Erdély az istennek sem akar a Büszke Románra szavazni. Vajon miért?
Először fordul elő, hogy Erdély egyszínű a választási térképen, a Kárpátok pedig határnak tűnnek Victor Ponta ókirálysági választói és Klaus Johannis szavazói között, akik az 1918-ig a Habsburg Birodalom részét képező tartományban élnek.
A Kárpátok kanyarulatán belüli szavazók, hagyományosan, 1990 óta a többieknél nagyobb mértékben szavaztak a baloldali jelöltek, Ion Iliescu, Adrian Năstase, Mircea Geoană és most Victor Ponta ellen.
Miért választják az erdélyiek inkább a liberális jelölteket, vagy azokat, akik nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a törvények betartásának és a jogállamnak, és miért voksolnak ennyire eltérően az ország többi részéhez képest?
Dumitru Sandu, a Bukaresti Tudományegyetem szociológia karának professzora szerint minden
ami „fenntartja ezt a törésvonalat”; más szóval, az emberek jobban élnek Románia nyugati részén. Az ország minden területen változik – társadalmilag, kulturálisan és politikailag –, nem látványosan, de mélyrehatóan. Mégpedig aszerint az európai térség szerint, ahova az emberek dolgozni járnak. Az erdélyiek elsősorban Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába és az északi államokba mennek. „Így aztán a Románia nyugati része és az Ókirályság között már eddig is létező történelmi különbségekhez most kulturális, többek között politikaikultúra-beli különbségek is hozzáadódnak, melyeket azokból az övezetekből vesznek át, ahol a legtöbben dolgoznak”, véli a Bukaresti Tudományegyetem professzora.
Mindezeket figyelembe véve Dumitru Sandu arra a következtetésre jut, hogy a Kárpátok kanyarulatán belüli népesség „fontosabbnak tartja a változást és az intézményi modernizálást, mint a Kárpátokon kívüli Románia, mely az alacsony életszínvonal miatt elsősorban a túlélésre összpontosít. Tehát egy olyan országrészről van szó, mely igazságosságot és modernizálást akar.” Sandu professzor érvelése alátámasztásaként külföldi felméréseket és a „Milyen feltételekkel térne haza?” kérdésre adott válaszokat idéz, melyekből az a fő gondolat szűrhető le, hogy a románok nemcsak az életszínvonalat tartják fontosnak, hanem a nyugati intézmények működését is.
Az erdélyiek az utóbbi 150 évben mozgékonyabbak voltak az Ókirályság románjainál, e téren a XIX. századi amerikai kivándorlás lévén a legismertebb, és ez a tendencia most is folytatódik. Másrészt Horváth István szociológus, a kolozsvári Román Kisebbségkutató Intézet vezetője úgy véli, az erdélyiek „értékvezérelt” szavazata egy regionális hagyományon alapul, mert az emberek kevésbé függtek az államtól, és nagyobb mértékben támaszkodtak a helyi önszerveződésre. Történelmi szempontból nemcsak a szászok és a magyarok, de a románok is megtapasztalták a történelem folyamán a közösségnek ezt a társadalomszerveződését, mely nagyon kevéssé függött egy központosított államtól.
Az erdélyiek vasárnapi Victor Ponta elleni szavazata „egy központosított állam elleni szavazás” volt, „egy olyan erős állam elleni szavazás, mely azért marad erős, mert segélyeket osztogat és függőséget hoz létre”. Tehát a polgárok „egy bizonyos államszervezési típus” ellen szavaztak, mondja Horváth István. Ugyanakkor a Kárpátokon túl nagyon sokat számított „Klaus Johannis távolsága Bukaresttől”, „nagy relevanciája volt annak, hogy nagyszebeni, hogy erdélyi”. Ő az első erdélyi elnökjelölt, akinek van esélye bekerülni Cotroceni-be. Ezen kívül Erdély lakói tudatában vannak annak, hogy ők „forrástermelők”, míg a regátiak inkább „fogyasztók”, és olyan „elnököt szeretnének, aki érzékeny ezekre a dolgokra”, aki napirendre tűzi a „regionális különbségek” kérdését, jegyzi még meg a kolozsvári Román Kisebbségkutató Intézet vezetője. Horváth az erdélyiek „értékelvű” szavazatát elemezve azt is megállapítja, hogy a jólétet illetően „a Kárpátokon kívül nincsenek olyan jelentősebb régiók, melyek gazdaságilag jól működnének, ahogy az Erdélyben történik, néhány központ kivételével, mint amilyen például Constanţa”.
Horváth István azt jósolja, hogy a két fél közötti különbségek „hangsúlyosabbá” fognak válni, mert máris észlelhető egy növekvő belső migráció az Erdély déli részén lévő megyék, Szeben, Brassó és a délnyugatiak, Arad és Temesvár felé, melyek „vonzási pólusok”-ká váltak. De a kolozsvári szociológus nem gondolja, hogy ezek a gazdagabb, értékek felé nyitottabb, vonzóbb Erdélyt mutató tendenciák autonómia felé sodródhatnának: „Van egy értelmiségi csoport, mely ezt szeretné, de semmilyen támogatottsága nincsen; ezen kívül az etnikai törésvonalak eléggé erősek, és bármikor »fel lehet majd őket hozni« annak érdekében, hogy kudarcot valljon egy ilyen terv. A többetnikumúság forrás Erdély számára, de egyben akadálya is annak, hogy kialakulhasson egy etnikumok feletti regionalista mozgalom.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.