Autonóm lesz-e Donyeck és Luhanszk?

A minszki megállapodás jó. De nem jó semmire.
Hirdetés

Diplomáciai siker volt a minszki csúcstalálkozó? Távolról sem. A fehéroroszországi tárgyalás hozott egy minimális nyereséget Angela Merkelnek és François Hollande-nak, egy sokkal inkább formális megjelenési lehetőséget Petro Porosenkónak és egy egyértelmű győzelmet Vlagyimir Putyinnak. A Kreml még akkor is elérte a célját, ha betartják a menetrendet. És annak minimális esélye van, hogy betartják a megállapodás pontjait.

Egy sor kényelmetlen kérdés és válasz:

Visszavonulnak a katonai erők a minszki menetlevélben meghatározott vonalakig? – Nehéz megmondani. Ukrajna számára ez nem okozna semmilyen gondot. Tekintettel arra, hogy mennyit haladt előre a frontvonal az utóbbi öt hónapban, Kijev éppenséggel területet nyer. A szeparatisták jelentik a nagy gondot, akik nagyon sok, súlyos harcokkal megszerzett területet veszítenének.

Visszavonják a nehézfegyverzetet? – Egy ütközőövezet létrehozása az előző megállapodásban is szerepelt. A harcok kiújulása nem tette lehetővé a megvalósítást. Ezúttal attól függ majd, hogy a felek mennyire akarják betartani a menetlevelet és a tűzszünetet. A legjobb esetben visszavonják a tüzérséget és a rakétarendszereket, de az új pozíciókban megerősítik a hadállásokat.

És ha már szóba került: betartják a tűzszünetet? – A szeparatisták 2014 szeptemberében megsértették a tűzszünetet és új offenzívát indítottak. Tény, hogy mind az ukrán hadseregben, mind a szeparatista csapatokban vannak olyan elemek, amelyek saját belátásuk szerint cselekednek. Ha Kijev, illetve Moszkva ellenőrzés alatt képesek őket tartani, akkor a tűzszünetnek van némi esélye.

Működni fog az EBESZ-megfigyelés? – Talán egyetlen dolgot lehet nagy bizonyossággal elmondani az ukrán hadseregről, nevezetesen azt, hogy sohasem avatkozott be az EBESZ-megfigyelők tevékenységébe. A szeparatisták viszont szisztematikusan akadályozták azt, sőt néhány napig túszként tartottak fogva több nemzetközi megfigyelőt. Ezen túlmenően azonban hiányzik a megfigyelési technika, mint például az erre a célra felhasználható drónok és műholdak.

Megszavaz a kijevi Parlament 30 napon belül egy határozatot a donyecki és luhanszki ideiglenes területi autonómiáról? – Több okból is kevéssé valószínű. Először is magukról az eljárásokról van szó, aztán arról, hogy a politikai osztály miként tud majd eladni egy ilyen lépést a háború által sújtott közvéleménynek. Kijev számára ez egy nehezen elviselhető pofon. A Nemzeti Gárda önkénteseinek még inkább.

Módosítani fogja Ukrajna az alkotmányt az év végéig? – Még kevésbé valószínű, mint az ideiglenes törvény elfogadása. Petro Porosenko ukrán elnöknek több mint kétharmados többsége van, ami elég szavazatot jelenthetne. De a koalíció öt pártból áll, ezek egy része pedig elutasíthatná Donyeck és Luhanszk kibővített autonómiáját. Porosenko rögtön a tárgyalások után igyekezett biztosítékokat adni arra, hogy „nem történtek utalások autonómiára”. A koalíciójában olyan párt is van, mely nyíltan a katonai megoldást támogatná keleten. A másik ellenzékben van.

Átveszi Ukrajna az Oroszországgal meglévő határ ellenőrzését a szeparatista területeken? – Ez a „politikai élet normalizálódásától”, vagyis az ideiglenes autonómiatörvénytől, az alkotmány módosításától és helyi választások kiírásától függ a keleti területeken. Még ha ezek 2015 végére vagy 2016 elejére meg is történnek, addig Oroszország azt tehet, amit akar. Nem furcsa, hogy a szeparatisták lőszere sohasem fogy el?

Hirdetés

Kivonják Ukrajnából a külföldi katonákat? – A minszki „béketárgyalások” éjszakáján 50 orosz tank, 40 rakétarendszer és 40 páncélozott jármű lépte át a határt. Mennyire lehet realista ez a forgatókönyv?

Mennyire bízhatunk egy Putyin által aláírt dokumentumban? – Semennyire. Hiszen az orosz elnök nem régebben, mint 2014 szeptemberében írt alá egy olyan békeszerződést, amely sehova sem vezetett. Nem beszélve az 1994-es budapesti szerződésről, mellyel Oroszország, akárcsak ez utóbbi megállapodásban, Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartását vállalta.

Mi volt az európaiak valódi célja a minszki tárgyaláson? – Ha realisták akarunk lenni, akkor Merkel és Hollande a legvalószínűbb módon a szeparatisták előretörését akarták megállítani. Ukrajna katonai vereségei nem jelentettek egyebet, mint a Kijevnek történő fegyverszállításokról szóló vita fokozódását, amit a német és francia vezetők mindenképpen elutasítanak.

Mi volt Vlagyimir Putyin valódi célja? – Semmi. Az orosz elnök, ha itt tényleg meg akar állni, már elérte a célját. Minden aduja megvan a konfliktus jegeléséhez és egy ütközőállam létrehozásához Oroszország és a Nyugat között. Ukrajna sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz nem csatlakozhat vitatott határokkal, még ha szeretne sem. Egy jegelt konfliktuson keresztül gyakorolt nyomás pedig eszközöket nyújt számára az ukrán politika befolyásolására.

Valójában megengedheti magának Putyin az ukrán kaland lezárását? – Nem nagyon. A kremli vezető óriási forrásokat fektetett be a „határon túli oroszok megvédésének” tervébe, propagandagépezete pedig intenzíven dolgozott egy ennek kedvező közvélekedés kialakításán. Ha vereséget szenvedne a közvélemény szemében, akkor ez – valószínűleg – a hatalmába kerülne. A partnerországok előtt sem mutatna jól.

Végül egy olyan kérdés, mely fel sem merült az utóbbi hónapokban: mi történik a Krímmel? – Semmi.

Hirdetés