A megérthetőségen túl van, hogy Băsescu miért akar mandátuma végén öngyilkosságot elkövetni. A történelemből nem tanulhatunk túl sokat az ilyenfajta motivációkról. Könnyebb ezekre Shakespeare-nél bukkanni.

Azt azért túlzásnak tartom, hogy állandóan azt hangoztassuk, Băsescu országa ugyanaz, mint Năstase országa, hogy ugyanazokat az elődtől megörökölt korruptakat hozta helyzetbe, lásd a hasznos idióták Microsoft-ügyben látható kánoni vonalát. Ezt csak a román közélet dicsőségére váló kettős mérce rendszerének segítségével teheted meg: az egyiket Merkelhez hasonlítod, a másikat Jean-Bédel Bokassához és így állapítod meg, hogy igen, uram, a mienk legalább művelt és térképeket gyűjt.

A történet amolyan jereváni rádiós. Băsescu Romániája pont olyan, mint Năstase Romániája, néhány apró különbséggel:

– Năstase nélkül

– Vântu, Voiculescu & SRS (Sorin Roşca Stănescu – a szerk.) és a költségvetés számára elkobozott lopott pénzük nélkül

– Mitrea, Nicuşor és más, már lefejezett vagy lapáton lévő kiskirályok nélkül, ezek között lévén a most készülő Hrebe (Viorel Hrebenciuc – a szerk.) és az após (Ilie Sârbu – a szerk.) nélkül

– Pinalti, Fenechiu & jászvásári barátok, Blejnar és lassan-lassan a melegítést elkezdő Cocoş & company nélkül is

– Băsescu testvérével a kóterban (aprócska maffiózó ő ahhoz, hogy egy ilyen rangsorban szerepeljen, de azért tegyük oda, színesítse egy kicsit a listát), és a kihallgatásokon magát nem túl jól érző rózsaszín ruhás hölggyel

– a Cătălin Voicu és a hozzá hasonlók által pórázon sétáltatott magas rangú magisztrátusok és igazságszolgáltatási szakszervezetisek bandái nélkül

– egy olyan Ciuvică-val, aki szabadon feljelentgetheti Monica Macoveit az ügyészségen álhírek terjesztéséért, miután Macovei 2003-ban megvédte Ciuvică-t Năstaséval szemben, aki őt álhírek terjesztéséért jelentgette fel az ügyészségen.

E semmiségeken kívül csak hasonlóságok vannak. Hisz nincs igazuk azoknak az ítélőképességgel rendelkező kommentátoroknak, akik azzal érvelnek majd, hogy egy 2004-ben győztes Năstaséval is ugyanitt tartanánk, mint ahogy 2009-ben is mindegynek tartották, hogy ki győz, Băsescu vagy Geoană, mert felcserélhetőknek tartották őket: ugyanaz a fényesség, vagy mocsokság, egyéntől függően?

Valójában, persze, az a sorsdöntő különbség, hogy Năstase országa tényleg Năstaséé volt, míg Băsescu országa nem Băsescué.