Vlagyimir cár szeretné leszopatni Európát egy nagy gázvezetékkel. Kérdés, mekkora kurva a vén Európa.
A Z-nap 70. évfordulóján három amerikai szenátor érkezett európai földre, hogy megakadályozzák az Európába irányuló gázexport növelését. Bejelentett úticéljuk egy lengyelországi konferencia volt. De John McCain, Ron Johnson és Christopher Murphy szenátorok csatája jóval délebbre zajlott.
Egy Európai Bizottsággal közösen végrehajtott művelet keretében néhány órájukba került, hogy a bolgár kormányt rábírják annak június 8-i bejelentésére, hogy mégsem vesz részt a vitatott Déli Áramlat gázvezeték megépítésében. Másnap Szerbia is nyilvánosságra hozta, hogy leállítja a tervet. Az amerikai szenátorok távozása után a szerb és a bolgár kormány meggondolta magát és azt állította, hogy valójában nem mondtak le szó szerint a vezetékről. Ez a bosszantó történet folytatódik és folytatódik.
A Déli Áramlat a Fekete-tengeren haladna át, Ukrajna kikerülésével, hogy akár 63 milliárd köbméterig terjedő földgáz-mennyiséget szállítson minden évben Európába. A terv mindig is tüske volt azok szemében, akiket aggaszt Európa jelentős függése az orosz gáztól. A Krím Moszkva általi annektálása után pedig a geopolitikai ellenségeskedés a terv felszámolására irányuló határozott erőfeszítéssé változott.
Komoly okai vannak ennek az ellenállásnak. A Déli Áramlat nem felel meg az EU versennyel kapcsolatos szabályainak, melyek egyértelműen megkövetelik harmadik felek hozzáférését is. A terv túlárazott szerződését nem átlátható módon, vagy a közbeszerzésekre vonatkozó európai szabályokkal összhangban ítélték oda. Sőt, az építési szerződés jelentős részét Gennagyij Timcsenko, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik cinkosa kapta meg, aki szerepel az AEÁ kormányának feketelistáján.
A Déli Áramlat számos nyilvánvaló kérdést vet fel. Ennek egyikét ennek ellenére eddig nem vitatták meg:
Európában csökken a gázfogyasztás. Talán a jövőben egy kicsit növekedhet, de lehet, hogy nem. Az e területtel kapcsolatos európai érdekeket képviselő társaság, az Eurogas azt állítja, az európai fogyasztás 2035-re nagyjából 20 százalékkal nőhet a 2010-es szinthez képest. De lehet, hogy 10 százalékkal csökkenni fog. Ez sok tényezőtől és az EU energetikai politikáitól függ.
Az angliai Ruskin Egyetem által nemrég készített egyik tanulmány szerint Nagy-Britannia három éven belül kimerítheti saját forrásait, Olaszország és Franciaország akár még ennél is hamarabb, egy éven belül. Ennek ellenére az európai piacon más irányokból több gáz jelenhet majd meg.
Az ukrajnai válság közrejátszhat a palagáz európai kitermelésével szembeni ellenvetések elhárításához. Nem túl valószínű, hogy Európa megismételné az ezzel kapcsolatos AEÁ-beli boom-ot, de Nagy-Britannia, Ukrajna, Lengyelország és Románia ambiciózus terveket dédelget a palagáz kitermelésével és kutatásával kapcsolatosan. Németország és más államok is követhetnék a példájukat. Attól kezdve, hogy akár csak egyetlen ország is megkezdi e forrás kitermelését Európában, már nehéz lesz a többieket megakadályozni, hogy kövessék a példát.
De már a hagyományos gáz esetében is történtek előrelépések. Izrael úgy döntött, hogy exportálja 410 milliárd köbméternyire becsült tartalékainak kb. 40 százalékát. Ciprus eddig 140 milliárd köbméternyi tartalékot tárt fel. Ezek a mennyiségek nem helyettesíthetik az orosz gázt, de legalábbis csökkenthetnék Európa függőségét. A kutatások pedig tovább folytatódnak. Horvátország áprilisban jelentette be, hogy számításba veszi az adriai gáz és kőolaj kitermelését. Románia a Fekete-tengeren végez fúrásokat és azt reméli, hogy a nem túl távoli jövőben exportőrré válhat.
Az Azerbajdzsánból Európába Törökországon keresztül gázt hozó Transz-Anatólia vezeték 2018-ra 16 milliárd köbmétert fog szállítani és 2026-ra eléri a 60 milliárd köbméteres kapacitást. A nagy tartalékokkal rendelkező Türkmenisztán fokozza a termelést. Irán hamarosan Washington barátjává válhat, ami meg fogja nyitni az európai piac számára a világ második legnagyobb gáztartalékát. Olaszország az Észak-Afrikából zajló import növelésére készül. Más országok a Fekete-tengeren és a Földközi-tengeren keresnek gázt.
Aztán van még a cseppfolyósított gáz (GNL). Európa 200 milliárd köbméternyi importkapacitásának csak a harmadát használja ki. A fel nem használt kétharmad, mely csaknem egyenlő azzal a mennyiséggel, melyet az európai országok Oroszországból importálnak, rendelkezésre áll és egyre nagyobb mértékben fog eljutni Lengyelországba, Görögországba, Olaszországba és más GNL-terminálokat építő, vagy azt tervező országokba. Bár a cseppfolyósított gáz jelenleg drága és a vezetékinfrastruktúra nincs a GNL-import-kapacitás maximális kiaknázására optimalizálva, ez a jövőben megváltozhat.
Végül az EU energetikai hatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó ambiciózus politikái kezdenek strukturális hatást gyakorolni az európai energiamixre. A német energetikai óriás, az RWE az utóbbi évben felszámolta, vagy készenléti helyzetbe állította a gázon és szénen alapuló energiatermelési kapacitásának több mint 6 százalékát, ennek fő okaként a megújuló energiamennyiség növekedését nevezve meg. Az E.ON bejelentette, hogy 13 gigawattnyi klasszikus forrásokat használó energetikai egységét tervezi bezárni. Más cégek a tervezettnél korábban zárják be energiatermelő egységeiket.
Az épületek építésénél bevezetett új, nullához közelítő fogyasztási standardokkal, melyeket az EU 2018 és 2020 között fog bevezetni, tovább csökken a gázszükséglet. Dánia már be is tiltotta a gázüzemű hőközpontokat.
Mindezek miatt a rendkívül drága Déli Áramlat vezeték egy kicsit hasonlítani kezd a cár nagy ágyújára és nagy harangjára, melyeket a Kremlben őriznek. A cár ágyúja arról volt híres, hogy soha nem használták, a cár harangja pedig még azelőtt elromlott, hogy egyáltalán használták volna. Lehet, hogy Oroszország minden áron ki akarja egészíteni a gyűjteményt a cár vezetékével is, de az nem túlságosan világos, hogy miért kell ebbe a kalandba Európát is belekeverni.
Julian Popov az Európai Klímaváltozási Alapítvány tagja, az Európai Építésügyi Fejlesztési Intézmény elnöke és a bolgár kormány volt környezetvédelmi és vízügyi minisztere.
Copyright: www.aljazeera.com
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.