// 2026. október 25., vasárnap // Blanka, Bianka

A volt szekusparancsnok az áldozatokat alázza

// HIRDETÉS

Radu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Szekuritáté helyettes parancsnoka volt, nyílt színen bírált egy, a kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy táblagépet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Szekuritáté bánásmódját, a titokzatos figura pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-től egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetője volt.

 

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfeddje őket.

 

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu. 

„Ez nagyon nem igaz”

 

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Szekuritáté és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Szekuritáté nem állt mindenek felett. Egy állami berendezkedés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, amely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Szekuritáté nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

 

A Szekuritáté volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

 

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu. 

A mikrofonos ember

 

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

 

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához, és ugyanazokat a mérgező módszereket alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak jellemzőek, amikor a Szekuritáté élén állt.

 

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalomkritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Szekuritáté megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt szekustiszt. 

„Radu Tinu fél”

 

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

 

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Szekuritáté egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Szekuritáté nem vezette Romániát. A Szekuritáté semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascával együtt egy olyan könyvön dolgozik, amelyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a szekuval. 

A két vörös időszak

 

A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás két időszakra van osztva: az első az állambiztonság második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Szekuritáté, és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

 

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója. 

Megfigyelési módszerek és technikák

 

Kiállították a Szekuritáté titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobzásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyeléseknek a módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, amely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, amely 25 évvel ezelőtt ért véget és amelyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann. 

A „Tőkés-üggyel” foglalkozott

 

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Szekuritátéban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetői tisztségét, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

 

Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Főtér

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján
Krónika

Román értelmiségiek kifogásolják, hogy Bukarest néma maradt a magyar forradalom 70. évfordulóján

Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után
Székelyhon

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval
Székelyhon

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS