Szinte mindenki megszavazta a fő hírszerzőt

A korrupció továbbra is nemzetbiztonsági probléma: aláássa az állami intézmények működését, és kihat a gazdaságra - vallja a SRI új vezetője.
Hirdetés

Az 513 jelenlévő honatyából 498 ma megszavazta, hogy Eduard Hellvig liberális politikus legyen a Román Hírszerző Szolgálat új igazgatója. Mindössze 15 ellenszavazattal került a SRI élére a 40 éves politikus, ahova Klaus Johannis javasolta George Maior lemondása után.

Hellvig továbbra is nemzetbiztonsági problémának tekinti a korrupciót, mert aláássa az állami intézmények működését, és kihat a gazdaságra, ezért két vonalon kíván SRI-igazgatóként tevékenykedni: a korrupcióellenes küzdelemben és a nemzetbiztonság védelmi kapacitásának gyarapításában.
 
„Amikor a történelem nem lesz türelmes hozzánk, és ha azt akarjuk, hogy Románia talpon maradjon, akkor erős államunk kell, hogy legyen, amely saját polgáraival kötött demokratikus partnerségen és erős intézményi struktúrán alapsziki” – mondta Hellvig a szavazás után.
 
Úgy véli, a SRI az elmúlt években annyira modernizálódott, hogy stabilitási tényezővé vált, a közeljövőben pedig a szervezetnek mindent meg kell tennie teljesítményének megszilárdításáért a jogállam védelmében, illetve a feszült geopolitikai kontextusban.

Hellvignek elég kanyargós a politikai pályája,

1995-ben kezdett a Soros Alapítványnak dolgozni, ’97-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetemen politológiát (később honvédelmi vonalon tanult tovább), ’97-’98-ban bróker volt a bukaresti értéktőzsdén. Ettől kezdve viszont már a politikában dolgozott: előbb a PNL alelnökének, majd az akkori belügyminiszternek, Constantin Dudu Ionescunak volt a politikai tanácsadója, 2000-ben pedig Mugur Isărescu államfőjelölté.
 
2004 után között a Konzervatív Párt Bihar megyei képviselője volt, de még mandátuma lejárat előtt átiratkozott a Nemzeti Liberális Pártba, 2006-2007-ben EU-képviselő volt. 2008-ban nem nyert mandátumot Bihar megyében, de Bukarestben politizált Crin Antonescu mellett, 2009-ben kampányfőnöke volt.
 
2011-2014. között a PNL főtitkári tisztségét töltötte be, 2012-ben mandátumot nyert, és fejlesztési miniszter lett a Ponta-kormányban, de lemondott, amikor az ANI összeférhetetlennek találta a tisztségeit. 2014 decemberében megnyerte a pert az ANI ellen. Ez viszont nem akadályozta meg abban, hogy 2013-ben ismét EP-képviselővé váljon egy üresedés miatt a PNL listáján, majd a 2014-es EP-választásokon ismét mandátumot nyert.
 
Úgy tartják róla, nemcsak Crin Antonescuhoz állt közel, hanem Klaus Johannishoz is még azelőtt, hogy Johannis beszállt volna a 2014-es államfőválasztási kampányba.

 

Hirdetés