Bizalmi válság

„Sokat nyomott a latban az is, hogy rövid idő alatt „drámaian” csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik  jónak látják, hogy a szövetség folytassa a kormányzati szerepvállalást. Kelemen helyzetértékeléséből nem hiányzott tehát az önkritika, annak felismerése, hogy az RMDSZ választói támogatottsága jelentősen erodálódott, és ha ezt a folyamatot nem sikerült megállítani, az alakulat 2016-ban nem jut be a bukaresti parlamentbe.

A kormányzásnak való hátat fordításhoz vezető okokon kívül azonban legalább ennyire beszédesek a nyilvánosság számára eddig nem ismert adatok. Ha hinni lehet az RMDSZ megrendelésére az elnökválasztás után készült közvélemény-kutatásról szóló információknak, akkor azok fölöttébb lesújtóak az alakulat számára.

E szerint ugyanis a megkérdezett magyarok 51 százaléka úgy véli: az RMDSZ-nek Johannist kellett volna támogatnia. Miközben korábban a magyarok 80 százaléka támogatta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, most csupán a megkérdezettek 54 százaléka.

Ám a legérdekesebb adat arról árulkodik, hogy az elmúlt 25 évben először bíznak a magyarok jobban egy román politikusban, mint egy magyarban: az elnökválasztás második fordulója után a közösség körében tizenkét százalékkal magasabb volt Johannis bizalmi indexe, mint a Kelemen Hunoré.

Nem véletlen hát, hogy az alakulat súlyos bizalmi válságba került vezetői belátták: sürgősen korrigálniuk kell az eddigi politikát, ellenkező esetben a szövetségben is magukra maradnak."