A román és a magyar kultúra napján egyaránt 24 órás felolvasó maratont szerveznek Marosvásárhelyen.
Olvass fel Marosvásárhelyért! – ez a jelszava annak a felolvasó maratonnak, amelyet a román és a magyar kultúra napján a Studium-Prospero Alapítvány, több társszervezővel közösen szervez.
Az immár negyedik alkalommal, a Zanza Cafe&Lounge-ban (Rózsák tere 52. szám) sorra kerülő rendezvényeken bárki felolvashat kedvenc műveiből, ugyanakkor az érdeklődők találkozhatnak kedvenc román és magyar szerzőikkel is a helyszínen.
Január 15-én, a román kultúra napján, Mihai Eminescu születésének évfordulóján marosvásárhelyi román szerzők, évfordulós román szerzők, valamint a teljes magyar irodalom szerzőinek románra fordított műveiből válogathatnak kedvükre az olvasni vágyók.
Január 22-én, a magyar kultúra napján marosvásárhelyi magyar szerzők, évfordulós magyar szerzők művei lesznek a terítéken, valamint a teljes román irodalom magyarra fordított alkotásai.
Idén újdonság, hogy óráról órára kötetlen beszélgetéseket szerveznek a román és a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeivel.
Szervezők: Studium-Prospero Alapítvány, Rotaract Club Téka, román Rotaract klubok, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem.
Partnerek: Látó és Vatra Szépirodalmi Folyóiratok, Megyei és Teleki Téka Könyvtárak, a Romániai Írók Szövetségének Maros megyei szervezetének támogatásával.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.