1989. december 17-e lett a forradalom egyik legvéresebb napja. A hadsereg és a Securitate csapatai ezen a napon nyitottak tüzet a temesvári tüntetőkre.

A temesvári Mária téren december 15-én kezdődött Tőkés-párti tiltakozás másnapra, december 16-ára Ceauşescu- és kommunizmus-ellenes tüntetéssé változott. A tüntetők, miután megküzdöttek a Márián lévő rendfenntartó erőkkel, a város fő lakótelepei és a Megyei Pártbizottság felé indultak, ahol gazdasági és politikai jogokat követeltek.

A tüntetők december 17-én párbeszédet akartak folytatni a hatóságokkal. Katonák, pajzsosok és vízágyúk fogadták őket. Az összecsapásból a tüntetők kerültek ki győztesen. Az erőszakszervek visszavonultak. Aztán újabb Securitate-csapatok az embereket a város más pontjai felé kényszerítették, ahol szintén összecsapásokra került sor.

Temesvárra küldték a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) Központi Bizottságának titkárát, Ion Comant és Ştefan Guşe, Mihai Chiţac és Victor Atanasie Stănculescu tábornokokat, hogy vessenek véget a lázadásnak.

Ceauşescu távkonferenciája

Nicolae Ceauşescu sürgősen távkonferenciát hívott össze a temesvári döntéshozókkal. A diktátor 17.30 óra környékén adta ki a parancsot, hogy lőjenek a civilek közzé.

„Temesváron minden csapat éleslőszert kap. Fel kell őket szólítani, és ha ellenállnak, rendkívüli állapotnak kell tekinteni és alkalmazni kell a törvényt. Temesváron a székházat is megtámadták, nem reagáltak rá, a másik orcájukat is odafordították, mintha Jézus Krisztus lennének… Bárkinek meg kell kapnia a választ, aki megtámad egy katonát, egy tisztet. Bárkinek azonnal meg kell kapnia a választ, aki behatol egy pártszékházba, vagy betöri egy bolt kirakatát. Mindenféle magyarázat nélkül. A humanizmus nem jelent kapitulálást, vagy lepaktálást az ellenséggel. A humanizmus a nép, az ország integritása és a kommunizmus védelmét jelenti. Minden katonai egység riadókészültségben van, és háborús felszerelést kap. Senki sem távozik éleslőszer nélkül. Minden egység a felszereléshez tartozó könnyűfegyverzettel, harci fegyverzettel vonul ki”, mondta Ceauşescu, aki azt követelte, hogy egy órán belül állítsák helyre a rendet.

„Már elkezdődött a tűzharc. Coman jelenti önnek… Újra jelentem, parancsot adtam, hogy tüzeljenek. Vége!”, közölte Ion Coman.

A parancsot végrehajtották és Temesváron aznap délután elestek az első áldozatok. A MApN (Nemzetvédelmi Minisztérium – a szerk.) és a Securitate káderei nyitottak tüzet a tömegre, akik a „Radu cel Frumos” kódolású parancsot (ez volt a hadiállapot beálltát jelentő kód – a szerk.) hajtották végre, a csapatok pedig a város több pontján tüzet nyitottak: a katedrálisnál, a Jenő herceg (Libertăţii) téren, a 700-as téren, a Ligeti (Decebal) hídnál, a Gyüregi (Girocului) úton, a Lippai (Lipovei) úton, az Aradi (Aradului) úton.

A Ligeti hídi mészárlás

Ioan Bânciu a Ligeti hídi mészárlásban vesztette el a feleségét, Leontinát. A tüntetők a Pârvan sugárút irányából megpróbáltak eljutni a Megyei Pártbizottsághoz.

„A jelenlegi Kormánymegbízotti Hivatalt katonai járművek, tűzoltókocsik és több sorban álló katonák védték. Mindenképpen meg akartak állítani minket. A hátulról jövők nyomták előre a tömeget. A milícia egyik helikoptere a milícia székháza felé induló tüntetőket tartotta megfigyelés alatt, akik a letartóztatottak szabadon engedését akarták kérni. Eltökéltek és magabiztosak voltunk, mert minden erő félrehúzódott. A Ligeti hídon meglepetés! Figyelmeztetés nélkül lőni kezdtek. Láttam, ahogy a lövedékek a kövezetnek és az oszlopoknak csapódtak. A Bega-csatornán túlról is lőttek”, mondta a temesvári forradalmár.

A hídnál négyen haltak meg, 21-en megsebesültek. A véderőt a temesvári UM 01185 (UM – katonai egység – a szerk.) katonái és a Securitate-csapatok két aradi és temesvári szakasza adta. A hídon a temesvári UM 01115 páncélozott szállítójárművei (TAB) és tankjai tartózkodtak. A foglyok azt mondták, a hidat elzáró katonák sorfalából és a TAB-okból lőttek rájuk.

Tüzet nyitottak a katedrálisnál

December 17-e estéjén, a központban lezajlott vandalizmus vége után tüzet nyitottak a katedrális térségében jelszavakat skandáló néhány ezer emberre. Romeo Bălan ügyész szerint az Opera terén lévő üzleteket feltörő és aztán felgyújtó emberek csoportja elkülönült a tüntetők tömegétől.

Ott a buziásfürdői UM 01233 katonái tevékenykedtek. 12 halálos áldozat volt és 34 személy sebesült meg golyók által.

19.00 óra körül a katedrálissal szemben is tüzet nyitottak a Capitol mozi környékén felállt katonai sorfalból, vagy a TAB-okból. A Temesváron bevetett katonai egységek által benyújtott jelentésekből nem derül ki, milyen egységek voltak az Operánál.

A temesvári Opera tér

Az Operánál és a környéken 19.00 óra körül nyitottak tüzet a tüntetőkre. „A katonák sorfala felől lőttek, de olyan személyek is tevékenykedtek, akik nem viseltek katonai egyenruhát”, állítja Romeo Bălan ügyész. Kilenc halálos áldozat volt és 13 sebesült.

Csizmarik professzort a „Deşteaptă-te române!” éneklése közben lőtték agyon az Opera közelében. A temesvári UM 01121 jelentéséből az derül ki, hogy a térségben három felderítő páncélozott jármű volt, öt tiszttel és 20 sorkatonával.

A főtéri gyilkosságok

A Jenő herceg (Libertăţii) téren a tüntetőket 16.00-17.00 óra környékén a Megyei Pártbizottság felé tolták. Egyes tüntetők felgyújtották az újságosbódékat és a milícia néhány kocsiját. Gyújtópalackokat dobáltak a helyőrség és a gépesített zászlóalj parancsnoksága felé is. A katonák előbb figyelmeztető lövéseket adtak le, és néhány páncélozott jármű megpróbálta szétkergetni az erőszakos tömeget. A helyszínre érkezett néhány teherautónyi katona, akik be is avatkoztak. A lövöldözésben hárman meghaltak, 22-en megsebesültek.

„Amikor a helyőrség épülete elé értem, a sorfalból valaki géppisztollyal tüzet nyitott. Amikor véget ért a lövöldözés, láttam, hogy anyám arccal lefele fekszik a földön, éppen a helyőrség kapujában. Fejbe és mellkason lőtték. Apám szintén a földön feküdt, összegörnyedve, haslövést kapott. Én talpon maradtam és kiabálni kezdtem”, mesélte Ioana Bărbat.

Néhány pillanat múlva a helyszínre érkezett egy bőrkabátos férfi és két katona. „A katonai vendéglő egyik helyiségébe vittek bennünket. Ott egy kövér, 100 kiló körüli férfi volt, aki gyalázott minket. Azt üvöltözte, hogy ne bőgjek, mert engem is megöl. Azt mondta, hogy ha utcákra vonultunk, akkor most hallgassunk. Aztán mindnyájunkat elvittek a katonakórházba, de mivel nem volt szabad segíteniük rajtunk, a megyeibe vittek, mentőkocsival”, mondta még Ioana Bărbat.

A Bărbat-házaspár agyonlövéséért Vasile Joiţoiu elhárítási százados ellen folyt vizsgálat és per. A Katonai Törvényszék 1991-ben 18 év börtönre ítélte, de a Bukaresti Katonai Törvényszék felmentette.

„Az ottani katonák azt mondták, hogy Joiţoiu lőtt. Elvette az egyik katona fegyverét. 20 évvel később a TVR-ben láttam a hadsereg egyik volt dolgozójának nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy Joiţoiu fogadást kötött, hogy mindhármunkat megöl”, mondta még Ioana Bărbat. A szemklinika melletti kereszteződésben Radian Belici-et és Remus Tăşalăt lőtték agyon, további hat személy megsebesült.

A Gyüregi úti tankok visszaszerzése

Aznap délután több ezren tüntettek a Gyüregi úton. A Gyüregi út és a Lidia utca kereszteződésénél megállásra kényszerítették a temesvári UM 01115 öt tankját. A temesváriak bántalmazták a tankok vezetőit. A tankoknak a város központjába kellett volna eljutniuk, hogy szétkergessék a tüntetőket. 275 ágyúlövedékük volt. A Gyüregi úti temesváriak háborúként élték meg a felszabadító forradalmat.

Ştefan Mariş azok egyike volt, akik az életüket adták, amikor megérkezett a tüntetők által megállított tankok visszaszerzésével megbízott kommandó.

„Ebéd után meghallottam a nagy járművek hangját. A gyüregi kaszárnyából jöttek a tankok. A férjem azt mondta, hogy kint olyan, mintha háború lenne. Felöltözött és elment. A tüntetők megtámadták a tankokat és kiszállították belőlük a katonákat. Barikádokat emeltek, amiből csak tudtak. Egy trolibuszt is leállítottak az úton. Furcsa érzésem volt. Ştefan megmondta, hogy ha segítségek érkeznek a tankok kiszabadítására, akkor pusztítás lesz. Láttam egy TAB-ot, melyről fegyveres katonák szálltak le és azt kiabálták, hogy: «Menjenek be a lépcsőházakba, mert különben lövünk!» Abban a pillanatban lőttek is. Láttam, amikor elzuhant. Nyakon lőtték és teljesen megbénult. Odamentem hozzá és azt mondtam neki, hogy nem hallgatott rám! Azt mondta, hogy nem fáj semmije, de azt akarta, hogy vigyék kórházba. Elszakadt a gerincvelője. Megműtötték, ám december 23-án meghalt”, mondta Rozalia Mariş, a hős Ştefan Mariş felesége.

A forradalmárok által megállított öt tank visszaszerzéséért érkezett katonák mindent szitává lőttek, ami csak eléjük került. 11 halott volt és 22 sebesült.

A lugosi UM 01140 Vasile Paul őrnagy által vezetett katonái, Ştefan Guşe tábornok parancsát végrehajtva, kíméletlenül tüzet nyitottak. A forradalom után Paul őrnagyot tábornokká léptették elő és egyetemi tanár is lett belőle a temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A térségben tevékenykedtek még a temesvári UM 01125, UM 01008 és az aradi UM 01380 katonái is.

A Lippai úti kaszárnyából lőttek

A Lippai úton több száz tüntető demonstrált a rezsim ellen. Akárcsak máshol, itt is voltak kisebb csoportok, melyek tagjai az üzletek kirakatait törték be. A temesvári UM 01942 katonáinak fellépése nyomán, akiknek a székháza éppen a közelben volt, 6-an meghaltak és 29-en megsebesültek.

„Délután Temesvárra küldték a PCR csúcsképviselőinek egy csoportját, a PCR Központi Bizottsága különleges ügyekért felelős titkárával, Ion Comannal az élen. Ennek a csoportnak tagja volt még Constantin Nuţă, a belügyminiszter helyettese és a milícia főfelügyelőségének vezetője, Ştefan Guşă tábornok, a Fővezérkar vezetője, Victor Atanasie Stănculescu tábornok, a védelmi miniszter első helyettese és Mihai Chiţac tábornok, a Bukaresti Helyőrség Vegyvédelmi Csapatainak főnöke. Mindezek a személyek, a helyi erőkkel együtt, szervezték meg a tüntetőkkel szembeni brutális fellépést és hajtották végre Ceauşescu tűzparancsát. Mind a MApN, mind a M. I. (Belügyminisztérium – a szerk.) csapatai tüzet nyitottak. Ezen a napon volt a legtöbb áldozat, 68 halott és 268 sebesült, akik közül 224 golyó által. További 44 személy a rendfenntartó erőkkel folytatott verekedésekben sebesült meg. A rendfenntartó erők december 17-ig 200 személyt vettek őrizetbe, akiket bármiféle hivatalos irat nélkül a temesvári börtönben helyeztek el”, számolt be Romeo Bălan ügyész. Másnap, Elena Ceauşescu parancsára, végrehajtották a Rózsa-műveletet, melynek nyomán a halottasházban lévő áldozatokat, szám szerint 44-et, a Comtim egyik teherautóján a bukaresti Hamu Krematóriumba szállították, ahol elégették őket, hogy eltüntessék a vérengzés nyomait.