Emlékművet avattak Kolozsváron a holokauszt áldozatainak

Újabb alkotás állít emléket a kincses városból elhurcolt zsidóságnak.
Hirdetés

Emlékműavatással, és gyászistentisztelettel kezdődött kedden délután Kolozsváron az a megemlékezés, amelyen a holokauszt áldozatainak emlékére szervezett a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház.

Az ártatlanság emlékművét, Adorjáni Endre, kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész alkotását az evangélikus-lutheránus püspökség belső udvarán avatták fel. A bronzszobor térdelő nőalakot ábrázol, akinek testét repedések teszik átláthatóvá. A szobor talapzatán a Non omnis moriar (Nem halok meg egészen) latin nyelvű Horatius-idézet olvasható. Az emlékművet megáldották az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökei.

Az evangélikus püspöki templomban tartott megemlékezésen Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem lehet tudni, mivel gazdagította volna városát, országát az a zsidó közösség, amely odaveszett a náci haláltáborokban,

nélkülük azonban mindannyian szegényebbek lettünk.

Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus a 20. század legnagyobb tragédiájának nevezte a holokausztot. Hozzátette, ébren kell tartani az emlékezetet, hogy soha ne ismétlődhessen meg. Elmondta, minden korban

a többség kollektív felelősséget visel a vele élő kisebbségért,

és szabad csak akkor lehet az ember, ha a körülötte élők is szabadok.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek és Járosi Andor kolozsvári evangélikus lelkésznek a zsidó közösség melletti kiállását Kelemen Hunor is, Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője és Latorcai Csaba, a magyar kormány kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is megemlítette beszédében.

Hirdetés

A helyettes államtitkár elmondta,

a szolidaritás megnyilvánulása és a bűnösök elítélése hozzásegíthet a megbékéléshez.

Schwartz Róbert „lelket melengetőnek” nevezte, hogy olyan megemlékezésen vehet részt, amelyet nem zsidók szerveztek.
A megemlékező istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök Káin és Ábel történetét idézve állapította meg, hogy a testvérgyilkosság a kultúrák, a civilizáció születésénél is ott volt.

A kolozsvári holokauszt megemlékezés szerdán tudományos konferenciával folytatódik.
Hetven évvel ezelőtt Kolozsvárról mintegy 18 ezer zsidót deportáltak, akik közül csak kevesen élték túl a haláltáborokat.

Kép: rmdsz.ro
 

Hirdetés