Ha nincs gyermeked, félember vagy, mondta Gabriela Firea PSD-kampányszóvivő. Édi, mi? És emlékeztet valamire.
Az utóbbi napokban a választási kampány a mocsok újabb mélységeibe szállt alá, mégpedig Gabriela Firea, a PSD-jelölt szóvivője nyilatkozatainak szárnyán.
A kommunista rezsim utolsó évtizedében bevezettek egy különleges adót, amelyet minden gyermektelen személynek meg kellett fizetnie. Az adó mindenkire vonatkozott, akár túl fiatalok voltak ahhoz, hogy gyermekük legyen, akár nem lehetett nekik, vagy valójában nem is akartak. Ezzel az adóval
Az explicit ideológiai diskurzus sohasem ítélte el nyíltan a gyermektelen személyeket, de a mindenféle megkülönböztetés nélkül rájuk rótt adó egy megbélyegzési forma volt.
Megjegyzendő, hogy az ebben az adóformában megbújó erkölcsi szándék a kommunizmus bukása után is fennmaradt, amikor bevezették az úgynevezett „szenvedélyadó”-t. Bár hivatalosan nem így hívták, az elnevezés minden szinten a közbeszéd része lett.
Mi az a szenvedélyadó? Egyfajta büntetése azoknak, akik törvényes, de a domináns ideológia szemszögéből nézve
Például azok, akik isznak, dohányoznak vagy szerencsejátékokat űznek. Ezzel magyarázhatók a szeszes italokra kivetett jövedéki adók és a dohány árához hozzáadott, egyre magasabb adók. Aztán van egy kifinomultabb, a „luxuscikkek”-re kivetett adó, mely a mértékletesség hiányát kívánja büntetni és végső soron szintén az erényes életet akarja bátorítani. Persze, ezen adók valódi magyarázata nem ideológiai természetű, ezzel szemben az indoklásuk tisztán ideológiai, és semmi közük nincs a gazdasághoz.
A Ceauşescu-rezsim utolsó évtizedében is ez volt a helyzet. A számos ipari vállalat leplezett csődje, a – többek között a KGST-n belüli – export csökkenése és a küladósság erőltetett visszafizetése által okozott drámai költségvetési bevételcsökkenés új adók kivetésére kényszerítette a kormányt. Ezek egyikét
kapcsolatos elemként vezették be.
Akkoriban, titokban, intenzív erkölcsi vita zajlott: az Egyháznak egyet kellene-e érteni és bátorítania kellene-e a kormány által bevezetett abortusztilalmat? (ld. Nicolae Steinhardt: Jurnalul fericirii). De a román társadalom, a maga népies dimenziójában ösztönösen, problematizálás nélkül élte át azokat a korlátozásokat. Abban a párbeszéd- és vitahiányban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, mi értelme van a gyermektelen személyekre kivetett adónak és talán ezért is nem maradt meg ugyanolyan pregnánsan a kollektív emlékezetben, mint az abortusztilalom. De egyértelmű, hogy a magukat a szaporodás erkölcsi imperatívusza alól kivonók büntetésének szánták.
A Victor Ponta szóvivője, Gabriela Firea által ma kiváltott vita meglepő módon a kommunista rezsim utolsó időszakában zajló régi megbélyegzésekre emlékeztet. Elég annyit elmondanunk, hogy a keresztény gondolkodásba semmilyen módon nem fér bele annak a gondolata, hogy jóravaló emberek bármely közösségének így vagy úgy meg kellene büntetniük a gyermekteleneket. Következésképpen teljesen hibás az a felvetés, hogy egy tisztességtudó, bizonyos hagyományos felfogásokhoz alkalmazkodó életnek elengedhetetlen velejárója lenne a szaporodás, vagy a gyermekek örökbefogadása.
A miniszterelnökre nézve szerencsétlen módon (aki, ugye felelősséggel viseltetik a szóvivője által összehordott dolgokért), a felvetés csakis a Ceauşescu-rezsim korszakában létezett adóra emlékeztethet. Csak a kommunista rezsim büntette a gyermekteleneket.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Az egészségügyi költségvetés hiánya meghaladja a nyolcmilliárd lejt, a mentősök fizetése is veszélyben van. Harminc százalékkal több áldozata van idén az emberkereskedelemnek Romániában...
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.