A külföldi szavazás körüli sötét ügyletek nyomába eredt a DNA. Ajjaj!
A DNA átvette a külföldön lezajlott szavazás kivizsgálását. Ez mélyrehatóbb nyomozást jelenthet és azt is, hogy politikai következményei lehetnek. Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás.
Az ügy eredetileg a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez tartozó Ügyészségen indult, ám utóbb átadták a DNA-nak, mely hasonló nyomozásba kezdett, „megállapítva, hogy a bűnvádi nyomozás tárgyát képező cselekmények (…) az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság nyomozati hatáskörébe tartoznak, a bűnvádi nyomozási és kriminalisztikai részleg úgy döntött, átadja az ügyet ennek a struktúrának”.
Milyen alapon zajlik egy ilyenfajta nyomozás? A Főügyészség a büntető törvénykönyv három, a hivatallal való visszaélésre, a szolgálati hanyagságra és a választási jogok akadályozására vonatkozó cikkelyére hivatkozott. Ezek mindegyike eléggé fenyegetően hangzik azok számára, akiknek feladataik voltak a választás lezajlásában. A hivatkozások egyértelműek: „Ugyanazzal a büntetéssel sújtják azt a köztisztviselőt is, aki szolgálatai feladatainak ellátása közben korlátozza egy személy valamilyen jogának gyakorlását.”
Hasonlóképpen hangzik a szolgálati hanyagságra vonatkozó következő cikkely is, melyben „egy adott természetes személy jogainak, vagy jogos érdekeinek sérüléséről” van szó. Ezen kívül a büntető törvénykönyvnek van egy kimondottan a „választási jogok akadályozására” vonatkozó cikkelye, ami 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést von maga után.
Nyilvánvaló, hogy a nyomozás nem lesz könnyű, hiszen a bonyolult jogi mechanizmusok gyakran elmossák a felelősségeket. Először is azt kellene tisztázni, lehetett volna-e új szavazóköröket nyitni és aztán meg kellene nevezni azokat, akik elleneztek egy ilyen lépést. Titus Corlăţean volt külügyminiszter jogi akadályra hivatkozott, de az ÎCCJ (Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék) elnöke, Livia Stanciu bírónő egy nem hivatalos kommentárban pont az ellenkezőjét állította. A nyomozás már csak ennek az elfogadhatatlan dilemmának a megoldásáért is szükséges.
Másodsorban már most felsejlik egy nehézség: a büntető törvénykönyv „köztisztviselő”-re utal, nem a miniszterekre. Megfeleltethetők-e a miniszterek a „köztisztviselők”-nek? Volt már hasonló vita a parlament tagjai esetében, egy összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogi vita alkalmával. Emlékszünk, hogy az USL akkor olyan törvénytervezetet támogatott, mely egyértelmű különbséget tett a parlament tagjai és a köztisztviselők között. Az Alkotmánybíróság viszont azt az értelmezést fogadta el, mely szerint
hiszen a törvény szellemisége mindazokat számításba vette, akik valamilyen közhatalmat képviselnek, legyen az törvényhozási, végrehajtói vagy bírói.
De van egy másik törvény is, mely a miniszteri felelősségre vonatkozik, a Főügyészség mégsem hivatkozott rá. Miért? Talán azért, mert ez a törvény rosszabb a többinél. Szinte semmit sem találunk benne, amit a polgárok jogos érdekei ellen irányuló bűnös cselekedetnek lehetne tekinteni. Íme, például, hogyan hangzik a 8. cikkely, 1. bekezdése, az egyetlen, melyet a határon túli szavazásra alkalmazni lehetett volna: „Bűncselekményeknek tekinthetők és 2-től 12 évig terjedő börtönnel büntethetők a kormány tagjai által tisztségük gyakorlása közben elkövetett következő tettek: a) bármely polgár jogai és szabadságai jóhiszemű gyakorlásának fenyegetéssel, erőszakkal vagy csalárd eszközök alkalmazásával történő megakadályozása.”
De itt nem lehet szó sem erőszakról, sem csalárd eszközökről. Ha a kormány valóban csökkenteni akarta a külföldön szavazók számát, ezt nem fenyegetéssel vagy erőszakkal, hanem passzivitással érte el. De a miniszteri felelősségről szóló törvény általában véve kerüli a kormányzati tevékenység igazán neuralgikus pontjait, ami meg is magyarázza, miért nem ítéltek el eddig ennek alapján senkit.
Végül a nyomozás a Külügyminisztériumtól
hiszen ő felel a kormány egész tevékenységéért. Egy bűnvádi nyomozás megkezdésére vonatkozó DNA-kérés pedig a tisztségből felfüggesztést vonná maga után. Az alkotmány az elnököt ruházza fel ezzel a hatáskörrel. Még nem ért véget ez a látványosnál látványosabb és meglepőbbnél meglepőbb fejleményekkel teli év.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.