// 2026. július 1., szerda // Tihamér, Annamária
Stefano Bottoni Stefano Bottoni

Lehet a Nyugaton kívül élni, csak rosszabb

// HIRDETÉS

Románia szinte bármit megtehet a térségben, mivel olyan stratégiai előnye van Magyarországgal szemben, hogy egyrészt van fekete-tengeri kijárata, másrészt az ukrán válságban és korábban is egyértelműen hitet tett az amerikaiak mellett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Stefano Bottoni
2014. október 30., 16:00

„Romániát az amerikaiak tartják számon. Magyarországon sajnos alulfejlett a külpolitikai, stratégiai vagy globális gondolkodás, ezért az elemzők és újságírók zöme nem érti a tágabb összefüggéseket, nem mérik fel Románia helyzetét sem. Románia szinte bármit megtehet a térségben, mivel olyan stratégiai előnye van Magyarországgal szemben, hogy egyrészt van fekete-tengeri kijárata, másrészt az ukrán válságban és korábban is egyértelműen hitet tett az amerikaiak mellett. A constanțai repülőtéren óriási katonai bázis állomásozik, Bukarestben rengeteg amerikai stratégiai tanácsadó nyüzsög. 2003-ban a Năstase-kormány alatt egy egész autópályát ígértek a románoknak (ez lett volna a híres észak-erdélyi sztráda), amiből a Dick Cheney alelnök érdekeltségébe tartozó Bechtel cég és számos romániai politikus, köztisztviselő döbbenetes mennyiségű pénzt kaszált. Felesleges hozzátenni, hogy a tervezett 415 kilométerből 52 épült csak meg, ráadásul úgy, hogy a kolozsvári csomópont hiányában az egész egy felesleges torzó. Nyilvánvaló tehát a nyugati kettős mérce Magyarország és Románia megítélésében, de meg kell érteni, hogy washingtoni szemmel ők letettek valamit az asztalra, mi pedig nem, és a dolgok jelenlegi állásában csak ez számít. Nem a jó szándék, a sokat hangoztatott  őszinteség és pláne nem, hogy „kinek van igaza” bizonyos kérdésekben, például az erdélyi magyar kisebbség ügyében. Ezért aztán Románia szinte bármit megtehet nemzetépítés terén: a következő nemzeti projektjük Besszarábia, azaz Moldávia „egyesülése” Romániával. Ez egy független, szuverén ország bekebelezését jelenti. De a jelenlegi geopolitikai helyzetben elképzelhetőnek látom, hogy tíz éven belül az Egyesült Államok és az EU feláldozza egy reménytelen gazdasági helyzetben lévő kis ország függetlenségét, hogy erősítse Románia – és ezzel közvetett módon az egész Nyugat – stratégiai helyzetét az orosz birodalom határain.

 

Ez a szakadár, de elméletileg Moldáviához tartozó Transznisztria ügyében okozna problémákat, tekintve az ott állomásozó orosz csapatokat.

 

Nyilván, de ne legyenek illúzióink: az amerikaiak ott lesznek a románok mellett ebben a kérdésben, mert ez fontos nekik, ellenben a magyar kisebbségek helyzete nem az, az autonómiatörekvései pedig még kevésbé. A román stratégiai gondolkodásban jól kifundálták, hogy milyen kérdésben meddig lehet elmenni, mi a nagyhatalmak tűrőképessége, s ezen a téren sokat tanultak Ceaușescutól, aki hatalomra kerülése után kitűnően alkalmazta ezt a módszereit a nyolcvanas évek közepéig, csak aztán nem vette észre, hogy elfogyott körülötte a levegő, és ezzel előkészítette saját bukását.

 

És a sok roma kivándorló sem teszi kellemetlenné Romániát?

 

Ezzel a kérdéssel Nyugaton nem tudnak mit kezdeni, számukra ez szimpla bevándorlási kérdés, itt Keleten meg nem az, mert minden cigány magyar, szlovák, román és egyben európai állampolgárnak születik. A románok tiltakoztak például, hogy ne romának hívják a romákat, hanem cigányoknak, mert úgy nehezebb összemosni a két csoportot. Olaszországban az, hogy a romák románok, megjelenik a sajtóban. Angliában kétségkívül mindig szerepel a bűnelkövető teljes neve, gyakran a fényképe, a valódi vagy feltételezett állampolgársága vagy etnikuma, miközben ezt Kelet-Európában a személyiségi jogok miatt tilos. Lehet mondani, hogy ez növeli az intoleranciát nyugaton, de egy öntudatos, polgárosult emberi közösséget nem lehet megtéveszteni azzal, hogy kicenzúrázzuk ezeket az információkat. Lehet, hogy nem szabadna általánosítani, de az emberek ezt mégis megteszik, és a megerősített előítéleteik gyakran utóítéletnek bizonyulnak. Az EU-s romastratégia, aminek a létrejöttében nagy szerepe volt a magyar kormánynak a 2011-es EU-elnökség idején, sajnálatos módon hatástalan, mint minden eddigi beavatkozási kísérlet, mert ugyanazon az emberi jogi sémán alapul, amely kizárólag a többségi társadalmat teszi felelőssé a kisebbség problémáiért. Holott legalábbis megoszlik a felelősség, megoszlanak a feladatok. Kelet- és Nyugat-Európa egy közös, eddig ki nem beszélt közös dilemmával küzd: ez a demográfiai kérdés. Hosszútávon ez fogja meghatározni a kontinens jövőjét, fejlődőképességét.

 

Tehát vannak közös problémáink is?

 

Nyugaton több évtizedes hallgatás után elindultak a szakmai és közéleti viták a családpolitikáról, a bioetikáról, a bevándorláspolitikáról; miközben keleten még mindig tartja magát a romantikus, de teljesen meddő  nemzethalál víziója, miszerint „fogy a magyar”. A jelenlegi demográfiai trendek mellett Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon előreláthatólag negyven-ötven éven belül a roma lakosság aránya 15-20 százalék körül fog mozogni, a fiataloknak pedig durván egyharmada lesz cigány. Egész vidékek el fognak tűnni Kelet-Európa gazdasági-társadalmi térképéről, ott lehetetlen lesz bármilyen normális egzisztenciát felépíteni. Mi pedig úgymond Nyugatra exportáljuk a romakérdést, miközben a nagy nyugati országok idegenrendészeti kérdésként kezelik és nem kérnek sem a integrációképtelen romákból, sem a biztonságpolitikai kockázatokat hordozó muszlimokból. Én a könyvem utolsó fejezetében ezt a három nagy problémát vázoltam fel: a demográfiát, a migrációt és a romaügyet – ezek a közös kihívások pedig összekapcsolják a nyugatot és a keletet. Habár számos nyugat-európai országban a bevándorlás még mindig tompítja a természetes fogyás hatásait. 

 

(...)

 

De itt jön az, hogy a romák, határon túli magyarok őshonos kisebbségek, miközben nyugaton a kisebbség a bevándorlókat jelenti.

 

Igen, s ez újabb problémát jelent. Amellett, hogy a kisebbség egyre gyakrabban inkább csak bevándorlót jelent a nyugati köztudatban, amellett a katalán és skót függetlenségi törekvések miatt minden kisebbségi erőfeszítést szeparatizmussá lehet minősíteni. Hol húzódik a határ az autonómia és szeparatizmus, az integráció és önszegregáció között, amikor azt mondod, szeretnél egy önálló iskolát? Ez nem rasszizmus, kirekesztés és szűklátókörűség? Amíg a kilencvenes években még népszerű téma volt ez, ma már nem így van. Itt még nem látjuk, de tőlünk nyugatra elképesztő tempóval éled újra a nemzetállami logika, ami meg fogja változtatni az Európai Unió működését, és sokkal nagyobb szerephez fogja juttatni a nemzeti eliteket, kormányokat, pontosan azért, mert reagálniuk kell a bevándorlás kihívására és az ezzel kapcsolatos társadalmi és politikai feszültségekre. Vissza fog hatni ez ide, keletre is, de húsz év múlva, miközben most kellene reagálni rá. 

 

Nem látja úgy, hogy a közép-európai országok kicsit egzotikumok egymás számára? Nyugati irodalmat olvasunk, nyugati nyelveket tanulunk, s a szomszéd nemzetekről nem sokat tudunk.

 

A kilencvenes években nagy volt a bevándorlás a szomszéd országokból Magyarországra, de ez nem befolyásolta a közgondolkodást ez ügyben. Mi lenne, ha turisztikai portált indítana az ország szerbül, románul, szlovákul? Magyarország imázsét kicsit rendbe kéne tenni, mert egy dolog biztos, hogy ötven éve nem volt ilyen rossz Magyarország külföldi megítélése; ezért pedig nem csak ők, hanem mi is felelősök vagyunk, nem is kicsit. A Duce mondta, hogy „sok ellenség, nagy dicsőség”, ami nem tűnik követendő példának az eredmények láttán. Ma sehol nem kapod meg magyarként azt az empátiát, ami egyébként járna neked. Egy szó, mint száz: lehet a nyugaton kívül élni, csak még rosszabb. Nem nyerünk vele. Valamilyen mértékű országimázs-problémája egyébként minden kelet-európai országnak van: lenézik, nem kedvelik őket. Ha ingatlanbizniszben utaznék azt mondanám, hogy a magyar portfólió különösen alul van súlyozva. Ez a mellőzöttség a lakásárakban is jelentkezik: százezer euróért jó lakásokat lehet venni a pesti Belvárosban. Hol van még ilyen Európában? Irreálisan rossz a rólunk alkotott kép, jó lenne, ha sikerülne rajta javítanunk. Mert ez elsősorban rajtunk múlik.”

 

Fotó: a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet Facebook-oldala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
Krónika

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

Fogyatékkal élőket kihasználó „horrorotthonokra” csaptak le Bihar megyében
Krónika

Fogyatékkal élőket kihasználó „horrorotthonokra” csaptak le Bihar megyében

Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

// még több főtér.ro
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
2026. június 22., hétfő

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
2026. június 22., hétfő

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS