Magyarország ráteszi a kezét a székely autonómiára

Az új magyar hivatalosságnak a határon túli magyarok autonómiamozgalmainak koordinálása lesz a szerepe. Romániában a reakciók nem várattak magukra.

Orbán Viktor, Magyarország vitatott kormányfője Szili Katalint, a budapesti Parlament volt elnökét nevezte ki a magyar kormány autonómiáért felelős rendkívüli megbízottjának. Ezt Kolozsváron jelentette be Tőkés László fideszes euroképviselő, aki azt mondta, hogy Szili feladata az autonómiakoncepció elméleti keretének megfogalmazása, a Magyarország határain kívüli magyarok autonómiamozgalmainak koordinálása, valamint e mozgalmak nemzetközi képviselete lesz.

Erdélyi hatások

Szili Katalin egyes erdélyi magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokkal kezdte meg küldetését. Az első siker két radikális szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közötti kapcsolatok szorosabbá tétele volt. Ennek megfelelően az EMNT elnöke, Tőkés László és az SZNT elnöke, Izsák Balázs (a szerző következetesen „Istvan Balazs”-t ír – a szerk.) bejelentette, hogy stratégiai együttműködést alakítanak ki. Az erdélyi magyar radikálisokat tömörítő két nem kormányzati szervezet (NKSZ) úgy döntött, együttműködik a Székelyföld területi autonómiája és az erdélyi magyarok „minden szintű” autonómiája elérése érdekében.

„Az autonómiára vonatkozó követelések erősebbek, ha egymást kiegészítve, együtt képviseljük azokat”, mondta Tőkés László. Hozzátette még, hogy ennek az együttműködésnek a keretében június 3-án, Marosvásárhelyen kerül sor az EMNT Képviselők Tanácsának és az SZNT Képviselők Tanácsának együttes ülésére. Az időpont nem véletlen. Június 4-én emlékeznek meg az Erdély román jellegét (így! – a szerk.), valamint az 1918-as Nagy Egyesülést elismerő trianoni szerződésről.

Tőkés László még kijelentette,

csalódott Klaus Johannis elnök autonómiakövetelésekkel kapcsolatos viselkedésében,

tekintettel arra, hogy szász származású és a szászok autonómiának örvendhettek a Magyar Királyság idején. Tőkés megjegyezte, találkozót kért az államfőtől, de udvarias elutasításban volt része. Ennek ellenére, tette hozzá a magyar euroképviselő, Cotroceni egyik képviselője találkozni fog az EMNT képviselőivel.

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs kijelentette, hogy természetes e két nem kormányzati szervezet együttműködése, mert közös gyökereik vannak: 2003-ban egyszerre jelentek meg és közösek az értékeik.

Reakciók a román társadalom részéről

A magyar kormányfő autonómiáért felelős megbízottjának kinevezése heves reakciókat váltott ki a román politikusok sorában, valamint a civil társadalmon belül. Adrian Oros PNL-s képviselő úgy véli, „ez a döntés helytelen és aggasztó”. A kolozsvári liberális képviselő szerint „elfogadhatatlan, hogy egy európai állam tisztségviselőjének egy másik államon belüli elszakadáspárti mozgalmak koordinálása legyen a feladata. Mi lenne, ha Ponta kormányfő, vagy bármelyik másik román hivatalosság létrehozna egy hivatalos tisztséget az ukrajnai, vagy szerbiai románok elszakadásának bátorítására?”.

Victor Pop történelemprofesszor (nem világos, kiről van szó és hol professzor – a szerk.) azt állítja, hogy a magyar szélsőségesek által hirdetett autonómia-elképzelések összeférhetetlenek az európai integrációval (így! – a szerk.). „Az európai fórumok (valójában egy fórumról, az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Kongresszusáról van szó – a szerk.) néhány nappal ezelőtt, Strasbourgban elutasították a magyarok olyan autonómia kiépítésére irányuló követeléseit, mely nem felel meg korunknak. Az Európai Unió integrációt jelent, nem elszakadást. Természetesen tiszteletben kell tartani a magyarok kulturális jogait, lehetőségük kell legyen anyanyelven tanulni óvodától a posztdoktoriig. Rendelkezniük kell azzal a most is gyakorolt jogukkal, hogy használják a nyelvüket a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

De ezek a jogok egyáltalán nem jelentenek visszatérést a középkori szerveződési formákhoz.

Az a paradox helyzet, hogy a székelyek autonómiáját éppen Budapest szüntette meg 1876-ban, amikor végrehajtották a közigazgatási reformot, melynek eredményeként az Osztrák-Magyar Birodalmon belüli magyar királyság területén 64 vármegyét hoztak létre.”