Szántai JánosPróféták Klúzs-Napokahontaszban
„Mint a betegesen elzárt szél, / Mely kis fingként sertepertél, / Ám fejre megy, ha elfojtják, / Így születnek a próféták.” Így Jonathan Swift. És pont ez történt a minap a kolozsvári városi tanács ülésén. A téma: vannak-e olyan szavak a Kincses Városban, mint Petőfi, vagy utca.
1. jelenet
2014. szeptember... nem is. 21. század. Erdély úgynevezett fővárosa. Kolozsvár. A polgármesteri hivatal tanácsterme. Békésen álldogálnak a tanácsosok, ki felnéz, ki le, ki előre, ki-ki habitusa, világnézete szerint. (Senki se hátra, ez jó.) Szól a himnusz. Béke van. Egység. Oszthatatlanság. Nemzetállam. Andalító. Sokakban el is szundít az éberség. Szemmel láthatólag. Snitt.
2. jelenet
A testület testületileg megszavaz egy határozatjavaslatot. Oszthatatlan összhangban. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) azt javasolta, a kolozsvári tömegközlekedési rendszerben elfogadott diákigazolványok közé vegyék fel A card/A kártya nevűt is. Snitt.
3. jelenet
A nemzeti liberális tanácsatyák hirtelen felriadnak. Valami nem jó. Rossz álmot látott bennük az éberség. De mi az? Itt vannak az oroszok? A magyarok? A marslakók? Mi az isten? Hát a KMDSZ javaslata, az az isten. Na de. Az éberség álmában is jelez. Hát nem megint sumákolnak a kurafiak? A szervezet javaslatát hordozó papír alján ilyen nemzetidegen szavak állnak: Kolozsvár, Petőfi, utca. Darabjaira hull az összhangzó tanácsterem. Snitt.
4. jelenet
És dagadni kezd a liberális szél. Szépen, trikolórban. Olyan utca, hogy Petőfi, nincs Kolozs... na... Klúzs-Napokahontaszban. (Pedig van. Csak a liberális szelelő megfeledkezett róla nagynemzeti felhorgadásában.) Valaki bemondja, hogy a nagyapám magyar volt. De ez nem számít. A múlt a temetőben lakik. És olyan sincs Klúzs-Napokahontaszban, hogy utca. Csak olyan van, hogy sztráda. Meg Ávrám Jánku. Az irgumburgumát ennek a magyar világnak! Snitt.
5. jelenet
Horváth Anna alpolgármester asszony (de jó, hogy ilyen szavak vannak még Klúzs-Napokahontaszban: Horváth, Anna) megpróbál szembemenni a neoprotokronista széllel. Hogy a KMDSZ azért használ évszázados szavakat, mint a Petőfi meg az utca, mert ez számukra fontos, mármint identitást jelöl. Magyarok, na, micsináljanak ők is. Meg hogy Tordán oda van írva az utcanévtáblára, hogy Petőfi. Pedig ott már csak négyen maradtak magyarok.
6. jelenet
Micsoda? Spongyát a magyar gyökerekre, zúdul fel a liberális szélorkán. És hó! Ezt az ügyet lenyomták a torkunkon! Vérlázító! Mi itten békésen, összhangban, nemzetien, liberálisan, egységesen és rohadt oszthatatlanul alszunk, a kolozsváriak pénzén, és tessék! Megtömnek, mint valami libákat! Na majd következő ülésen hozunk egy módosítást módosító javaslatot. Lesz itt rend! Snitt.
7. jelenet
A nem kevésbé nemzeti demokrata liberális oldal kicsit megelégeli a szelek szagát. Ma ő a jó rendőr. Á, ne fújjuk fel a dolgot. Írják oda angolul is, hogy Kolozsvár, és jó lesz. (MI????? Hogy a francba írják angolul, hogy Kolozsvár? Ötleteket várunk a szerkesztőség címére.) Snitt.
8. jelenet
Valaki bekiabál. Ha én magát a lánynevén emlegetném, alpolgármester asszony, ugyan ki tudná, hogy magát emlegetem? A nap poénja. Snitt.
9. jelenet
Vége a tanácsülésnek. Horváth Anna alpolgármester asszony nem adja fel, küzd a liberális szelekkel. De hiába. Mert a szelek olyanok, hogy ha bent maradnak, megkínozzák az embert. Ki kell nekik jönniük. Büdösek, hát büdösek. Ilyen a természetük. Ismét egy eredményes nap. 21. század. Erdély úgynevezett fővárosa. Kolozsvár. Klúzs-Napokahontasz. Snitt.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
