Iliescu elvtárs néha belenéz a kristálygömbjébe, és megmondja a jövőt.
Jelenleg Ion Iliescu az egyetlen, akit a választási versenyt éppen elbukó PSD soraiból megválasztottak Románia elnökének. Ion Iliescu volt elnök nem ritkán tett olyan jövőre vonatkozó becsléseket, melyek aztán beigazolódtak.
Ion Iliescu, rögtön 2014. november 2-a után kiállt a rivaldafénybe, és azt jósolta, hogy a PSD nagy bajba kerül, ha elveszti a november 16-i választást.
Ion Iliescu gyakorlatilag mindenki értésre adta, hogy Victor Ponta elbukhatja a voksolást, amit a románok szavazata igazolt is. A nyilatkozat többi része arról szólt, hogy ezért a jelenlegi vezetőség a hibás, mely
Emlékszem arra a kijelentésére, mely szerint az akkoriban miniszterelnök Adrian Năstase „arrogáns” volt. Năstase jelölt 2004-ben alulmaradt Traian Băsescuval szemben, és a következő években eltűnt a politikai színpadról, még a szavazati jogát is elveszítette.
A PSD 2005-ben eléggé messzire küldte Ion Iliescut a párt vezetőségétől. Mire ő egyik kemény beszédében a lehető leghangosabban a következőt mondta: „Ügyeljetek, hogy kire bízzátok ezt a pártot!” Ugyanis nem értett egyet azzal, hogy az Emil Constantinescu elnök idejében nagykövet Mircea Geoană tokkal és vonóval a baloldal táborának élére állt. Mindnyájan tudjuk, hogy Mircea Geoană megkapta az „oktondi” címkét, amitől aztán soha nem tudott megszabadulni. Emlékezzünk arra, hogy Mircea Geoană saját maga és a párt miatt vesztette el a 2009-es választást. Hiába próbálták azt állítani itteni és kinti románok, hogy csalás történt a diaszpórában, ez csak kocsmabeszéd, mely ugyanolyan gyorsan elillan, mint a kérdéses lokálban felszolgált aranyszínű és kesernyés ital habja.
A diaszpórában különféle irányultságú, helyzetű, politikai beállítottságú románok vannak. Míg 1989 előtt túlnyomórészt antikommunista száműzötteink voltak, 1989 után az „éhség” száműzötteivel volt dolgunk.
Sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem voltak képesek a PSD-re, a posztdecemberi 25 év legnagyobb részében kormányzó pártra szavazni. A PSD sem törődött velük, amit a PSD jelenlegi irányítóinak szóló, nevelő szándékú „odaszúrásai”-ban Ion Iliescu ki is hangsúlyozott.
A PSD megakadályozta a határokon túl élő románok szavazását, megfeledkezve arról, hogy egy diaszpórában élő család részben az otthoniakért is dolgozik, hogy pénzt küldhessen nekik. Nyilvánvaló, hogy ha egy határon túli azt mondja, „szavazz X-re, mert ha Y-ra szavazol, akkor többé egy eurót sem látsz”, az itthoni úgy voksol, ahogy mondják neki, nem mintha különösebben kedvelné Y-t. Míg az X-et többekkel is behelyettesíthetjük, az Y esetében, kitalálták, Victor Pontára gondolunk, arra a politikai szereplőre, aki többször is átesett a ló túlsó oldalára. A legutóbbi kormányfői baklövése a diaszpórai szavazás akadályozása volt, az állítólagos csalástól félve. Ezáltal Ponta több szavazatot vesztett, mint amennyit a választás küszöbén a nyugdíjasoknak osztogatott pénzzel és kuponokkal össze tudott szedni.
2014 azt jelezte, hogy a kampányalamizsna a múlt része. Tévedés azt hinni, hogy Ponta csak a diaszpórában veszített. Nemcsak Pontának van gondja, a PSD-nek is. A PSD 10 éve nem képes elnököt adni az országnak. Amikor az USL-t létrehozták, akkor ez még esze ágában sem volt, ugyanis Victor Ponta kormányfő, Crin Antonescu elnök akart lenni. Traian Băsescu mindkettőjüknek megadta az esélyt, előbb Pontának, aztán – közvetve – Crin Antonescunak. Traian Băsescu az „oszd meg és uralkodj” elv alapján hagyta, hogy az USL önmagát őrölje fel. Crin Antonescu, a „jó érzésű Románia” jelöltje aztán visszavonult, amit Victor Ponta nem tett meg, amikor a 2012-es vitatható népszavazáson az a döntés született, hogy Traian Băsescu 2014-ig elnök maradhat. Remélem, hogy legalább mostanra megértettük, egy népszavazás akkor érvényes, ha a választói jegyzékben szereplők 51 százaléka leadja a voksát, ami nem történt meg, plusz nem változtatunk játék közben a szabályokon. Az USL szétesett, a második legfontosabb közjogi méltóságával elégedett Tăriceanu által vezetett baloldali érzelműek által kiszorított liberálisok visszatértek a PDL-sekkel kötött szövetségbe.
Hajlamos vagyok odafigyelni Ion Iliescunak a PSD sorsára vonatkozó jóslataira. Világosan megmondta, hogy
2016-ban törvényhozási választásunk lesz, a PSD és a szövetségesei pedig arról álmodoznak, hogy megnyerik. De az addig hátralévő két év hozzájárul majd a PSD kopásához, mert lövészárok-háború alakul majd ki a Cotroceni és Victoria paloták között. A PSD akár a kormányzást is elveszítheti a szövetségesek távozásával (az UNPR és az RMDSZ már kormányzott együtt a jobboldallal), vagy a párt szakadásával. A párton belül elég sokan azt szeretnék, ha a PSD otthagyná a kormányzást, vagy ha lecserélnék a vezető garnitúrát. A PSD legalább tíz éve imázsválságban van. A 2000-2004-es csúcspont óta kezdődött el a hanyatlás, amire Ion Iliescu rendszeresen rámutatott. Ha a PSD, elméletileg, 2016-ig kormányon marad, akkor meglehet, hogy a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR) motorja, a PNŢCD sorsában fog osztozni. Ezt nem én mondom, hanem egyenesen Ion Iliescu: „Ha elvesztitek a választást, a PSD akár el is tűnhet”.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.