A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pozitívumnak tartja, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkező RMDSZ-t is. De a továbbiakban egységes álláspont kialakítását sürgeti a magyar érdekképviseleti szervezeteket az autonómia kérdését illetően.
Közleményében feleleveníti, hogy az SZNT tett már erre lépéseket, de „az RMDSZ akkor még távol állt egy részleteiben megfogalmazott tervezettől”, és egy saját tervezet kidolgozását tűzte ki célul,„hogy ezzel az autonómia tematizálását saját ellenőrzése alá vonja” – írja Izsák Balázs.
Elmondja, hogy miért elhibázott és a „székelyföldi viszonyoktól idegen” az RMDSZ tervezete. A 77. cikk szó szerinti fordítása dél-tiroli statútum 88. cikkének. Az ottani viszonyok és a történelem ismerete nélkül, a román jogrend felületes kezelésével vették ezt át a tervezet szerzői. Ez a rendelkezés olyan hatáskörökkel ruházná fel a prefektusokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és ez olyan többlethatalmat jelentene az ország többi prefektusához képest, amely semmiképpen sem következik az ország törvényeiből. Izsák Balázs szerint meghökkentő, hogy a 77. cikk alapján nem pusztán a közrendre vonatkozó törvény előírásai alapján vetnék be akár a hadsereget is Székelyföldön, amint az Dél-Tirol autonómiastatútumában áll, hanem a nemzetbiztonsági törvény alapján is.
„Az egész 77. cikk nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával ellentétes, hanem a romániai törvényekkel, a XXI. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is” – mondja az SZNT elnöke. Hozzáteszi: az alapvető elvi kérdésekben sem lehet egyet érteni az RMDSZ tervezetével, mely „egy sor olyan előírást tartalmaz, amely valójában alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára”.
Izsák Balázs úgy vélekedik, hogy konszenzust kell teremteni, és vissza kell térni az RMDSZ hajdani szenátora Dr. Csapó I. József által kidolgozott, RMDSZ-es képviselők által kétszer is a parlament elé terjesztett, a Székely Nemzeti Tanács tervezeteként ismertté vált, és népszavazáson megerősített statútumhoz.