// 2026. szeptember 9., szerda // Ádám

A volt szekusparancsnok az áldozatokat alázza

// HIRDETÉS

Radu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Szekuritáté helyettes parancsnoka volt, nyílt színen bírált egy, a kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy táblagépet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Szekuritáté bánásmódját, a titokzatos figura pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-től egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetője volt.

 

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfeddje őket.

 

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu. 

„Ez nagyon nem igaz”

 

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Szekuritáté és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Szekuritáté nem állt mindenek felett. Egy állami berendezkedés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, amely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Szekuritáté nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

 

A Szekuritáté volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

 

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu. 

A mikrofonos ember

 

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

 

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához, és ugyanazokat a mérgező módszereket alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak jellemzőek, amikor a Szekuritáté élén állt.

 

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalomkritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Szekuritáté megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt szekustiszt. 

„Radu Tinu fél”

 

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

 

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Szekuritáté egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Szekuritáté nem vezette Romániát. A Szekuritáté semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascával együtt egy olyan könyvön dolgozik, amelyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a szekuval. 

A két vörös időszak

 

A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás két időszakra van osztva: az első az állambiztonság második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Szekuritáté, és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

 

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója. 

Megfigyelési módszerek és technikák

 

Kiállították a Szekuritáté titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobzásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyeléseknek a módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, amely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, amely 25 évvel ezelőtt ért véget és amelyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann. 

A „Tőkés-üggyel” foglalkozott

 

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Szekuritátéban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetői tisztségét, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

 

Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába
Főtér

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába

További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Krónika

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes

Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS