Iliescu elvtárs néha belenéz a kristálygömbjébe, és megmondja a jövőt.
Jelenleg Ion Iliescu az egyetlen, akit a választási versenyt éppen elbukó PSD soraiból megválasztottak Románia elnökének. Ion Iliescu volt elnök nem ritkán tett olyan jövőre vonatkozó becsléseket, melyek aztán beigazolódtak.
Ion Iliescu, rögtön 2014. november 2-a után kiállt a rivaldafénybe, és azt jósolta, hogy a PSD nagy bajba kerül, ha elveszti a november 16-i választást.
Ion Iliescu gyakorlatilag mindenki értésre adta, hogy Victor Ponta elbukhatja a voksolást, amit a románok szavazata igazolt is. A nyilatkozat többi része arról szólt, hogy ezért a jelenlegi vezetőség a hibás, mely
Emlékszem arra a kijelentésére, mely szerint az akkoriban miniszterelnök Adrian Năstase „arrogáns” volt. Năstase jelölt 2004-ben alulmaradt Traian Băsescuval szemben, és a következő években eltűnt a politikai színpadról, még a szavazati jogát is elveszítette.
A PSD 2005-ben eléggé messzire küldte Ion Iliescut a párt vezetőségétől. Mire ő egyik kemény beszédében a lehető leghangosabban a következőt mondta: „Ügyeljetek, hogy kire bízzátok ezt a pártot!” Ugyanis nem értett egyet azzal, hogy az Emil Constantinescu elnök idejében nagykövet Mircea Geoană tokkal és vonóval a baloldal táborának élére állt. Mindnyájan tudjuk, hogy Mircea Geoană megkapta az „oktondi” címkét, amitől aztán soha nem tudott megszabadulni. Emlékezzünk arra, hogy Mircea Geoană saját maga és a párt miatt vesztette el a 2009-es választást. Hiába próbálták azt állítani itteni és kinti románok, hogy csalás történt a diaszpórában, ez csak kocsmabeszéd, mely ugyanolyan gyorsan elillan, mint a kérdéses lokálban felszolgált aranyszínű és kesernyés ital habja.
A diaszpórában különféle irányultságú, helyzetű, politikai beállítottságú románok vannak. Míg 1989 előtt túlnyomórészt antikommunista száműzötteink voltak, 1989 után az „éhség” száműzötteivel volt dolgunk.
Sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem voltak képesek a PSD-re, a posztdecemberi 25 év legnagyobb részében kormányzó pártra szavazni. A PSD sem törődött velük, amit a PSD jelenlegi irányítóinak szóló, nevelő szándékú „odaszúrásai”-ban Ion Iliescu ki is hangsúlyozott.
A PSD megakadályozta a határokon túl élő románok szavazását, megfeledkezve arról, hogy egy diaszpórában élő család részben az otthoniakért is dolgozik, hogy pénzt küldhessen nekik. Nyilvánvaló, hogy ha egy határon túli azt mondja, „szavazz X-re, mert ha Y-ra szavazol, akkor többé egy eurót sem látsz”, az itthoni úgy voksol, ahogy mondják neki, nem mintha különösebben kedvelné Y-t. Míg az X-et többekkel is behelyettesíthetjük, az Y esetében, kitalálták, Victor Pontára gondolunk, arra a politikai szereplőre, aki többször is átesett a ló túlsó oldalára. A legutóbbi kormányfői baklövése a diaszpórai szavazás akadályozása volt, az állítólagos csalástól félve. Ezáltal Ponta több szavazatot vesztett, mint amennyit a választás küszöbén a nyugdíjasoknak osztogatott pénzzel és kuponokkal össze tudott szedni.
2014 azt jelezte, hogy a kampányalamizsna a múlt része. Tévedés azt hinni, hogy Ponta csak a diaszpórában veszített. Nemcsak Pontának van gondja, a PSD-nek is. A PSD 10 éve nem képes elnököt adni az országnak. Amikor az USL-t létrehozták, akkor ez még esze ágában sem volt, ugyanis Victor Ponta kormányfő, Crin Antonescu elnök akart lenni. Traian Băsescu mindkettőjüknek megadta az esélyt, előbb Pontának, aztán – közvetve – Crin Antonescunak. Traian Băsescu az „oszd meg és uralkodj” elv alapján hagyta, hogy az USL önmagát őrölje fel. Crin Antonescu, a „jó érzésű Románia” jelöltje aztán visszavonult, amit Victor Ponta nem tett meg, amikor a 2012-es vitatható népszavazáson az a döntés született, hogy Traian Băsescu 2014-ig elnök maradhat. Remélem, hogy legalább mostanra megértettük, egy népszavazás akkor érvényes, ha a választói jegyzékben szereplők 51 százaléka leadja a voksát, ami nem történt meg, plusz nem változtatunk játék közben a szabályokon. Az USL szétesett, a második legfontosabb közjogi méltóságával elégedett Tăriceanu által vezetett baloldali érzelműek által kiszorított liberálisok visszatértek a PDL-sekkel kötött szövetségbe.
Hajlamos vagyok odafigyelni Ion Iliescunak a PSD sorsára vonatkozó jóslataira. Világosan megmondta, hogy
2016-ban törvényhozási választásunk lesz, a PSD és a szövetségesei pedig arról álmodoznak, hogy megnyerik. De az addig hátralévő két év hozzájárul majd a PSD kopásához, mert lövészárok-háború alakul majd ki a Cotroceni és Victoria paloták között. A PSD akár a kormányzást is elveszítheti a szövetségesek távozásával (az UNPR és az RMDSZ már kormányzott együtt a jobboldallal), vagy a párt szakadásával. A párton belül elég sokan azt szeretnék, ha a PSD otthagyná a kormányzást, vagy ha lecserélnék a vezető garnitúrát. A PSD legalább tíz éve imázsválságban van. A 2000-2004-es csúcspont óta kezdődött el a hanyatlás, amire Ion Iliescu rendszeresen rámutatott. Ha a PSD, elméletileg, 2016-ig kormányon marad, akkor meglehet, hogy a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR) motorja, a PNŢCD sorsában fog osztozni. Ezt nem én mondom, hanem egyenesen Ion Iliescu: „Ha elvesztitek a választást, a PSD akár el is tűnhet”.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.