// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

A volt szekusparancsnok az áldozatokat alázza

// HIRDETÉS

Radu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Szekuritáté helyettes parancsnoka volt, nyílt színen bírált egy, a kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy táblagépet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Szekuritáté bánásmódját, a titokzatos figura pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-től egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetője volt.

 

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfeddje őket.

 

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu. 

„Ez nagyon nem igaz”

 

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Szekuritáté és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Szekuritáté nem állt mindenek felett. Egy állami berendezkedés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, amely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Szekuritáté nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

 

A Szekuritáté volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

 

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu. 

A mikrofonos ember

 

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

 

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához, és ugyanazokat a mérgező módszereket alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak jellemzőek, amikor a Szekuritáté élén állt.

 

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalomkritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Szekuritáté megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt szekustiszt. 

„Radu Tinu fél”

 

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

 

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Szekuritáté egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Szekuritáté nem vezette Romániát. A Szekuritáté semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascával együtt egy olyan könyvön dolgozik, amelyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a szekuval. 

A két vörös időszak

 

A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás két időszakra van osztva: az első az állambiztonság második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Szekuritáté, és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

 

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója. 

Megfigyelési módszerek és technikák

 

Kiállították a Szekuritáté titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobzásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyeléseknek a módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, amely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, amely 25 évvel ezelőtt ért véget és amelyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann. 

A „Tőkés-üggyel” foglalkozott

 

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Szekuritátéban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetői tisztségét, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

 

Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix
Főtér

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Vízbe fulladt egy idős férfi Neptunon, eszméletlen kamaszt mentettek ki a tengerből Konstancán. Triciklivel hajtott a forgalommal szemben az A1-es autópályán egy idős férfi.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS