// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Mészáros Tímea Mészáros Tímea

Egy szemtanú kései vallomása

// HIRDETÉS

Tíz évvel ezelőtt december 5-én a Mikulás nem hozott magyar állampolgárságot a külhoniaknak. De hozott aztán 2010-ben. Igaz, nem a Mikulás, hanem a kétharmados többséggel megválasztott Fidesz.

(Külön)Vélemény

Szerző: Mészáros Tímea
2014. december 05., 18:35

Azóta is sokszor felmerül a kérdés – a rossz emlékű magyarországi népszavazás évfordulóján meg pláne –, hogy könnyített-e a külhoniak életén a könnyített honosítási eljárás. Vannak, akik elvitatják a jogokat, és olyanok is, akik „Trianon gyógyításaként” értelmezik a jelképes, de konkrét előnyökkel is járó magyar állampolgárságot. Nem kell jövendőmondónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: soha nem lesz konszenzus ebben a kérdésben. Mert lehet nemzetegyesítésről beszélni, de ha egyszer a nemzet tagjai még azt sem értik meg, hogy egy nemzet tagjai, akkor az összenövés közös akarat híján egyszerűen elmarad, mint ahogy a konszenzus is. Annyi a különbség, hogy immár nem csak román, hanem magyar állampolgárként is elhagyhatom a hazámat, ha éppen olyan kedvem támad. A többi manipuláció, jobb- vagy baloldali rizsa. Ettől függetlenül nem csípem, ha megkérdőjelezik azt, hogy jogom van-e a magyar állampolgársághoz, és azt sem, ha bárki is azt hiszi, hogy a honosítás által könnyebbé vált „bozgornak” lenni idehaza, vagy erdélyi magyarnak lenni a távoli Angliában.

 

Nagyon nem csíptem azt a jelenetet sem, aminek még tíz évvel ezelőtt, egyetemistaként voltam a szemtanúja. Vajmi keveset tudtam a nemzetpolitikáról, amikor december 5-én a reggeli kávémat szürcsöltem, és még fogalmam sem volt arról, hogy milyen eredményt fog hozni az anyaországi népszavazás. A kollégiumi szobánk ablakából figyeltem éppen a járókelőket – a többnyire hozzám hasonló magyar egyetemistákat –, amikor szembesültem azzal, hogy mekkora manipuláció áll a kettős állampolgárságról szóló népszavazás mögött. Ismeretlenek jelentek meg ugyanis egy magyarországi rendszámtáblájú autóval, akik egy alkalmasnak vélt pillanatban egy fehér lepedőt helyeztek el az egyetem kerítésén a Nemzeti dal kezdő soraival. Nem sok idő telt el, amikor egy fényképezőgéppel felszerelkezett újságíró és egy operatőr szállt ki ugyanabból az autóból, akik alaposan dokumentálták a kifeszített feliratot. Nem néztem az aznapi híreket, így nem láthattam, melyik híradóban számoltak be az „egyetemisták” gerillaakciójáról, viszont tíz év távlatából üzenem nekik, hogy talpon vagyunk, és talpon maradtunk azóta is. A kérdés már csak az, hogy vajon meddig…  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS