// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Oszkááár könyvespolca sok mindent elbír

// HIRDETÉS

Kortárs magyar irodalomra, slam poetryra vagy régi vágású irodalmi felolvasóestre vágysz? Netalán egy kocsma füstös félhomályában feledkeznél bele egy mély hangú költő szavalatába? Szerencsére Oszkááár könyvespolca sok mindent elbír.

Hétfőtől vasárnapig, naponta három-négy irodalmi találkozó színesíti a Kolozsvári Magyar Napok amúgy sem szürke programját. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája többek között meghívta Bréda Ferencet, Oravecz Imrét, Papp-Für Jánost, Potozky Lászlót, a Hévíz folyóirat, a Magyar Napló, továbbá a Mozdonytűz című antológia szerzőit egy-egy ígéretes író-olvasó találkozóra.  Hétfőn Laczkó Vass Róbert színművész Szép András és Szép Bálint zenészekkel, valamint Nagy Noémi Kriszta népdalénekessel közreműködve Kányádi Sándor által átköltött máramarosi jiddis népdalokat mutat be, míg kedden Szép András zongoristával közösen lép a közönség elé.

 

 

A Kolozsvári Akadémiai Könyvtár és az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár a kolozsvári könyvkiadás négy évszázadát mutatja be egy kiállítás keretében, a Szentimrei Alapítvány pedig a „régi” kolozsváriakra emlékezik a New York Kávéházban.

 

A II. Erdélyi Slam Poetry Bajnokság döntőjére kedd este kerül sor szintén a New York Kávéházban. Meghívott slammerek: Süveg Márk (Saiid, AKPH) kétszeres magyar országos slambajnok, Gábor Tamás (Indiana) kétszeres magyar országos team slam bajnok.

 

 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Toót-Holló Tamás kőmisztérium-trilógiáját mutatja be, és még mindig csak a szerdai programnál tartunk. Versben élő találkozásokra invitál az ŐszinTE versszínház a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Csütörtökön már a Szabédi Emlékházban nyílt napozhatunk.

 

A Kriterion Könyvkiadó és a Kincses Kolozsvár Egyesület délvidékről vár vendégeket pénteken. Itt lesz Mák Ferenc író, Léphaft Pál újságíró és karikaturista, Sipflis Zoltán tévészerkesztő. 

 

 

 

Végül, de nem utolsó sorban a Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján, vasárnap 16 órától a New York Kávéházban a Hungarorím együttes Múlandóság vagy öröklét címmel mutat be verses-zenés irodalmi montázst.

 

Az irodalmi rendezvényekről bővebben itt olvashatnak.  

Fotó: Facebook/magyarnapok

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS