Ha Márton-nap, akkor lúd! S ha nincs lúd, jöhet a fény! S mehet a menet!
Az van, feleim, hogy az Unitárius Óvodáért Egyesület november 11-én, kedden Márton-napi lámpás felvonulásra hív minden óvodást és kisiskolást.
Először is. Hiába hívja az Egyesület az óvodásokat és a kisiskolásokat. Mert egyedül normális, hogy nem mennek. Tehát a szülőknek, nagyszülőknek is menniük kell. Akkor nem ártott volna meghívni őket is.
Aztán. Feltesszük, hogy valamilyen örömmenetről lehet szó, hiszen semmilyen tapintható célra nem leltünk a felhívásban. De ebben végül is igazuk van a szervezőknek: minek mindig cél?
Aztán. A lámpásokat mindenki hozza magával. Mert valószínűleg nem ott osztják. Ja, és ha már lámpást ad a kezedbe az Úr (értsd, apukád, anyukád) Kolozsváron, adjon csengőt is, mert az idei menet hangos is lesz.
Ja, hogy hol az ott? 17 óra 15 perckor van a gyülekező a Sétatéren, a Magyar Színházzal szemben. Onnan indul a sok kis lámpás a parkba be.
Ja, és még van valami jó. A parkban, bent, valahol, lesz zsíros kenyér meg tea. A szülőknek is. Vagy nekik nem?
Mindenesetre szép lesz. Sötét lesz. Fény lesz. Megyünk!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.