Ha nincs gyermeked, félember vagy, mondta Gabriela Firea PSD-kampányszóvivő. Édi, mi? És emlékeztet valamire.
Az utóbbi napokban a választási kampány a mocsok újabb mélységeibe szállt alá, mégpedig Gabriela Firea, a PSD-jelölt szóvivője nyilatkozatainak szárnyán.
A kommunista rezsim utolsó évtizedében bevezettek egy különleges adót, amelyet minden gyermektelen személynek meg kellett fizetnie. Az adó mindenkire vonatkozott, akár túl fiatalok voltak ahhoz, hogy gyermekük legyen, akár nem lehetett nekik, vagy valójában nem is akartak. Ezzel az adóval
Az explicit ideológiai diskurzus sohasem ítélte el nyíltan a gyermektelen személyeket, de a mindenféle megkülönböztetés nélkül rájuk rótt adó egy megbélyegzési forma volt.
Megjegyzendő, hogy az ebben az adóformában megbújó erkölcsi szándék a kommunizmus bukása után is fennmaradt, amikor bevezették az úgynevezett „szenvedélyadó”-t. Bár hivatalosan nem így hívták, az elnevezés minden szinten a közbeszéd része lett.
Mi az a szenvedélyadó? Egyfajta büntetése azoknak, akik törvényes, de a domináns ideológia szemszögéből nézve
Például azok, akik isznak, dohányoznak vagy szerencsejátékokat űznek. Ezzel magyarázhatók a szeszes italokra kivetett jövedéki adók és a dohány árához hozzáadott, egyre magasabb adók. Aztán van egy kifinomultabb, a „luxuscikkek”-re kivetett adó, mely a mértékletesség hiányát kívánja büntetni és végső soron szintén az erényes életet akarja bátorítani. Persze, ezen adók valódi magyarázata nem ideológiai természetű, ezzel szemben az indoklásuk tisztán ideológiai, és semmi közük nincs a gazdasághoz.
A Ceauşescu-rezsim utolsó évtizedében is ez volt a helyzet. A számos ipari vállalat leplezett csődje, a – többek között a KGST-n belüli – export csökkenése és a küladósság erőltetett visszafizetése által okozott drámai költségvetési bevételcsökkenés új adók kivetésére kényszerítette a kormányt. Ezek egyikét
kapcsolatos elemként vezették be.
Akkoriban, titokban, intenzív erkölcsi vita zajlott: az Egyháznak egyet kellene-e érteni és bátorítania kellene-e a kormány által bevezetett abortusztilalmat? (ld. Nicolae Steinhardt: Jurnalul fericirii). De a román társadalom, a maga népies dimenziójában ösztönösen, problematizálás nélkül élte át azokat a korlátozásokat. Abban a párbeszéd- és vitahiányban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, mi értelme van a gyermektelen személyekre kivetett adónak és talán ezért is nem maradt meg ugyanolyan pregnánsan a kollektív emlékezetben, mint az abortusztilalom. De egyértelmű, hogy a magukat a szaporodás erkölcsi imperatívusza alól kivonók büntetésének szánták.
A Victor Ponta szóvivője, Gabriela Firea által ma kiváltott vita meglepő módon a kommunista rezsim utolsó időszakában zajló régi megbélyegzésekre emlékeztet. Elég annyit elmondanunk, hogy a keresztény gondolkodásba semmilyen módon nem fér bele annak a gondolata, hogy jóravaló emberek bármely közösségének így vagy úgy meg kellene büntetniük a gyermekteleneket. Következésképpen teljesen hibás az a felvetés, hogy egy tisztességtudó, bizonyos hagyományos felfogásokhoz alkalmazkodó életnek elengedhetetlen velejárója lenne a szaporodás, vagy a gyermekek örökbefogadása.
A miniszterelnökre nézve szerencsétlen módon (aki, ugye felelősséggel viseltetik a szóvivője által összehordott dolgokért), a felvetés csakis a Ceauşescu-rezsim korszakában létezett adóra emlékeztethet. Csak a kommunista rezsim büntette a gyermekteleneket.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.