Próféták Klúzs-Napokahontaszban

1. jelenet

2014. szeptember... nem is. 21. század. Erdély úgynevezett fővárosa. Kolozsvár. A polgármesteri hivatal tanácsterme. Békésen álldogálnak a tanácsosok, ki felnéz, ki le, ki előre, ki-ki habitusa, világnézete szerint. (Senki se hátra, ez jó.) Szól a himnusz. Béke van. Egység. Oszthatatlanság. Nemzetállam. Andalító. Sokakban el is szundít az éberség. Szemmel láthatólag. Snitt.

2. jelenet

A testület testületileg megszavaz egy határozatjavaslatot. Oszthatatlan összhangban. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) azt javasolta, a kolozsvári tömegközlekedési rendszerben elfogadott diákigazolványok közé vegyék fel A card/A kártya nevűt is. Snitt.

3. jelenet

A nemzeti liberális tanácsatyák hirtelen felriadnak. Valami nem jó. Rossz álmot látott bennük az éberség. De mi az? Itt vannak az oroszok? A magyarok? A marslakók? Mi az isten? Hát a KMDSZ javaslata, az az isten. Na de. Az éberség álmában is jelez. Hát nem megint sumákolnak a kurafiak? A szervezet javaslatát hordozó papír alján ilyen nemzetidegen szavak állnak: Kolozsvár, Petőfi, utca. Darabjaira hull az összhangzó tanácsterem. Snitt.

4. jelenet

És dagadni kezd a liberális szél. Szépen, trikolórban. Olyan utca, hogy Petőfi, nincs Kolozs... na... Klúzs-Napokahontaszban. (Pedig van. Csak a liberális szelelő megfeledkezett róla nagynemzeti felhorgadásában.) Valaki bemondja, hogy a nagyapám magyar volt. De ez nem számít. A múlt a temetőben lakik. És olyan sincs Klúzs-Napokahontaszban, hogy utca. Csak olyan van, hogy sztráda. Meg Ávrám Jánku. Az irgumburgumát ennek a magyar világnak! Snitt.

5. jelenet

Horváth Anna alpolgármester asszony (de jó, hogy ilyen szavak vannak még Klúzs-Napokahontaszban: Horváth, Anna) megpróbál szembemenni a neoprotokronista széllel. Hogy a KMDSZ azért használ évszázados szavakat, mint a Petőfi meg az utca, mert ez számukra fontos, mármint identitást jelöl. Magyarok, na, micsináljanak ők is. Meg hogy Tordán oda van írva az utcanévtáblára, hogy Petőfi. Pedig ott már csak négyen maradtak magyarok.

6. jelenet

Micsoda? Spongyát a magyar gyökerekre, zúdul fel a liberális szélorkán. És hó! Ezt az ügyet lenyomták a torkunkon! Vérlázító! Mi itten békésen, összhangban, nemzetien, liberálisan, egységesen és rohadt oszthatatlanul alszunk, a kolozsváriak pénzén, és tessék! Megtömnek, mint valami libákat! Na majd következő ülésen hozunk egy módosítást módosító javaslatot. Lesz itt rend! Snitt.

7. jelenet

A nem kevésbé nemzeti demokrata liberális oldal kicsit megelégeli a szelek szagát. Ma ő a jó rendőr. Á, ne fújjuk fel a dolgot. Írják oda angolul is, hogy Kolozsvár, és jó lesz. (MI????? Hogy a francba írják angolul, hogy Kolozsvár? Ötleteket várunk a szerkesztőség címére.) Snitt.

8. jelenet

Valaki bekiabál. Ha én magát a lánynevén emlegetném, alpolgármester asszony, ugyan ki tudná, hogy magát emlegetem? A nap poénja. Snitt.

9. jelenet

Vége a tanácsülésnek. Horváth Anna alpolgármester asszony nem adja fel, küzd a liberális szelekkel. De hiába. Mert a szelek olyanok, hogy ha bent maradnak, megkínozzák az embert. Ki kell nekik jönniük. Büdösek, hát büdösek. Ilyen a természetük. Ismét egy eredményes nap. 21. század. Erdély úgynevezett fővárosa. Kolozsvár. Klúzs-Napokahontasz. Snitt.