Amint arra az előzetes „beharangozó” alapján számítani lehetett, Traian Băsescu államfő az államfő-választási kampány közepe táján felrobbantotta a kémbombát. És szintén kiszámíthatóan Victor Ponta miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét vádolta meg illegális titkos ügynöki múlttal.
Mint ismeretes, az államfő még néhány héttel ezelőtt jelezte: tudomására jutott, hogy a jelöltek között egy volt hírszerző is van, és közölte, hogy amennyiben nem fedi föl magát, ő maga leplezi le.
Az államfő megvárta, hogy elkezdődjön a kampány, és lépett: a miniszterelnökről állította, hogy 1997 és 2001 között a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) beszervezett ügynöke volt. Ez önmagában még nem problémás – úgy viszont már igen, hogy mindezt ügyészként tette, márpedig az akkor hatályos törvények értelmében közvádlóként nem lehetett volna a SIE ügynöke.
Ponta egyszerűen hazugságnak nevezi az államfő állításait a gyanú árnyéka azonban ott lebeg fölötte – márt csak azért is, mert alapvetően az összes érintettet köti a titoktartási kötelezettség, a hírszerzés állományának névsora ugyanis államtitoknak minősül.
Az államfő érdeke azonban nem is az, hogy bármilyen igazság kiderüljön. Hanem az, hogy a lehető legtöbb kárt okozza Pontának, aki a legfrissebb felmérések szerint a legesélyesebb jelölt az államfői tisztség megszerzésére. 40 százalékos támogatottságával tíz százalékos előnyt élvez legnépszerűbb jobbközép ellenjelöltjével, Klaus Johannissal szemben. Băsescu célja az, hogy a november 2-ig, illetve a 16-i második fordulóig még egy-két százalékot lefaragjon Ponta előnyéből.
Nem feltétlenül Johannis javára – az államfő az elmúlt napokban Pontát és a liberálisok szász elnökét is hazugnak és korruptnak nevezte, és kijelentette, ami amúgy is nyilvánvaló volt: hogy a hozzá hű politikusok által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltjét, Elena Udreát támogatja.
Ugyanakkor a legfontosabb cél mégiscsak az, hogy ne Ponta nyerje az államfőválasztást, ennek érdekében pedig az államfő minden eszközt bevet.
Egyértelmű egyébként, hogy Băsescu az alkotmány betűjével és szellemével ellentétesen jár el, az alaptörvény ugyanis az államfő pártatlanságát, pártpolitikai semlegességét írja elő. Ő azonban teljes erőbedobással beszállt a kampányküzdelembe – kezdődött Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje felmentésével a művelődési tárca éléről, és folytatódott a Ponta és Johannis elleni támadással, majd a Ponta elleni ügynökváddal.
Igyekezetének sikere kérdéses, hacsak be nem dob még egy bombát, ami Johannist kiüti a párviadalból – vagy a legfelsőbb bíróság igazat nem ad a feddhetetlenségi ügynökségnek, miszerint a szász politikus polgármesterként összeférhetetlenségi helyzetben volt -, a német jelölttől jelen állás szerint nem lehet elvenni az esélyt, hogy ő jusson be a második körbe. Márpedig Băsescu Udreának kampányolna, a felmérések azonban azt mutatják, hogy a PMP népszerűsége nemigen képes meghaladni az EP-választáson elért valamivel több mint hat százalékos szintet.
Mindazonáltal az elnök a mégoly kétes törvényességű kampánytevékenységgel azt legalább elérheti, hogy Ponta és Johannis között záródjon az olló, és a második forduló előtt a PMP viszonylag jó helyzetből szabhasson feltételeket a Băsescuval és a hozzá közel álló politikusokkal szemben ellenszenvvel viseltető jobbközép szövetség számára Johannis második fordulós támogatásáért cserében.