Ha Márton-nap, akkor lúd! S ha nincs lúd, jöhet a fény! S mehet a menet!
Az van, feleim, hogy az Unitárius Óvodáért Egyesület november 11-én, kedden Márton-napi lámpás felvonulásra hív minden óvodást és kisiskolást.
Először is. Hiába hívja az Egyesület az óvodásokat és a kisiskolásokat. Mert egyedül normális, hogy nem mennek. Tehát a szülőknek, nagyszülőknek is menniük kell. Akkor nem ártott volna meghívni őket is.
Aztán. Feltesszük, hogy valamilyen örömmenetről lehet szó, hiszen semmilyen tapintható célra nem leltünk a felhívásban. De ebben végül is igazuk van a szervezőknek: minek mindig cél?
Aztán. A lámpásokat mindenki hozza magával. Mert valószínűleg nem ott osztják. Ja, és ha már lámpást ad a kezedbe az Úr (értsd, apukád, anyukád) Kolozsváron, adjon csengőt is, mert az idei menet hangos is lesz.
Ja, hogy hol az ott? 17 óra 15 perckor van a gyülekező a Sétatéren, a Magyar Színházzal szemben. Onnan indul a sok kis lámpás a parkba be.
Ja, és még van valami jó. A parkban, bent, valahol, lesz zsíros kenyér meg tea. A szülőknek is. Vagy nekik nem?
Mindenesetre szép lesz. Sötét lesz. Fény lesz. Megyünk!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.