Törökország moldovai nagykövete, Mehmet Selim Kartal úgy véli, hogy meg tudja majd találni a közös hangot Irina Vlahhal, Gagauzia ATE (Autonóm Területi Egység – a szerk.) új baskánjával, annak ellenére, hogy ez utóbbi nyíltan oroszbarátnak mondja magát. Ugyanakkor nem tartja helyesnek az Orosz Föderáció beavatkozását az autonómiában lezajlott választási folyamatba, és azon a véleményen van, hogy a gagauzok a múltban élnek.

Excellenciás úr, Törökországnak volt kedvenc jelöltje a Gagauzia ATE-ben most lezajlott választáson?

Biztosan nem. Mi nem avatkozunk be a gagauziai politikai folyamatokba. Azt hiszem, más államoknak is így kellene viselkedniük, vagyis tartózkodniuk kellene a beavatkozástól.

De érzett személyes szimpátiát valamelyik jelölt iránt?

Nem akarom felfedni a saját szimpátiáimat vagy gondolataimat. De Törökország képviselőjeként el szeretném mondani, hogy mi egységében nézzük Gagauziát. Számunkra sokkal fontosabb, hogy Gagauzia ATE és a gagauz nép egységes, konszolidált legyen. Jogaik eléréséhez egységeseknek kell lenniük. Ezért mi az egész gagauz közösséggel szimpatizálunk.

Milyen lesz az együttműködése az új baskánnal, Irina Vlahhal, tekintettel arra, hogy nyíltan Oroszország partnerének mondja magát?

Igen, ez közismert. Korábban is kommunikáltunk vele, amikor az egyik ellenzéki párt, a Kommunisták Pártjának (PCRM – a szerk.) volt a képviselője. Jó kapcsolatunk van vele és jó párbeszédet folytattunk. Ez a párbeszéd az egész gagauz közösség érdekében folytatódni fog. A török Külügyminisztérium már gratulált az új baskánnak és sok sikert kívánt neki.

A választás előtt is megmondtuk, hogy bárki lesz a baskán, a gagauz közösség, de Moldova Köztársaság érdekében is együtt fogunk működni vele. Mi nemcsak a gagauzok barátai vagyunk. Ezért is bíráltak bennünket a gagauzok. De érthető, hogy támogatjuk Moldova Köztársaság európai integrációs politikáját, hiszen mi magunk is – annyi év óta – ezen az úton haladunk. Gagauziának Kisinyov mellett a helye ezen az úton. Az Európai Unióban akarjuk látni Moldovát.

De az integrációs politikákat illetően Kisinyov és Comrat eltérő véleményen vannak…

Bennünket elszomorítanak ezek a nézetkülönbségek. Ezért próbáljuk újra összehozni Kisinyovot Comrattal. Ez Törökország szerepe. Mivel azonos etnikumúak vagyunk a gagauzokkal, másoknál jobban megértjük őket.

Törökország a fejlesztési ügynökség révén több tervet valósított meg, mint más államok.

Amikor meglátogattam a baskán irodáját, nagyon lehangolt, hogy milyen körülmények között dolgozik. Azonnal azt javasoltam, tennünk kell valamit e feltételek javításáért. Törökország Köztársaság kormányának TIKA Együttműködési és Koordinálási Ügynökségén keresztül elkezdtünk dolgozni ezen. Ezen kívül a TIKA korszerű felszereléseket vásárolt a gagauz televízió és rádió számára.

Zavarják az olyan kijelentések, mint például az, hogy „Gagauzia az orosz világ része”?

Számomra ez azt jelképezi, hogy a múltban élnek.

De a mai életre kell összpontosítanunk, a mostani gondokat kell megoldanunk és az új nemzedékek jövőjére kell gondolnunk. Meg tudjuk érteni a gagauzokat, mert orosz nyelven nevelték őket.

El tudja képzelni Irina Vlah baskánról, hogy Moszkvától függetlenül fog majd cselekedni?

Nem tudom, hogy mit fog tenni Irina Vlah. A különböző államokban szerzett nagyköveti tapasztalatom, de hazám példája alapján is elmondhatom, hogy a politikusok választások előtti nyilatkozatai nem feltétlenül azonosak a választások utáni cselekedeteikkel. Ez gyakorlatilag szabály. De azt nem tudjuk, hogy mekkora lesz a különbség.

Az EU kisinyovi nagykövete, Pirkka Tapiola azt mondta, túl sok a geopolitika a gagauziai választás körül. Miért lenne Gagauziának ilyen nagy geopolitikai jelentősége?

Nem hiszem, hogy nagy geopolitikai érdek fűződne Gagauzia ATE-hez, de ezt az érdeket létre lehet hozni.

Hogyan értékeli a Gagauzia ATE baskánjának megválasztásával kapcsolatos külföldi beavatkozásokat, különösen az Orosz Föderáció részéről?

Ha az Orosz Föderáció ilyen nagymértékben beavatkozott, azt jelenti, hogy ott vannak bizonyos érdekei. De mi nem tartjuk helyesnek ezt a megközelítést.

Úgy tűnik, a gagauzoknak alaptalan félelmeik vannak az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatosan. Ön szerint a gagauzok miként válhatnak majd az európai értékek, az európai integráció híveivé, és miként tudja ezt elősegíteni Törökország?

Törökország nem avatkozhat be, nem változtathatjuk meg a gagauzok hozzáállását, de elmondhatjuk nekik a saját tapasztalatunkat. Törökország a XX. század elején függetlenségi háborút folytatott egyes európai államok ellen. Akkor a Szovjetunió segített nekünk. A segítség éppenséggel a moldovai származású bolsevik Frunzén keresztül érkezett. A Szovjetunió elsőként ismerte el Törökországot. Aztán, ennek ellenére, Atatürk (Mustafa Kemal Atatürk, Törökország első elnöke – a szerz.) egy európai állam felépítését tűzte ki célul. 80 év alatt előrelépéseket értünk el ebben az irányban.

Milyennek értékeli a Gagauzia ATE és Törökország közötti gazdasági kapcsolatokat?

Kevés török cég fektet be Gagauziába. Több cégre, befektetésre lenne szükség, de más európai államokból is. Akkor az emberek, az új nemzedékek Európában látnák a jövőjüket. A fiatalok most abban látják a jövőjüket, ha munkát találnak az Orosz Föderációban. Ilyen körülmények között nem számíthatunk más hozzáállásra.

Azt kérdezgetjük, miért nem beszélnek gagauzul a gagauzok. De miért beszélnének? Az oktatás végcélja az, hogy az ember képes legyen kenyérkeresővé válni. Gond nélkül Oroszországba mehetnek, ahol munkát találnak. Ezért aztán nekik oroszul kell tudniuk.

Hogyan viszonyul Törökország az egy évvel ezelőtt tartott illegális népszavazáshoz, amikor a gagauzok masszívan az Oroszországhoz való közeledésre szavaztak?

A török parlament elnöke kijelentette, nem helyes, ha Gagauzia ATE más irányt követ, mint Kisinyov. Ezért a kijelentéséért kemény bírálatokat kapott néhány gagauz hivatalosságtól.

És mi a véleménye a föderáció gondolatáról, melyen belül Gagauzia és Transznisztria ennek szubjektumai lennének?

Erről csak Moldova Köztársaság polgárai dönthetnek. Az egész népnek kell meghatároznia, milyen rendszerben kíván élni. Erről nemcsak a gagauzoknak, vagy a transznisztriai régió lakóinak kell dönteniük. De tudomásom szerint a moldovaiak egységes államban akarnak élni, nem föderációban. Törökország, melynek szintén vannak ilyen jellegű gondjai, egységes állam akar lenni, ezért nem javasolhatja valakinek, hogy más utat kövessen.

Amikor Gagauzia 1994-ben megkapta az autonómiastátuszt, az egyik feltétel a gagauz kultúra és nyelv megőrzése és terjesztése volt. Ma azt látjuk, hogy e téren a dolgok 20 év alatt nem javultak jelentős mértékben. Az iskolákban a gagauzt csak önálló nyelvként oktatják. Nem létezik gagauz tannyelvű oktatás. Ha Moldova Köztársaság Parlamentje, hipotetikusan, felveti majd Gagauzia autonómiájának megszüntetését, mi lesz Törökország reakciója?

Törökország bátorította a gagauz autonómia létrehozását.

Akkor ez jó döntés volt. A gagauzok most nem jegelt konfliktusban, hanem békében élnek. Ezért támogattuk az autonómiastátuszt. Úgy gondoljuk, hogy ha ez a státusz működni fog és az emberek boldogak lesznek, akkor ez megoldás lehet majd a transznisztriai kérdésre is. Ez előnyös lenne Moldova Köztársaság számára, ezért támogatjuk a gagauz autonómiát, és a gagauz kulturális identitás és nyelv támogatását. Ennek érdekében jelent meg 10.000 példányban, Törökország támogatásával, a román–orosz–gagauz szótár és nyelvi útmutató.

Fotó: adevarul.ro