Klaus Johannis bankot robbantott Párizsban. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Elnökünk keményen kezdte a tárgyalásokat. Kijelentette: csak a Vichy-kormánnyal tárgyal.
És így folytatta: Ha nem vesznek be a Schengen övezetbe, elfoglaljuk Elzászt és Lotaringiát.
Sajnos Románia idén sem kerül be a Schengen-övezetbe. Viszont Johannisnak sikerült egy fontos pozíciót kiharcolnia: Lucian Mîndruță helyet kapott a Tour de France-ban.
A román elnök meglátogatta az Eiffel tornyot. Elővett egy franciakulcsot, megszorított néhány csavart, aztán kijavította a festést.
Elnökünk az Elysée-palotában hurcolkodott be. François Hollande-ot elküldte egy szállodába.
A Băsescuhoz szokott franciák teletömték az elnöki limuzint whiskyvel és maximumon bömböltették a manelét.
Kínos incidens történt a hivatalos vacsorán: Hollande-nak fel kellett másznia egy székre, hogy kezet foghasson Johannisszal.
A francia hivatalosságok feleségei felfigyeltek az elnökné szoknyájára: „Milyen decens! Biztos jehovista!”
Johannis kifejezte abbeli meggyőződését, hogy hosszú évek komoly munkája árán egy szép nap Párizs is Európa Kulturális Fővárosa lehet.
Egy balul sikerült poén is elsült. Johannis égnek emelte karjait és így szólt: „Je suis Charlie!”
A román elnök történelmi jelentőségű kijelentést tett: „Ich bin ein Parizer!”
Az Elysée-palota főkomornyikja Angela Merkel apatársaként mutatta be a román elnököt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.