Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje az Adevărul Live műsorában válaszolt az adevarul.ro bloggereinek kérdéseire. Az RMDSZ vezetője érveket hozott fel az autonómia-tervezet mellett, és arról is beszélt, milyen külpolitikai irányvonalat követne Románia, ha megválasztanák elnöknek.

Galambos Éva: Miért indul, Kelemen Hunor úr?

Azért indulok, mert van elképzelésem Romániáról és a romániai magyar közösségről.

Mivel magyarázza, hogy ma, amikor az EU tagjai vagyunk, a fejlett demokráciákban megnyilvánul az autonómiavágy?

Nagyon egyértelműen különbséget kell tenni a fogalmak között: az autonómia nem jelent elszakadást. Az autonómia azt jelenti, hogy az államon belül maradunk, és nem sértjük a területi integritást. Az EU sok államában útkeresés zajlik. Nagy-Britanniában, Skóciában többségben vannak azok, akik az Egyesült Királyságon belül akartak maradni. Az elszakadáspárti tendenciáknak, ha felbukkannak, nincs sikerük.

Manuel Stănescu, a történelemtudományok doktora: Tekintettel a geopolitikai fejleményekre, egyetért majd egy paradigmaváltással Románia biztonságát illetően?

Nem hiszem, hogy jelenleg másfajta stratégián kellene gondolkodnunk. Meg kell erősíteni a partnerséget az AEÁ-val. Még tovább megyek. Ez olyan stratégia, mely az EU számára is biztonságot szolgáltat. Egyetértek a védelmi kiadások növelésével. Az 5. cikkely elegendő stratégiákat nyújt Romániának, és létfontosságú a partnerség megerősítése.

Ön szerint a magyar biztonsági szolgálatoknak vannak titkos ügynökei az Ön által vezetett pártban?

Meggyőződésem, hogy nincsenek.

Dan Marinescu: És a román szolgálatoknak?

Meggyőződésem, hogy nincsenek. Úgy vélem, jelenleg ez egy enyhén félresiklott vita. Semmilyen fajta ügynököknek nem lenne szabad létezniük sem a sajtóban, sem az igazságszolgáltatásban, sem a politikában. Az a kérdés, hogy a parlamenti ellenőrzés valós, vagy rendkívül felületes. Az az érzésem, hogy nincs mélyreható ellenőrzés, ahogy az más államokban létezik. A gazdaság területén sem kellene legyenek titkos ügynökök.

Marius Diaconescu, egyetemi tanár: A kis lépések politikájával elérték, hogy aktívan részt vesznek a helyi és a központi kormányzásban. Ön elindult Románia elnöki tisztségéért. Mit fog tenni a romániai magyarok integrálásáért a román társadalomba? A magyarok nagy gondja az, hogy csaknem 100 év után sem tartják magukat Románia polgárainak.

A válasz a következő: természetesen igen. Mi nem gondolkodunk egy állam az államban felálláson. Sohasem tűztük ezt célként magunk elé. Ez a céljaink félreértése. Az autonómia szubszidiaritást jelent. A magyarok esetében az a kívánság, hogy kapjunk intézményi garanciákat etnikai identitásunk megőrzésére. Az intézményi garanciák olyan garanciákat jelentenek, melyekkel nem kerül veszélybe az etnikai identitás, és ez nem jelent államot az államban. Nehéz azt mondani, hogy egyenlő jogokkal rendelkező polgár vagyok, miközben naponta azt hallom, el kell hagynom az országot.

A jogokban és a kötelességekben is egyenlőknek és az állam intézményei által tisztelt polgároknak kellene lennünk. A mentalitás közép- és hosszú távon meg fog változni. 1990-ben elítélendő konfliktusok robbantak ki egy kétnyelvű felirat miatt. Azóta bebizonyosodott, hogy párbeszéd útján megoldásokat lehet találni arra, hogy a magyarok otthon érezzék magukat. Minden közösség azt akarja, hogy ne veszítse el az etnikai identitását. Lehetek egyszerre román állampolgár és olyan magyar etnikumú is, aki megőrizte etnikai identitásának elemeit.

Amennyiben népszavazásra kerülne sor, elfogadná, hogy azután lekerüljön a napirendről Székelyföld autonómiájának témája?

Teljes mértékben. Ha megvannak az identitás megőrzésére vonatkozó garanciák, akkor senki sem akar mást.

Sever Ioan Miu: Ön szerint a következő 50 évben az RMDSZ eléri az autonómiát?

Remélem, hogy hamarabb. Hiszek az érvek és az empátia erejében. Az elmúlt 24 évben nagyon sok minden megváltozott. Minden többség felelős a kisebbségért. A románok többé nem fognak megijedni attól, hogy a magyarok autonómiáról beszélnek. A magyarok meg lesznek győződve arról, hogy senki sem akarja ennek a közösségnek az eltűnését.

Csak 2014-ben jelent meg az ön román nyelvű Facebook-oldala. Miért?

Kétnyelvű oldalam volt. Két Facebook-oldalt kezeltem. Többet kell román nyelven kommunikálni. A választás után is megtartom ezt a kommunikációs csatornát.

George Jiglău, politológus: Kivel szeretne bekerülni a II. fordulóba? A kisebbségi Klaus Johannis-szal, vagy a kormányzati szövetségessel?

Rendkívül amatőr dolog lenne, ha a II. fordulóról beszélnék. Az első forduló után pragmatikus döntést fogunk hozni.

Mit jelent egy pragmatikus elképzelés?

Egy pragmatikus elképzelés az, hogy elemezni fogjuk, ami ezzel az országgal történik majd, és hogy milyen eséllyel valósíthatók meg egyes célkitűzések, hogy egyensúlyi tényező maradhassunk.

Lehet, hogy a közbeszédben tapasztalható értetlenség nagy része, amikor az autonómiáról beszélünk, abból származik, hogy a vita szimbolikus szinten zajlik. Mondjon néhány elemet.

Decentralizálásról és rendkívül erős szubszidiaritásról beszélünk. Ez több hatalmat jelent a helyi közösségek kezében. Gazdasági szempontból nekünk kell döntenünk az elsődlegességeinkről. Ami a megyei infrastruktúrát illeti, ez a helyi közösség életminőségének javulását jelenti. Ha a döntések helyben születnek, akkor az eredmények is jobbak lesznek, mintha arra várnánk, hogy Bukarestről oldják meg a gondjainkat.

Sever Ioan Miu: Azt mondta, hogy minden többség felelős a kisebbségéért. Ön szerint a magyar hatóságok jól bánnak a székelyföldi románokkal?

Nem mindig, de próbálkoznak. Hargitában javasoltunk egy együttélési kódexet, mert északon jelentős számú román él. Azt hiszem, úgy kell viselkednünk, ahogy azt mi is elvárjuk a többségtől. Javasoltunk egy törvényt, mellyel megoldást kellene találni a román nyelv oktatására az I–VIII. osztályokban.

Dan Marinescu, főszerkesztő: Sok vita volt az autonómiáról. Azt hiszem, ezt meg kell vitatni. Azt mondta, a kommunikálás a gondok megoldása. A vakációt Hargitában, egy szép térségben töltöttem. Nem ütköztünk olyan gondokba, hogy ha nem beszélünk magyarul, nem adnak nekünk kenyeret. Másba ütköztünk. Egy helybeli magyar panziójában laktunk, aki beszélt románul, de sok olyan gazdaság volt, melyek különféle dolgokkal látták el a panziót. Elmentünk tejet venni egy ilyen helyre. Egyetlen gondjuk volt. Nem értették, mit mondunk. És több nemzedékhez tartozók voltak. A gyermekek egy hangot nem beszéltek románul. A családból csak az öreg tudott. Hogyan küzdjük le ezt az akadályt? Hogyan beszéljünk?

A román nyelvet idegen nyelvként kell oktatni. Az oktatásnak olyannak kell lennie, hogy a gyermek azt elsajátíthassa. A gyermek így sokkal könnyebben el tudja majd sajátítani a román nyelvet. A gyermeknek a román mellett több nyelven is tudnia kellene. Meg fognak majd jelenni azok a tankönyvek is, melyekből meg lehet tanulni. Ezzel kapcsolatosan volt egy meg nem értés az oktatási rendszer részéről. VIII. osztályos koromig Karcfalván éltem, ahol még a milicista is magyar volt. Amíg el nem hagytam az otthonomat, nem láttam románt, apám barátait kivéve. Én is nagyon későn tanultam meg magyarul. Minden újabb nyelv egy lehetőség. Azt hiszem, ezt a megoldást kell átültetni a gyakorlatba.

Tegnap este azt mondta, hogy bánni fogjuk, amikor már nem lesznek magyarok…

Ha Stefan Hell Romániában kapta volna meg a díjat, gazdagabbak lettünk volna. A magyarokat azért nem adták el, mert nem volt egyetlen vevő sem. Románia számára óriási veszteség volt a zsidók és a szászok távozása és óriási veszteség lenne, ha eltűnnének a magyarok.

Ha egyértelmű bizonyítékok jelennének meg arról, hogy Victor Ponta titkos ügynök volt, mit kellene tennie?

Ez bármelyik közszereplőre érvényes. A társadalomnak kell megmondania, elfogadja-e a szolgálatok egyik volt munkatársát. Egyelőre nincsenek bizonyítékok. Nem szeretek találgatásokba bocsátkozni. Az elnöknek bizonyítékokkal kellett volna előállnia. Tavaly le kellett volna váltania Meleşcanut. Miért higgyek Băsescunak, és ne higgyek Pontának? Az az országterv, hogy mit akarunk kezdeni Romániával. Az elnök nem oldja meg a munkahelyek gondját, nem épít autópályákat, nem kell neki neurotikus munkafelügyelőnek lennie. Neki építésznek kell lennie.

Liviu Iolu: A magyar közösségen belül történő dolgokból mit exportálna az egész országba?

A hagyományok iránti tiszteletet, ami közösségen belüli szolidaritást jelent. Ha egy rendkívül fontos dologra kell gondolnom, sikerült bejegyeztetnünk a hagyományos termékeket. Három napja beszélgettem néhány hargitai polgárral és azt mondták, megjárták a poklot, amíg sikerült bejegyeztetniük ezeket a termékeket. Valaki azt mondta nekik, hogy újra be kellene jegyeztetniük őket. Azt mondták, feladják. Miért kell megalázni a polgárt? A hagyomány iránti tisztelet és a belső szolidaritás jó dolgok, ezeket el kell tanulni.

Beszéljünk egy kicsit a külpolitikáról. Napirenden van a Magyarország és AEÁ közötti diplomáciai botrány ügyében. Folytatja ezt az irányvonalat, hogy fenn kell tartani a partnerséget az AEÁ-val és az EU-val?

Románia helyzete a közeljövőben is adu lesz. Meg kell erősíteni a partnerséget az AEÁ-val. Nincs alternatíva. E tekintetben Moszkvából sohasem érkezett semmi jó dolog. A térség számára biztonságot szolgáltatunk. Be kell ruháznunk a hadseregbe. Már csak Franciaország és Nagy-Britannia számít. Oroszország megpróbálja majd politikai szempontból növelni a befolyási szféráját. Ez valódi gond marad. Az EU képes lesz egy politikailag és katonailag erősebb szövetséget alkotni. Azt hiszem, helyesen döntöttünk, amikor aláírtuk a stratégiai partnerséget és nem kell változtatni az irányvonalon.

Ha elnök lesz, milyen lesz a partnerség Magyarországgal?

A Románia–Magyarország kapcsolatnak bizalmon kell alapulnia. A jövő Románia és Magyarország közös jövője lesz. Bármilyen tisztségből a kapcsolat megerősítéséért szállnék síkra. De szükség van egy olyan párbeszédre is, mely most hiányzik. Gazdasági téren óriási deficitünk van. Mindenki számára jobb, ha kiegyensúlyozottak az államközi kapcsolatok.

Ha Klaus Johannis lesz az elnök, lesz némi irigység amiatt, hogy egy másik kisebbségiből lett Románia elnöke?

Nem vagyok irigy típus, de abszolút újdonság lenne Románia esetében. Az a fontos, hogy a román társadalom felkészült-e egy ilyenfajta változásra.

Beszéljünk a királyi házról. Victor Ponta kormányfő tegnap este azt mondta, népszavazást írna ki a kormányzati formáról. Fel fogja vetni Románia kormányzati formájának kérdését, ha elnök lesz?

Ha nagyon sok polgár szeretné ennek tisztázását, akkor igen. De van még egy gond. Ha ma népszavazást írunk ki és a románok azt mondják, hogy alkotmányos monarchiát akarnak, akkor beleütközünk az alkotmányba. Jelenleg az ilyesmi tilos. Az alkotmány módosításával kellene kezdeni. Hiába írunk ki most népszavazást. Az Alkotmánybíróság (CCR) az év elején, amikor elküldtük az alkotmánymódosítási bizottság jelentését, a tervezet számos elemét elutasította. Azt hiszem, ez a politikai osztálytól fog függni. Az elnöknek kezdeményeznie kell egy új alkotmányt. A jelenlegi alkotmány jó is, meg nem is. A francia modellt választottuk, de nem vittük végig. Vagy elnöki, vagy parlamenti köztársaságot hozunk létre.