első feladatsor március vége óta elérhető a honlapon. Ebben többek között képekről kell felismerni Márton Áron életútjának a fontos helyszíneit vagy anagrammákat kell alkotni Márton Áron nevét alkotó betűkből.
A három forduló alapján a legjobb eredményt elérő csapatok 2015 szeptemberében a Lakiteleki Népfőiskolán megrendezésre kerülő középdöntőben és döntőben mérhetik össze tudásukat. A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes díjakat kapnak. A győztesek jutalmul részt vehetnek egy Márton Áron életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton.
A vetélkedőre az első forduló megoldásának beküldésével lehet jelentkezni. A verseny annak a programsorozatnak a része, amely Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a jobb megismertetését tűzte célul a Kárpát-medencében. A programsorozat védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.
A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.