Az iszlamista fanatikusok által elkövetett párizsi merényletek – akármennyire is megdöbbentőek – a legkevésbé sem előzmény nélküliek Európában. Az elmúlt alig több mint tíz évben számos alkalommal történt magukat az iszlám hit védelmében fellépő harcosokként beállító elkövetők által végrehajtott terrortámadás az öreg kontinensen. Ezek közül számos esetben a halálos áldozatok száma több mint tízszeresen meghaladta a párizsi merényletekét.

Moszkva, 2002

Éppen hogy több mint egy évvel a 2001-es New York-i merényletek után, 2002. október 23-án Moszkvában csecsen iszlamista fegyveresek előadás közben – éppen egy Nord-Oszt című darabot játszottak – besétáltak az orosz főváros Dubrovka nevű színházába, és túszul ejtették a mintegy 850 nézőt. Életükért cserében azt követelték, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Csecsenföldről. A terroristák robbanószert helyeztek el a színház stratégiai pontjain, majd kivégeztek két női túszt.

Két és fél napnyi patthelyzet után az orosz vezetés úgy döntött: az mégsem lehet, hogy éppen Oroszország Anyácska szívében csináljon bohócot az orosz fegyveres erőkből egy rakás handabandázó csecsen – akik között számos nő is volt –,  így aztán úgy döntöttek: semlegesítik őket. Ehhez először kábító hatású gázt juttattak a színház szellőzőrendszerébe, amely meg is tette a hatását. Túl jól is. A támadás során mind a negyven túszejtővel végeztek a Szpecnaz különleges egység terrorelhárító alakulatai, ugyanakkor 140 túsz is meghalt – elsöprő többségükkel a máig ismeretlen összetételű vegyi anyag végzett, amellyel a túszejtőket akarták elkábítani.

És maradunk Oroszországban: 2004. február hatodikán öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a moszkvai Avtozavodszkaja metróállomáson, 41 embert megölve és mintegy 120-at megsebesítve. A merényletért egy addig ismeretlen csecsen terrorista csoport vállalt felelősséget. Augusztus 6-án ugyanazon csoport egy női tagja a Rizsszkaja metróállomáson robbantott – rajta és tettestársán kívül 10 ember halt meg, ötvenen megsérültek.

Madrid, 2004

Alig tizenegy éve, 2004. március 11-ének reggelén összehangolt bombamerénylet-sorozatot követtek el a spanyol vasúti hálózat ellen Madridban. A támadásban 191-en haltak meg, és 1800-an megsebesültek. A tettes egy, az al-Kaida merényletei által inspirált terrorista sejt volt.

Fél évvel később, szeptember elsején az Orosz Föderációhoz tartozó kaukázusi köztársaságban, Észak-Oszétiában egy csecsen terrorista csoport több mint 1100 személyt – köztük 777 gyereket – ejtett túszul a beszláni iskolában. A túszdráma három napig tartott, ekkor a moszkvai illetékesek úgy döntöttek: elég volt a szórakozásból, és szabályos ostromot indítottak az iskola ellen. A mérleg: 385 halott – köztük 186 gyerek. De legalább erre hivatkozva egy sor, az elnöki hatalmat erősítő intézkedést lehetett hozni.

A hely, ahol meggyilkolták Theo van Goghot. Fotó: APN

2004. november 4-én Hollandiában követelt áldozatot az iszlamista fanatizmus: egy Mohammed Bouyeri nevű marokkói származású bevándorló a nyílt utcán nyolcszor lőtt rá Theo van Gogh filmrendezőre, aki Alávetettség című filmjében a muzulmán nőkkel szembeni kíméletlen bánásmódot állította pellengérre. Bouyeri gyakorlatilag kivégezte a kerékpáron munkába igyekvő Theo van Goghot: miután az első lövések csupán megsebesítették, a földön fekvő és az életéért könyörgő filmrendezőhöz lépett, újabb lövéseket adott le rá, majd elvágta a torkát, megpróbálta levágni a fejét, végül a mellkasába döfte a kését.

2007. július 5-én négy öngyilkos merénylő a londoni metróban, illetve egy autóbuszon robbantott pokolgépet. A brit állampolgárságú iszlamista merénylőkön kívül 52 utas halt meg, és mintegy hétszázan megsebesültek.

2007-ben egy csoportnyi, Nagy-Britanniában élő pakisztáni iszlamista azt tervezte, hogy elrabol és lefejez egy muszlim vallású brit katonát, hogy az erről készült videót az internetre feltöltve rontsa a hadsereg morálját, és elriassza a brit hadseregbe való belépéstől a mohamedán fiatalokat. Szerencsére a hatóságok résen voltak, és időben lekapcsolták őket. A csoport vezetőjét, Parviz Khant életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték összeesküvés miatt, legkorábban 14 év után szabadulhat.

2010. március 24-én ismét Moszkvában csaptak le az iszlamista terroristák. A Lubjanka és a Park Kulturi nevű metrómegállókban öngyilkos merénylők robbantották fel magukat a reggeli csúcsforgalom idején, negyven embert megölve és több mint százat megsebesítve. A tettesek a Doku Umarov csecsen hadúr fémjelezte Kaukázusi Emírség nevű iszlamista terrorcsoport tagjai voltak, ez a társaság már nem csupán Csecsenföld, hanem az összes kaukázusi iszlám köztársaság függetlenségét követelte.

Ugyanezen év telén Skandináviában is bejelentkezett az iszlamista fundamentalista terrorizmus. December 11-én Stockholm belvárosában két pokolgép is felrobbant – szerencsére azonban a merénylő, az iraki születésű Tajmúr Abdulvahab al-Abadli olyan pancser volt, hogy a robbanásban egyedül ő halt meg.

Moszkva, 2011

2011. január 24-én a moszkvai Domogyedovó repülőtéren már profibb merénylő robbantott. A zsúfolt légikikötőben bekövetkezett robbanásban az öngyilkos merénylőn kívül 37-en haltak meg, 180-an pedig megsebesültek. A merényletért régi barátaink, a csecsenek, személy szerint pedig Doku Umarov vállalt felelősséget, nem hagyva ki az alkalmat, hogy ostorozza az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Oroszországot és Izraelt a muszlimokkal szembeni elnyomás miatt.

2011. március 2-án egy Arid Uka nevű merénylő két amerikai katonát lőtt le a frankfurti repülőtéren. Az iszlamista merénylő biztosra ment: kiszúrt egy buszt, amelynek amerikai pilótákat kellett a ramsteini amerikai támaszpontra szállítania. Cigarettát kért az egyik amerikaitól, és amikor az igennel felelt arra a kérdésre, hogy Afganisztánba tartanak-e, előhúzta fegyverét, és lelőtte. Ezt követően „Alláhu akbar!” kiáltással felugrott a buszra, agyonlőtte a sofőrt, majd tüzet nyitott a katonákra. Ám pechje volt: a pisztoly beragadt, és hiába fogta menekülőre a dolgot, elkapták, és életfogytiglanra ítélték.

2012. március 11. és 22. között Franciaországban csaptak le a terroristák. Toulouse és Montauban városában francia katonákra, illetve zsidó civilekre nyitottak tüzet a nyílt utcán. Az első támadás során, 11-én egy muzulmán vallású francia ejtőernyőst lőttek agyon Toulouse-ban. 15-én Montauban-ban sebesítettek meg két katonát, majd 19-én egy zsidó iskola előtt lőttek agyon négy személyt – köztük három gyereket. Mint kiderült, a gyilkos egy algériai származású, 23 éves fiatal, Mohamed Merah volt, aki a szélsőséges iszlamista tanokkal megismerkedve döntött úgy, hogy az Afganisztánban harcoló francia hadsereg tagjaira, illetve zsidókra támad. Merah állig felfegyverkezve – arzenálja egy kisebb kommandós egységnek is elég lett volna – bezárkózott a lakásába, így várta a RAID különleges bevetési egység támadását. Ami nem is váratott magára: 22-én akciófilmbe illő tűzpárbaj után lelőtték.

2012. július 18-án Bulgária is feliratkozott azon európai országok listájára, ahol az iszlamista terrorizmus halálos áldozatokat követelt. A burgaszi reptéren bombát robbantottak egy autóbuszon, amely éppen egy Tel Avivból érkezett izraeli turistacsoportot készült a szállodájukba vinni. A bolgár sofőr és öt izraeli turista életét vesztette. A bolgár nyomozó hatóságok gyorsan kiderítették, hogy a merénylet mögött a libanoni Hezbollah (Allah hadserege) áll.

London, 2013

2013. május 22-én ismét Londonban csaptak le a szélsőségesek. Két nigériai származású brit állampolgár, Michael Adebolajo és Michael Adebowale késekkel és bárdokkal fölfegyverkezve egy laktanya közelében rátámadt egy eltávozáson levő brit katonára, Lee Rigbyre, akit a nyílt utcán halálra késeltek. Ezt követően az utcán fel-alá sétálva közölték a járókelőkkel: a brit hadsereg által megölt muszlimokért álltak bosszút. A kiérkező rendőrökkel rövid tűzpárbajba keveredtek, amelyben mindketten megsebesültek, így végül elfogták őket. 2014 februárjában mindkettejüket életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

2014 májusában Belgium vált terrortámadás helyszínévé. 24-én egy fegyveres férfi tüzet nyitott a brüsszeli Zsidó Múzeumra, megölve négy embert. Május 30-án egy Mehdi Nemmouche nevű algériai származású francia állampolgárt vettek őrizetbe a francia hatóságok Marseille-ben azzal a gyanúval, hogy köze van a merénylethez. Nemmouche több mint egy évet töltött Szíriában, és radikális iszlamistákkal állt kapcsolatban. Egy videofelvételen az Iszlám Állam zászlaját lobogtatta.

Tavaly decemberben rövid időn belül három franciaországi helyszínen is támadások történtek, mintegy a párizsi merényletek előhírnökeként. 20-án Joué-les-Tours-ban egy férfi Alláhu akbar kiáltással késsel támadt egy rendőrre. Agyonlőtték, de három rendőr is megsebesült.

21-én egy másik férfi Dijonban szintán Alláhu akbar kiáltással tizenegy járókelőt gázolt el szándékosan. Senki sem halt meg, az incidensnek csupán sérültjei vannak. 22-én Nantes-ban történt hasonló incidens, itt is tizenegy járókelőt gázoltak el, majd a merénylő megpróbált egy késsel öngyilkosságot elkövetni. Egy személy a kórházban meghalt. Ezt az esetet ugyanakkor a hatóságok szerint nem feltétlenül lehet az iszlamista merényletek közé sorolni, az autóban ugyanis egy noteszt találtak, amelyben zavaros, öngyilkosságról szóló bejegyzések álltak.

És ezt követte idén, január 9-én a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében, illetve a környező utcákon az algériai származású Kouachi fivérek által végrehajtott, 12 halálos áldozattal járó mészárlás, valamint a Porte de Vincennes-ben Amedy Coulibaly által végrehajtott, négy halálos áldozatot követelő túszejtés.

Párizs, 2015

A Charlie Hebdo szerkesztőségére egyébként már 2011-ben gyújtóbombát dobtak, miután nem csupán leközölte a dán Jyllands-Posten 2005-ben hatalmas botrányt okozó Mohamed-karikatúráit, hanem saját forrásból is megjelentetett néhány, az iszlám vallás prófétáját kigúnyoló rajzot. Amúgy egy 2011-ben elfogott, pakisztáni születésű, amerikai állampolgárságú terrorista, David Headley azt is elárulta, hogy európai követői közül sokan csak az engedélyére vártak, hogy merényletet kövessenek el a Jyllands-Posten ellen is.

Egy belga állampolgárságú csecsen férfinek, Lorsz Dukajevnek 2010-ben majdnem sikerült is: koppenhágai szállodai szobájában robbant fel szeptember 10-én az összeszerelés előtt álló levélbomba, amelyet a hatóságok szerint másnap, a New York-i merényletek évfordulóján a dán lapnak szánt. Ő ugyanakkor tagadta, hogy merényletre készült volna, mint mondta, a robbanószert és a nála talált fegyvert csak önvédelemből tartotta. Az ügyében eljáró dán bíróság minden bizonnyal ugyanerre – mármint az önvédelemre – hivatkozva ítélte tizenkét év szabadságvesztésre terrorizmus miatt.