// 2025. november 23., vasárnap // Kelemen, Klementina

A volt szekusparancsnok az áldozatokat alázza

// HIRDETÉS

Radu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Szekuritáté helyettes parancsnoka volt, nyílt színen bírált egy, a kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy táblagépet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Szekuritáté bánásmódját, a titokzatos figura pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-től egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetője volt.

 

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfeddje őket.

 

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu. 

„Ez nagyon nem igaz”

 

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Szekuritáté és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Szekuritáté nem állt mindenek felett. Egy állami berendezkedés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, amely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Szekuritáté nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

 

A Szekuritáté volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

 

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu. 

A mikrofonos ember

 

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

 

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához, és ugyanazokat a mérgező módszereket alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak jellemzőek, amikor a Szekuritáté élén állt.

 

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalomkritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Szekuritáté megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt szekustiszt. 

„Radu Tinu fél”

 

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

 

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Szekuritáté egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Szekuritáté nem vezette Romániát. A Szekuritáté semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascával együtt egy olyan könyvön dolgozik, amelyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a szekuval. 

A két vörös időszak

 

A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás két időszakra van osztva: az első az állambiztonság második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Szekuritáté, és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

 

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója. 

Megfigyelési módszerek és technikák

 

Kiállították a Szekuritáté titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobzásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyeléseknek a módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, amely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, amely 25 évvel ezelőtt ért véget és amelyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann. 

A „Tőkés-üggyel” foglalkozott

 

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Szekuritátéban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetői tisztségét, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

 

Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?
Krónika

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?

Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
Főtér

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?
Székelyhon

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak
Krónika

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak

Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban
Székelyhon

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Ritkaságnak számító örömhír ismétlődött meg egy éven belül a csíkszeredai kórházban: pénteken nem sokkal 8 óra után hármas ikreknek adott életet egy csíkszentkirályi édesanya.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS