„Az álca szinte tökéletes: úgy adják el a helyi és országos szinten tervezett vagy meghozott, jogtipró döntéseket, mintha azok a konfliktusok megelőzését, a „békés együttélés” fenntartását szolgálnák.

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester úton-útfélen azt hangoztatja, hogy semmi baja a megemlékezésekkel, de kötelessége volt betiltani a székely szabadság napjára tervezett felvonulást, mert „magyar részről elfajultak a dolgok”.

Olyannyira, hogy immár a román belügyminisztérium által közvitára bocsátott, 2015–2020-as közrendvédelmi stratégiában a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között tüntetik fel az autonómiaköveteléseket – olyan felsorolás végén, amellyel a rasszizmus, az idegengyűlölet, a szélsőségesség és az intolerancia kategóriájába taszítják az önrendelkezési törekvéseket.

Biztosak lehetünk benne: a hatalom sem gondolja komolyan, hogy az efféle intézkedések láttán a saját közössége sorsát szívén viselő erdélyi magyar megtorpan, magába néz, és miközben szégyenkezve a pince sarkába löki székely zászlaját, a kétnyelvűséget, magyar egyetemet, autonómiát követelő transzparenseit, elmormogja magában: én hülye, hát ha tudtam volna, hogy nem szabad, akkor eszembe sem jut kiállni holmi alapvetőnek vélt jogokért.

Épp ellenkezőleg: azt akarják, hogy az egyre hallatlanabb, felháborítóbb tiltásokkal kikényszerítsék belőlünk a radikalizálódást.”